Megoldás helyett baklövés - így roncsolja a kormány az oktatást

Publikálás dátuma
2019.06.14. 07:00

Fotó: Infinite Eye
Évente 10 százalékkal nő a magántanulók száma, a kormány mégis betiltaná ezt az oktatási formát. Az igazgatói pályázatok esetében elvennék a tanároktól a véleményezés jogát.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), ha a parlament elfogadja a magántanulói jogviszony kivezetését célzó törvényjavaslatot – nyilatkozta lapunknak Asbóth Márton, a jogvédő szervezet magánszféra-projektjének vezetője. Szerinte súlyos jogkorlátozást jelent, ha a szülők nem dönthetnek arról, hogy iskolába járatják vagy otthon tanítják, esetleg magántanulói csoportba viszik gyermeküket. A kormány szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek a köznevelési törvény módosítását, amelynek egyik célja a magántanulói státusz megszüntetése. „Össztársadalmi érdek, hogy a gyerekek iskolába járjanak és végzettséget szerezzenek” – indokolták a módosítás szükségességét. A tervezet ugyan lehetőséget biztosít „egyéni munkarend” igénylésére (ami szigorúbb feltételekhez kötött, kvázi magántanulói jogviszonyt jelenthet), de a kérelmekről már nem az adott iskola igazgatója, hanem egy kormányzati hivatal dönt majd, és az eddigi gyakorlattal ellentétben sem a gyámhatóság, sem a gyermekjóléti hatóság véleményét nem kell majd kikérni. Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magántanulók száma: az Oktatási Hivatal legutóbbi, nyilvános adatai szerint a 2016/2017-es tanévben 7590-en voltak ebben a státuszban, ami mintegy 10 százalékos növekedés 2015-höz képest. Szakértői becslések szerint a magántanulók száma ma már a 8 ezret is meghaladja. A magántanulók között több csoportot lehet megkülönböztetni: vannak, akiket szüleik készítenek fel otthon a félévente esedékes vizsgákra; vannak, akiket szakképzett pedagógusok tanítanak otthoni keretek között; és vannak, akik másokkal összeállva tanulócsoportokat hoznak létre. Van egy negyedik csoport is, akiket Asbóth Márton „kényszer magántanulóknak” nevezett; ők azok a szegény környezetből érkező, hátrányos helyzetű, legtöbbször rossz magatartású gyerekek, akiket még a lecsökkentett tankötelezettségi korhatár elérése előtt „kilök” magából a közoktatási rendszer. Aztán jellemzően senki nem foglalkozik velük. – Ha erre hivatkozva módosítanának a törvényen, azzal óriási baklövést követnének el. Ettől a válságjelenség megmarad, az iskolák nem lesznek jobbak, nem lesz több felkészült pedagógus, akikre ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük lenne – mondta a TASZ szakértője. Szerinte a törvényjavaslat csak arra jó, hogy a kormány leplezze a rendszerhibákat azok megoldása helyett.  A tervezetről a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) sem egyeztettek – annak ellenére sem, hogy Kásler Miklós humánminiszter márciusban stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a PSZ elnökével, Szabó Zsuzsával, amiben a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy a köznevelést érintő jogszabályok előkészítésébe bevonják a szakszervezetet, a jogszabály-tervezeteket is közvetlenül megküldik számukra. Szabó Zsuzsa lapunknak kijelentette: a kormány felrúgta a megállapodást. Jelezte: ősszel akár sztrájkolhatnak is a tanárok. A törvényjavaslat azért is aggályos, mert a tantestületek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint a szülők a jövőben nem véleményezhetik majd az igazgatói pályázatokat. Ez azért lenne kedvező a kormány szempontjából, mert az elmúlt években több botrány is kirobbant amiatt, hogy a két jelölt közül végül nem az kapta az igazgatói megbízást, akit a tantestület szakmailag alkalmasabbnak tartott.
A törvénytervezet egyébként arra is lehetőséget teremt, hogy heti 10 óra helyett 14 órában lehessen megbízási szerződéssel óraadót foglalkoztatni – ezzel lényegében beismerték, hogy tanárhiány van.

Megmenekülhet a Budapest School

Magántanulói csoportokkal működik a Prezi alapítói által létrehozott Budapest School is, amelyben már mintegy 250 gyerek tanulhat személyre szabott módszerekkel. Halácsy Péter, a fenntartó ügyvezetője elmondta: idén adták be kérelmüket, hogy szeptembertől hivatalosan akkreditált iskolává válhassanak. Így nem lesz szükség arra, hogy diákjaik más intézményben magántanulói jogviszonyt létesítsenek. Halácsy bizakodó: a Budapest School kerettantervét az Emberi Erőforrások Minisztériuma már elfogadta, jelenleg a működési engedély iránti kérelmük elfogadását várják az illetékes kormányhivataltól.

