Kurier: Sok magyar bíró retteg a hatalom megtorlásától

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:53

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése szerint Magyarország közel jár az alkotmányos válsághoz.
„Semmi közünk Soroshoz”. Az osztrák Kurier tudósítása szerint ezzel kezdte beszámolóját a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről az az osztrák bíró, aki április végén a Nemzetközi Bírói Egyesület háromtagú tényfeltáró küldöttségének tagjaként járt Magyarországon. A magyar sajtó jelentős (mármint a kormánypárti) része azután úgy tálalta az utat, hogy a delegációt Soros György fizeti, és ezek idejönnek és beleavatkoznak a belügyekbe. A bécsi Igazságügyi Palotában ismertetett jelentés rámutat arra, hogy az Orbán-kormány részéről oly mértékű hatalomkoncentráció megy végbe, ami mind inkább kiüresíti a jogállamot. Úgy hogy az ország közel jár az alkotmányos válsághoz. Az előadó, Gerhard Reissner, aki korábban a 90 ország bíráit tömörítő szervezet vezetője volt, leginkább az Országos Bírói Hivatal tevékenységét kifogásolta. A testület szakmai felügyeletét a Bírói Tanácsnak kellene ellátnia, de azt gyakorlatilag kikapcsolták, így Handó Tünde minden kontroll nélkül ténykedik – hangsúlyozta az osztrák szakember. A magyar Bírói Egyesület vezetője, Oltai Judit Zsófia szóvá tette, hogy a hatalom anyagi eszközökkel igyekszik a maga oldalára állítani a bírákat, így azonban veszélybe kerül az igazságszolgáltatás függetlensége. (Egyébként az említett jelentésben nem lehetett feltüntetni sok magyar bíró nevét, noha azok nyilatkoztak, csak féltek a megtorlástól.) Az osztrák kancellár arra mutatott rá, hogy Ausztriában messze vannak a gyalázatos magyar állapotoktól, de azért nem árt ébernek lenni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.16. 07:10

Budapestre jön Putyin, Orbán gáz- és atomukázokat kaphat

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Tavaly szeptemberben találkozott utoljára Orbán Viktor az orosz elnökkel, aki forrásaink szerint vélhetően idén korábban is jött volna, csak az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott a megbeszélés.
Ősszel Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy találkozzon Orbán Viktor kormányfővel – tudta meg a Népszava több egymástól független forrásból. Lapunk információi szerint várhatóan október 30-án konzultának személyesen. 
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2013 és 2018 között minden évben találkozott: eddig öt alkalommal Moszkvában és két alkalommal a magyar fővárosban. Idén forrásaink szerint az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott az időpont őszre.
Az Orbán-kormány energia- és szomszédságpolitikájában három témakör – a paksi bővítés, a gázbeszerzés és a klímaügy – keveredik össze. Ebből a mixből kellene olyasmit kikeverni, amely Vlagyimir Putyin ízlésének is megfelel.  A magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója némiképp oszlathatja a gázügyeket övező, kusza ködöt is. Habár az Orbán-kabinet szavakban igyekszik leválni az orosz gázcsapról, az erről szóló, élénk viták eredőjeként mégis csak Moszkva ölében maradhatunk.
Az oroszoktól egyelőre ma is azt a gázt kapjuk, amit nem vettünk át az 1996 és 2015 között hatályos hosszú távú szerződés keretében. Ez a keret 2021-re kimerülhet, kérdés, ekkor kötünk-e újabb megállapodást. Ezt elsősorban az Egyesült Államok ellenzi, teljes diplomáciai eszköztárát bevetve. Bár ennek nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt évek során a világ összes kitermelőjénél kifejezte gázvásárlási szándékunkat, ezt mindeddig nem koronázta siker. Az utóbbi években a tengeren, cseppfolyós formában szállított – akár amerikai – gáznak a horvát Krk-szigeten tervezett lefejtőjét, valamint a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által fellelt gázkincset tartották a legesélyesebb forrásnak. Ám a sokirányú ellentétek miatt (amelyben a szereplők mindegyike joggal vádolhatja a másikat Moszkva-barátsággal) egyelőre mindkét elképzelés kudarcba fulladt.
Szijjártó Péter már nyíltan azzal fenyegeti a lehetséges szállítókat - például a magas román adók miatt a kitermeléstől ódzkodó, tőkéstársat kereső ExxonMobilt -, hogy ha nem lép, Magyarország Moszkvával szerződik. Ehhez képest szakértők szerint a hazai háztartások ellátása akár hosszú távú megállapodás nélkül is biztosítható. A negyed évszázaddal ezelőtti helyzethez képest mára számos vezeték épült ki, élénk piaccal. Ráadásul a kereskedelem alapvetően cégek és nem kormányok dolga. Igaz, ama látszat fenntartása, hogy az ügyletet az államok szentesítik, Putyin és Orbán politikájának is alapja. Ha tehát – a Kreml érdekeinek megfelelve – Magyarország mégis kötne Moszkvával hosszú távú gázszerződést, azt legfeljebb a hazai lakossági fogyasztás, azaz évi 3-4 milliárd köbméter erejéig, legfeljebb 5 évre kellene kötni – vélték a lapunk által megkérdezett szakértők. A klíma (és az EU) úgy jön a képbe, hogy ha nem szabotálnánk az uniós klímacélok teljesítését, és – esetleg egy lakossági energiahatékonysági programmal is kiegészítve - föloldanánk a megújulókat sújtó korlátozásokat, atomból és gázból is sokkal kevesebb kellene. Ez Oroszországnak, sőt voltaképp az Egyesült Államoknak sem érdeke. Utóbbinak nem csak az ExxonMobil miatt, hanem azért sem, mert Orbán a General Electricnek ígérte Paks2 turbinaüzletét. Közben a bővítés csúszik, leginkább azért, mert az oroszok nem készítettek EU-engedélyre alkalmas terveket (orosz nézőpontból a magyar hatóságok szőrözése miatt). Ebben a helyzetben kellene valami kedveset és előremutatót mondani Putyinnak.
Témák
Putyin

