Budapestre jön Putyin, Orbán gáz- és atomukázokat kaphat

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Tavaly szeptemberben találkozott utoljára Orbán Viktor az orosz elnökkel, aki forrásaink szerint vélhetően idén korábban is jött volna, csak az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott a megbeszélés.
Ősszel Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy találkozzon Orbán Viktor kormányfővel – tudta meg a Népszava több egymástól független forrásból. Lapunk információi szerint várhatóan október 30-án konzultának személyesen. 
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2013 és 2018 között minden évben találkozott: eddig öt alkalommal Moszkvában és két alkalommal a magyar fővárosban. Idén forrásaink szerint az európai parlamenti tisztségviselők megválasztása miatt csúszott az időpont őszre.
Az Orbán-kormány energia- és szomszédságpolitikájában három témakör – a paksi bővítés, a gázbeszerzés és a klímaügy – keveredik össze. Ebből a mixből kellene olyasmit kikeverni, amely Vlagyimir Putyin ízlésének is megfelel.  A magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója némiképp oszlathatja a gázügyeket övező, kusza ködöt is. Habár az Orbán-kabinet szavakban igyekszik leválni az orosz gázcsapról, az erről szóló, élénk viták eredőjeként mégis csak Moszkva ölében maradhatunk.
Az oroszoktól egyelőre ma is azt a gázt kapjuk, amit nem vettünk át az 1996 és 2015 között hatályos hosszú távú szerződés keretében. Ez a keret 2021-re kimerülhet, kérdés, ekkor kötünk-e újabb megállapodást. Ezt elsősorban az Egyesült Államok ellenzi, teljes diplomáciai eszköztárát bevetve. Bár ennek nyomán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt évek során a világ összes kitermelőjénél kifejezte gázvásárlási szándékunkat, ezt mindeddig nem koronázta siker. Az utóbbi években a tengeren, cseppfolyós formában szállított – akár amerikai – gáznak a horvát Krk-szigeten tervezett lefejtőjét, valamint a Fekete-tenger román szakaszán az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által fellelt gázkincset tartották a legesélyesebb forrásnak. Ám a sokirányú ellentétek miatt (amelyben a szereplők mindegyike joggal vádolhatja a másikat Moszkva-barátsággal) egyelőre mindkét elképzelés kudarcba fulladt.
Szijjártó Péter már nyíltan azzal fenyegeti a lehetséges szállítókat - például a magas román adók miatt a kitermeléstől ódzkodó, tőkéstársat kereső ExxonMobilt -, hogy ha nem lép, Magyarország Moszkvával szerződik. Ehhez képest szakértők szerint a hazai háztartások ellátása akár hosszú távú megállapodás nélkül is biztosítható. A negyed évszázaddal ezelőtti helyzethez képest mára számos vezeték épült ki, élénk piaccal. Ráadásul a kereskedelem alapvetően cégek és nem kormányok dolga. Igaz, ama látszat fenntartása, hogy az ügyletet az államok szentesítik, Putyin és Orbán politikájának is alapja. Ha tehát – a Kreml érdekeinek megfelelve – Magyarország mégis kötne Moszkvával hosszú távú gázszerződést, azt legfeljebb a hazai lakossági fogyasztás, azaz évi 3-4 milliárd köbméter erejéig, legfeljebb 5 évre kellene kötni – vélték a lapunk által megkérdezett szakértők. A klíma (és az EU) úgy jön a képbe, hogy ha nem szabotálnánk az uniós klímacélok teljesítését, és – esetleg egy lakossági energiahatékonysági programmal is kiegészítve - föloldanánk a megújulókat sújtó korlátozásokat, atomból és gázból is sokkal kevesebb kellene. Ez Oroszországnak, sőt voltaképp az Egyesült Államoknak sem érdeke. Utóbbinak nem csak az ExxonMobil miatt, hanem azért sem, mert Orbán a General Electricnek ígérte Paks2 turbinaüzletét. Közben a bővítés csúszik, leginkább azért, mert az oroszok nem készítettek EU-engedélyre alkalmas terveket (orosz nézőpontból a magyar hatóságok szőrözése miatt). Ebben a helyzetben kellene valami kedveset és előremutatót mondani Putyinnak.
Témák
Putyin