Szerző
Témák
Oktatás

Az EU legfontosabb posztját rohamozzák a visegrádi négyek: balos és jobbos jelöltjük is van

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:30

Fotó: Facebook
Egy baloldali és egy konzervatív jelölt támogatásában is megállapodtak egymással a Lengyelország, Csehország, Szlovákia, valamint Magyarország által alkotott visegrádi négyek kormányfői rendkívüli budapesti csúcstalálkozójukon – értesült a Népszava. Az egyeztetésre azért volt szükség, mert az Európai Unió jelenlegi vezetői (elsősorban Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke) még júliusban eldöntenék, kik kerüljenek az EU csúcsvezetői posztjaira. Egyszerre kellene megtalálni az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, az Európai Parlament elnökét, valamint az unió külügyi főképviselőjét, így a V4-ek vezetői joggal érezhetik úgy, ezúttal megszerezhetik az egyik csúcspozíciót. Ezt az elgondolást erősíti, hogy a személyi döntéseket hagyományosan egy bonyolult alkufolyamat is megelőzi: elvárás például, hogy a csúcsvezetők között legyen lehetőleg egy nagy tagállam képviselője, valamint egy kisebbé is. Arra is figyelnek, hogy az elnökök között legyen nő, valamint jobb- és baloldali is.
Az Orbán Viktor hivatalának helyet adó karmelita kolostorban információink szerint valóban a legszűkebb körben, nyolcszemközt ült le egymással Andrej Babis cseh, Peter Pellegrini szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és vendéglátójuk, Orbán Viktor. Szakértők, tanácsadók és tolmácsok sem voltak a tárgyalóteremben.
Bár Andrej Babis utólag azt mondta, nincs hivatalos közös jelöltjük az Európai Bizottság elnöki posztjára, a Népszava több egymástól független forrásból is úgy értesült, két névben informálisan megállapodtak. Eszerint a visegrádi kormányfők lobbiznak majd Maros Sefcovic szlovák uniós biztos és Krzysztof Szczerski, a lengyel köztársasági elnöki hivatal vezetője, Andrzej Duda elnök kabinetfőnöke érdekében. Erre utalt egyébként Havasi Bertalan közleménye is, amely szerint a csúcs résztvevői abban állapodtak meg, hogy összehangolják lépéseiket a tisztújítás során. Egy magyar kormányzati forrásunk szerint ez a felállás azért praktikus, mert Sefcovic a baloldali szlovák kormánypárt, a Smer tagja, míg Krzysztof Szczerski a konzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság színeiben politizál. - Így nekünk most van egy jobbos és egy balos ajánlatunk is – mondta a politikus. Igaz, korábban egy Fidesz-képviselő arról beszélt lapunknak, még így sem bízik benne, hogy a keleti tagállamoknak lapot osztanak majd az egyezkedés során.
Frissítve: 2019.06.14. 06:35

Hárman dolgoznak négy helyett - a nyár újabb kihívás elé állítja a megroggyant egészségügyet

Publikálás dátuma
2019.06.14. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az orvoshiány, a nyári szabadságolás próbára teszik a fővárosi sürgősségi centrumokat. A mentőszolgálat szerint ez nem okoz ellátási problémát.
Csökkentett kapacitással próbálja megoldani a szakhatóság a nyáron a többszörösen sérültek budapesti ellátását. A négy sürgősségi centrumból politraumatizált baleseteseket augusztus végéig egyidejűleg csak három fogad. A negyedik úgynevezett „stand by” -ban üzemel, azaz oda csak akkor vihetnek ilyen beteget, ha a másik három már megtelt. A más jellegű sürgősségi ellátásra szorulókra ez a szabály nem érvényes. Ezzel lényegében 75 százalékra csökken a súlyos sérültek ellátását szolgáló kapacitás a fővárosban. Pedig a statisztikák szerint a balesetek csaknem harmada július, augusztusban történik. Eredetileg a súlyos traumás sérülteket négy nagy fővárosi centrum valamelyikébe - a Merényibe, a Péterfybe, a Szent Jánosba, vagy a Honvédkórházba - kellene vinniük a mentőknek, attól függően, hogy kinek a területén történt a baleset. Csakhogy néhány hete a Honvédkórház bejelentette, hogy a nyáron 21 napra leállítaná a politraumatizáltak ellátását, mert a hét minden napjára nincs elég orvosuk. Az ilyenek műtéti ellátáshoz ugyanis 2-3 traumatológusra, idegsebészre is szükség lehet a műtőben. Az intenzív ágyak hiányára hivatkozva is gyakoriak az ügyleti lemondások, az ilyen helyzetekben is gyakran a Honvédnak kell állnia a sarat. Az ellátási feszültségek miatt május második hetében az országos tiszti főorvos egyeztető megbeszélésre hívta a főváros sürgősségi centrumainak vezetőit. Itt az a megegyezés született, hogy a Honvédkórház nem állhat le, de hogy tehermentesítik. Ezért a nyár végéig egyidejűleg csak három centrum fogadja majd politraumatizált baleseteseket, így mindegyikük minden negyedik napon pihenőt kap. Ez utóbbiak területi betegeit pedig a többiek látják el.
Az Országos Mentőszolgálat beutalási rendjét ennek megfelelően át is írták. Az elmúlt két hétben már eszerint osztották el a betegeket. Ám június 13-án újabb egyeztetésre hívta a szakhatóság az érintett vezetőket. Erre a megbeszélésre utóbb volt aki úgy emlékezett, hogy ott nem történt semmi különös, mások viszont azt mondták, óriási vita volt. Információink szerint - kicsit szigorítottak az alig két hete működő rendszeren, az éppen pihenőt tartó centrumnak a jövőben úgynevezett készenléti ügyeletet kell ellátnia. Azaz orvosainak készenlétben kell állniuk, és ha megtelnek a súlyos sérültekkel az éppen szolgálatban lévők, akkor be kell menniük dolgozni. Arra, a kérdésünkre, hogy a új helyzetből ebből adódott-e bármilyen ellátási feszültség az OMSZ sajtóosztálya azt válaszolta:  politraumatizált sérültből fővárosban átlagosan napi 1-5 van, és szerintük az új rendszer sem hosszabb várakozást, sem ellátási nehézséget nem eredményez, továbbá az általános traumatológiai ellátást (amely ezután is az eddig szokásos ügyeleti rendben zajlik) sem befolyásolja.  
Szerző