Mobilcégre hajt az állam és jöhet a"központi" gigabank is

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:00
Orbán Viktor árnya vetül a mobilszolgáltatóra
Fotó: Pelsoczy Csaba
Még az idén 25 százalékos részesedést szereznének a Telenor Magyarország Zrt.-ben - értesült a Népszava.
Bevásárolná magát az állam a Telenorba – értesült a Népszava két egymástól független forrásból. Információink szerint az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül szerezne nagyságrendileg 25 százalékos részesedést az állam a Telenor Magyarország Zrt.-ben. Orbán Viktor kormányfő szeretné, ha még az idén létrejönne az akvizíció. Úgy tudjuk, az erről szóló tárgyalások már folynak a vállalat felsővezetésével.
A cseh PPF-csoport még tavaly júliusban szerezte meg a Telenor közép-kelet-európai leányvállalatait 2,8 milliárd euróért. Már ekkor felmerült, hogy ez csak egy köztes állomás lesz és végül kormányközeli kézbe kerül a társaság. Forrásunk szerint úgy kalkulálnak, hogy mintegy 100 milliárd forintos befektetésre lenne szükség az üzlethez, de a cégbírósági adatok szerint a cég értéke akár több száz milliárd forint lehet, a Forbes tavaly 350 milliárdra becsülte. A több mint ezer főt foglalkoztató vállalkozásnak egyébként nagyon jól sikerült a tavalyi év: a cég ugyanis az addig jellemző 150-160 milliárd közötti átlagos árbevételéhez képest 170 milliárd forintot ért el, amelyből adózás után 31 milliárd tiszta profitja maradt. Ugyan a vállalatnak 20 milliárd forint a kötelezettségállománya, ám ez eltörpül a 116 milliárd forintnyi saját tőkéhez képest.
Úgy tudjuk, Orbán Viktornak az Erste Bankban történt tulajdonszerzés volt az egyik pozitív példa: az államé ugyanis a pénzintézet 15 százaléka, és miután a bank nyereséges, osztalékot is fizet. - A kormányfő szerint az állam nyugodtan beszállhat ilyen nyereséges cégekbe, mert azzal csak jól jár, így a jövőben akár további tulajdonszerzések is jöhetnek – mondta kormányzati forrásunk. Az állam egyébként régóta szeretne „saját” mobilszolgáltatót, Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter például tavaly a Magyar Időknek azt mondta: „nem szabad lemondani az állami tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásáról”. Ez vagy úgy tartotta elképzelhetőnek, hogy az állam saját céget alapít, vagy bevásárolja magát egy működő vállalatba. Utóbbi forgatókönyvbe beleillene a telenoros tulajdonszerzés. Piaci forrásunk szerint egy ilyen akvizíció fél évet vesz igénybe a szükséges lépések előkészítése, versenyfelügyeleti vizsgálattal, minden szükséges lépéssel együtt fél év alatt nyélbe üthető, így amennyiben sikerül megegyezni, a Telenor egy része még idén az államhoz kerülhet. Kérdéseinkkel természetesen a Telenort is megkerestük, de ott csak annyit közöltek, hogy „gyakorlatunk szerint a felvásárlásokkal kapcsolatos találgatásokat soha nem kommentáljuk”.

Jöhet az állami „gigabank” is

Még az idén szeretnék megvalósítani a Budapest Bank, az MKB és a Takarékszövetkezetek összevonását, létrejöhet az állami „gigabank” - mondták szintén kormányzati források a Népszavának. Erről először még tavaly januárban a 24.hu írt, a portál szerint Orbán Viktor célja, hogy egy az OTP-hez hasonló nagyságrendű fiókhálózattal és mérlegfőösszeggel rendelkező, de az ország leggazdagabb emberétől független tulajdonosi háttérrel bíró bankot hozzanak létre. Bár nyilvánosan kormányzati szereplők többször tagadták a terveket, információink szerint az új bank létrehozását egyelőre csak az késlelteti, hogy az összevonás technikai lebonyolítása a vártnál sokkal nehezebben halad. Emiatt már Orbán Viktor is elégedetlen és az év végéig adott határidőt a fúziónak.