Másodfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt, keleten zivatarok is jöhetnek

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:18

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Akár 36 fokot is mérhetünk pénteken.
Az egész országra másodfokú figyelmeztetést adott ki péntekre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), a napi középhőmérséklet elérheti a 27 fokot. Túlnyomóan derült lesz az ég, de a keleti megyékben több gomolyfelhő képződhet, amelyekből néhol zápor, zivatar is kialakulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 32 és 36 fok között valószínű, késő estére 22, 28 fokra hűl le a levegő.
Zivatarok veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében figyelmeztetnek. Az előrejelzés szerint elsősorban délután és este fordulhatnak elő zivatarok, viharos szél, esetleg jégeső kíséretében.
Szerdán életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. A legmagasabb szintű, harmadfokú intézkedés 0 órától vasárnap éjfélig lesz érvényben. A Nemzeti Népegészségügyi Központ azt javasolta, hogy a legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között lehetőleg senki se tartózkodjon a tűző napon, ügyeljünk a fokozott folyadékfogyasztásra, és kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását. Figyelmeztettek továbbá arra, hogy a déli órákban a vízparton pihenők is kerüljék a napozást és ne ugorjanak a vízbe felhevült testtel. Azt javasolják, hogy védjük a bőrünket naptejjel és világos, jól szellőző bő ruházattal, és még néhány percre se hagyjunk gyermekeket, továbbá házi kisállatokat parkoló autóban. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy a tartós hőség az egészséges szervezetnek is extrém igénybevételt jelent, és az autózók koncentrációját is negatívan befolyásolhatja.
Szerző

Megoldás helyett baklövés - így roncsolja a kormány az oktatást

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:00

Fotó: Infinite Eye
Évente 10 százalékkal nő a magántanulók száma, a kormány mégis betiltaná ezt az oktatási formát. Az igazgatói pályázatok esetében elvennék a tanároktól a véleményezés jogát.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), ha a parlament elfogadja a magántanulói jogviszony kivezetését célzó törvényjavaslatot – nyilatkozta lapunknak Asbóth Márton, a jogvédő szervezet magánszféra-projektjének vezetője. Szerinte súlyos jogkorlátozást jelent, ha a szülők nem dönthetnek arról, hogy iskolába járatják vagy otthon tanítják, esetleg magántanulói csoportba viszik gyermeküket. A kormány szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a köznevelési törvény módosítását, amelynek egyik célja a magántanulói státusz megszüntetése. „Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – indokolták a módosítás szükségességét. A tervezet ugyan lehetőséget biztosít „egyéni munkarend” igénylésére (ami szigorúbb feltételekhez kötött, kvázi magántanulói jogviszonyt jelenthet), de a kérelmekről már nem az adott iskola igazgatója, hanem egy kormányzati hivatal dönt majd, és az eddigi gyakorlattal ellentétben sem a gyámhatóság, sem a gyermekjóléti hatóság véleményét nem kell majd kikérni. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magántanulók száma: az Oktatási Hivatal legutóbbi, nyilvános adatai szerint a 2016/2017-es tanévben 7590-en voltak ebben a státuszban, ami mintegy 10 százalékos növekedés 2015-höz képest. Szakértői becslések szerint a magántanulók száma ma már a 8 ezret is meghaladja. A magántanulók között több csoportot lehet megkülönböztetni: vannak, akiket szüleik készítenek fel otthon a félévente esedékes vizsgákra; vannak, akiket szakképzett pedagógusok tanítanak otthoni keretek között; és vannak, akik másokkal összeállva tanulócsoportokat hoznak létre. Van egy negyedik csoport is, akiket Asbóth Márton „kényszer magántanulóknak” nevezett; ők azok a szegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű, legtöbbször rossz magatartású gyerekek, akiket még a lecsökkentett tankötelezettségi korhatár elérése előtt „kilök” magából a közoktatási rendszer. Aztán jellemzően senki nem foglalkozik velük. – Ha erre hivatkozva módosítanának a törvényen, azzal óriási baklövést követnének el. Ettől a válságjelenség megmarad, az iskolák nem lesznek jobbak, nem lesz több felkészült pedagógus, akikre ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük lenne – mondta a TASZ szakértője. Szerinte a törvényjavaslat csak arra jó, hogy a kormány leplezze a rendszerhibákat azok megoldása helyett.  A tervezetről a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) sem egyeztettek – annak ellenére sem, hogy Kásler Miklós humánminiszter márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a PSZ elnökével, Szabó Zsuzsával, amiben a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy a köznevelést érintő jogszabályok előkészítésébe bevonják a szakszervezetet, a jogszabály-tervezeteket is közvetlenül megküldik számukra. Szabó Zsuzsa lapunknak kijelentette: a kormány felrúgta a megállapodást. Jelezte: ősszel akár sztrájkolhatnak is a tanárok. A törvényjavaslat azért is aggályos, mert a tantestületek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a szülők a jövőben nem véleményezhetik majd az igazgatói pályázatokat. Ez azért lenne kedvező a kormány szempontjából, mert az elmúlt években több botrány is kirobbant amiatt, hogy a két jelölt közül végül nem az kapta az igazgatói megbízást, akit a tantestület szakmailag alkalmasabbnak tartott.
A törvénytervezet egyébként arra is lehetőséget teremt, hogy heti 10 óra helyett 14 órában lehessen megbízási szerződéssel óraadót foglalkoztatni – ezzel lényegében beismerték, hogy tanárhiány van.

