Egy társadalom demokratikus voltának fokmérője az is, hogy egy kisebbség – legyen az nemzeti, vallási, szexuális, politikai vagy bármilyen más jellegű – hogyan érzi magát az országban. Ha az állampolgárok egy csoportja napról napra azt tapasztalja, hogy veszélyforrásnak tekintik, hogy az élet egyetlen területén sem indulhat azonos esélyekkel, pusztán azért, mert más anyanyelvűnek született, mint a többség, akkor attól a csoporttól aligha várható el lojalitás, hazaszeretet. Mert a hazaszeretet is olyan, mint a szerelem – két fél kell hozzá, a viszonzatlan érzelmek előbb-utóbb kimúlnak.
Ez történt Ukrajnában is. 2014 telén még a lakosság többsége, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, szívvel-lélekkel szurkolt a Majdan mozgalomnak, s hitt abban, hogy az ország, amelyben él, most már tényleg elindul azon az úton, amelynek a végén a demokratikus jogállam és az Európai Unió áll.
Ezúttal is csalódniuk kellett. Az orosz agresszió nyilván rendkívüli helyzetet teremtett, ámde a hatalom ezzel takarózva antidemokratikus intézkedések sorozatát foganatosította, amelyek elsősorban a nemzeti kisebbségeket sújtották. Kijev bűnbakot keresett, s a másságban talált is. Intézkedéseivel nem Oroszországot, hanem a saját állampolgárainak negyedét kitevő orosz etnikumú és nyelvű lakosságot büntette, s mintegy járulékos veszteségként minden más nemzeti kisebbséget is.
A kedden hatályba lépett nyelvtörvény alapján például máris utasították a légitársaságokat, hogy az ügyfelekkel kizáróan ukránul beszéljenek. Indokolt esetben megengedhető az angol nyelv használata, a nemzetközi járatokon pedig „esetleg” adható tájékoztatás annak az országnak a hivatalos nyelvén, ahova éppen tart a repülőgép. De mi van akkor, ha egy beregszászi magyar, csernovici román, lembergi lengyel, vagy ne add isten, egy mariupoli orosz lesz rosszul a gépen, ukránul nem ismeri az egészségügyi kifejezéseket és nem tud angolul?
Vasárnap új törvényhozást választ Ukrajna. A Kárpátalja.ma ukrajnai magyar portál részvételre buzdította olvasóit, a közzétett választási térképen pedig magyar nemzeti színekkel jelölte azt a három körzetet, ahol magyar jelölt indul. A kijevi külügy azonnal szeparatizmust kiáltott, az Ukrán Biztonsági Szolgálatot küldte a lapra, valamint a magyar érdekvédelmi szervezetre. A bűnügyi eljárást azonnal el is indították Ukrajna területi egységének és sérthetetlenségének veszélyeztetése miatt.
A nemzeti kisebbségek mégis el fognak menni vasárnap választani, és vagy a saját jelöltjükre, vagy az elnök új pártjára adják voksukat. Zelenszkij ugyan a beiktatása óta eltelt egy hónapban időnként úgy viselkedett, mint elefánt a porcelánboltban, de ő Ukrajna első államfője, aki békejobbot nyújtott a kisebbségek felé, nem cenzúrával, „tűzzel-vassal” és tiltásokkal próbál demokráciát építeni. Zelenszkij eddig nyilvánosságra hozott elképzelései a szabadságot és jogállamot ígérik. Persze egyelőre még mindez zsákbamacska. Ám ha meglesz hozzá a parlamenti többség, ezúttal akár sikerülhet is.