Mobilcégre hajt az állam és jöhet a"központi" gigabank is

Publikálás dátuma
2019.07.16. 06:00
Orbán Viktor árnya vetül a mobilszolgáltatóra
Fotó: Pelsoczy Csaba
Még az idén 25 százalékos részesedést szereznének a Telenor Magyarország Zrt.-ben - értesült a Népszava.
Bevásárolná magát az állam a Telenorba – értesült a Népszava két egymástól független forrásból. Információink szerint az Antenna Hungária Zrt.-n keresztül szerezne nagyságrendileg 25 százalékos részesedést az állam a Telenor Magyarország Zrt.-ben. Orbán Viktor kormányfő szeretné, ha még az idén létrejönne az akvizíció. Úgy tudjuk, az erről szóló tárgyalások már folynak a vállalat felsővezetésével.
A cseh PPF-csoport még tavaly júliusban szerezte meg a Telenor közép-kelet-európai leányvállalatait 2,8 milliárd euróért. Már ekkor felmerült, hogy ez csak egy köztes állomás lesz és végül kormányközeli kézbe kerül a társaság. Forrásunk szerint úgy kalkulálnak, hogy mintegy 100 milliárd forintos befektetésre lenne szükség az üzlethez, de a cégbírósági adatok szerint a cég értéke akár több száz milliárd forint lehet, a Forbes tavaly 350 milliárdra becsülte. A több mint ezer főt foglalkoztató vállalkozásnak egyébként nagyon jól sikerült a tavalyi év: a cég ugyanis az addig jellemző 150-160 milliárd közötti átlagos árbevételéhez képest 170 milliárd forintot ért el, amelyből adózás után 31 milliárd tiszta profitja maradt. Ugyan a vállalatnak 20 milliárd forint a kötelezettségállománya, ám ez eltörpül a 116 milliárd forintnyi saját tőkéhez képest.
Úgy tudjuk, Orbán Viktornak az Erste Bankban történt tulajdonszerzés volt az egyik pozitív példa: az államé ugyanis a pénzintézet 15 százaléka, és miután a bank nyereséges, osztalékot is fizet. - A kormányfő szerint az állam nyugodtan beszállhat ilyen nyereséges cégekbe, mert azzal csak jól jár, így a jövőben akár további tulajdonszerzések is jöhetnek – mondta kormányzati forrásunk. Az állam egyébként régóta szeretne „saját” mobilszolgáltatót, Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter például tavaly a Magyar Időknek azt mondta: „nem szabad lemondani az állami tulajdonú mobilszolgáltató létrehozásáról”. Ez vagy úgy tartotta elképzelhetőnek, hogy az állam saját céget alapít, vagy bevásárolja magát egy működő vállalatba. Utóbbi forgatókönyvbe beleillene a telenoros tulajdonszerzés. Piaci forrásunk szerint egy ilyen akvizíció fél évet vesz igénybe a szükséges lépések előkészítése, versenyfelügyeleti vizsgálattal, minden szükséges lépéssel együtt fél év alatt nyélbe üthető, így amennyiben sikerül megegyezni, a Telenor egy része még idén az államhoz kerülhet. Kérdéseinkkel természetesen a Telenort is megkerestük, de ott csak annyit közöltek, hogy „gyakorlatunk szerint a felvásárlásokkal kapcsolatos találgatásokat soha nem kommentáljuk”.

Jöhet az állami „gigabank” is

Még az idén szeretnék megvalósítani a Budapest Bank, az MKB és a Takarékszövetkezetek összevonását, létrejöhet az állami „gigabank” - mondták szintén kormányzati források a Népszavának. Erről először még tavaly januárban a 24.hu írt, a portál szerint Orbán Viktor célja, hogy egy az OTP-hez hasonló nagyságrendű fiókhálózattal és mérlegfőösszeggel rendelkező, de az ország leggazdagabb emberétől független tulajdonosi háttérrel bíró bankot hozzanak létre. Bár nyilvánosan kormányzati szereplők többször tagadták a terveket, információink szerint az új bank létrehozását egyelőre csak az késlelteti, hogy az összevonás technikai lebonyolítása a vártnál sokkal nehezebben halad. Emiatt már Orbán Viktor is elégedetlen és az év végéig adott határidőt a fúziónak.

Szijjártó szerint „Brüsszel nyíltan bátorítja az embercsempészetet”

Publikálás dátuma
2019.07.15. 21:42

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A külügyminiszter nem tágít attól az elmélettől, Brüsszel és egyes nyugat-európai uniós tagállamok célja és érdeke nem más, mint hogy minél több bevándorló jöjjön Európába.
„Brüsszel és az Európai Unió egyes nyugati tagállamai leleplezték magukat, miközben ugyanis világossá vált, hogy a migrációt nemcsak a szárazföldön, hanem a Földközi-tengeren is meg lehet állítani, folyamatosan és nyíltan támogatják és bátorítják az embercsempészetet” - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében – olvasható a KKM közleményében. Szijjártó a jelenlévő magyar újságíróknak hangsúlyozta: világossá vált, hogy „Brüsszel és egyes nyugat-európai uniós tagállamok célja és érdeke nem más, mint hogy minél több bevándorló jöjjön Európába”. Arra hívta fel a figyelmet, hogy „a migrációt szervező erők ismét támadásba lendültek, az ezt támogató európai uniós tagállamok pedig nyíltan az embercsempészek oldalára álltak. Látható, hogy a Földközi-tengeren nemzetközileg szervezett, politikai eszközökkel támogatott embercsempészet zajlik” - jelentette ki. Hangsúlyozta, a migráció szempontjából Európa számára két megoldás lehetséges. Vagy az „embercsempészek” oldalára helyezkedik, vagy pedig Matteo Salvininek a magyar véleménnyel is egybehangzó álláspontjára, amely azt szorgalmazza, hogy Európába csak legálisan lehessen belépni. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, az embercsempészet, és az embercsempészeti tevékenységet folytató civil szervezetek támogatása azt váltja ki, hogy újabb migrációs hullámok indulnak Európa irányába. Ez a politika ugyanis bátorítja az embereket, hogy „fizessenek az embercsempészeknek”, szálljanak hajókra, hiszen egy civil embercsempész hajó úgyis kimenti és olasz, vagy a máltai kikötőkbe szállítja őket - mondta. Hozzátette, egy újabb bevándorlási hullám pedig jó ürügy lesz arra, hogy a korábbi támogatók újra érveljenek a migránsok tagországok között, kvóták alapján történő, kötelező elosztási mechanizmus mellett. „Tűzzel játszanak” azok az országok, amelyek egymás között kívánják elosztani az Európába érkezett migránsokat, ugyanis „Európa európaiságát, jövőjét, kultúráját és identitását” veszélyeztetik - tette hozzá a miniszter. Botrányosnak és megdöbbentőnek nevezte, hogy Európában hőssé avatnak nemzeti szuverenitást sértő embereket, embercsempészeket, akik tevékenysége miatt emberek, köztük határt védők kerülnek veszélybe. Ha az unió világossá tenné, hogy Európába csak szabályosan lehet bejönni, azzal lehetne emberéleteket menteni - húzta alá.
Szerző