Megmenekülhet a Budapest School

Magántanulói csoportokkal működik a Prezi alapítói által létrehozott Budapest School is, amelyben már mintegy 250 gyerek tanulhat személyre szabott módszerekkel. Halácsy Péter, a fenntartó ügyvezetője elmondta: idén adták be kérelmüket, hogy szeptembertől hivatalosan akkreditált iskolává válhassanak. Így nem lesz szükség arra, hogy diákjaik más intézményben magántanulói jogviszonyt létesítsenek. Halácsy bizakodó: a Budapest School kerettantervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma már elfogadta, jelenleg a működési engedély iránti kérelmük elfogadását várják az illetékes kormányhivataltól.

Szerző
Témák
Oktatás

Az EU legfontosabb posztját rohamozzák a visegrádi négyek: balos és jobbos jelöltjük is van

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:30

Fotó: Facebook
Egy baloldali és egy konzervatív jelölt támogatásában is megállapodtak egymással a Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint Magyarország által alkotott visegrádi négyek kormányfői rendkívüli budapesti csúcstalálkozójukon – értesült a Népszava. Az egyeztetésre azért volt szükség, mert az Európai Unió jelenlegi vezetői (elsősorban Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke) még júliusban eldöntenék, kik kerüljenek az EU csúcsvezetői posztjaira. Egyszerre kellene megtalálni az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament elnökét, valamint az unió külügyi főképviselőjét, így a V4-ek vezetői joggal érezhetik úgy, ezúttal megszerezhetik az egyik csúcspozíciót. Ezt az elgondolást erősíti, hogy a személyi döntéseket hagyományosan egy bonyolult alkufolyamat is megelőzi: elvárás például, hogy a csúcsvezetők között legyen lehetőleg egy nagy tagállam képviselője, valamint egy kisebbé is. Arra is figyelnek, hogy az elnökök között legyen nő, valamint jobb- és baloldali is.
Az Orbán Viktor hivatalának helyet adó karmelita kolostorban információink szerint valóban a legszűkebb körben, nyolcszemközt ült le egymással Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és vendéglátójuk, Orbán Viktor. Szakértők, tanácsadók és tolmácsok sem voltak a tárgyalóteremben.
Bár Andrej Babis utólag azt mondta, nincs hivatalos közös jelöltjük az Európai Bizottság elnöki posztjára, a Népszava több egymástól független forrásból is úgy értesült, két névben informálisan megállapodtak. Eszerint a visegrádi kormányfők lobbiznak majd Maros Sefcovic szlovák uniós biztos és Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnöki hivatal vezetője, Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke érdekében. Erre utalt egyébként Havasi Bertalan közleménye is, amely szerint a csúcs résztvevői abban állapodtak meg, hogy összehangolják lépéseiket a tisztújítás során. Egy magyar kormányzati forrásunk szerint ez a felállás azért praktikus, mert Sefcovic a baloldali szlovák kormánypárt, a Smer tagja, míg Krzysztof Szczerski a konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság színeiben politizál. - Így nekünk most van egy jobbos és egy balos ajánlatunk is – mondta a politikus. Igaz, korábban egy Fidesz-képviselő arról beszélt lapunknak, még így sem bízik benne, hogy a keleti tagállamoknak lapot osztanak majd az egyezkedés során.
Frissítve: 2019.06.14. 06:35