A fideszes polgármesterek Bálványosig mentek, hogy a budapesti Airbnb-ről beszéljenek

Publikálás dátuma
2019.07.24. 19:18

Fotó: Veres Nándor / MTI
A kerületeikbe szavazóként is bejelentett lakástulajdonosok ügyét az önkormányzati választás közeledtével állításuk szerint végre felkarolják a kormánypárti városatyák.
Az önkormányzati választás közeledtével egyre-másra kapják a lehetőségeket a fideszes polgármesterek, hogy magyarázzák a bizonyítványukat - ez történt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban is. A kormánypárt budapesti vezetőinek beszélgetéséről az index.hu azt írja, ott jobbára a kerületüket, egymást és önmagukat dicsérték a jelenlévők, míg aztán a Hír TV munkatársa rá nem kérdezett, hogy min változtatnának.
Ennél a pontnál azonban átszakadt a gát, és kiderült, hogy a fideszes vezetésű kerületekben sem rózsaszín az élet, írja a portál. Egry Attila, Józsefváros fideszes alpolgármestere dobta fel először, hogy bizony az Airbnb szabályozatlansága komoly probléma. "Itt rendet kell tenni, és ez már nem vágy" - jelentette ki, hozzátéve, hogy
véletlenül éppen a következő félévben tervezik törleszteni sok éves elmaradásukat, és létrehozni azt a szabályrendszert, ami elviselhetővé teszi az Airbnb-t a lakók számára.

Igen, itt még csak az ingatlantulajdonosokról van szó; aki mindössze bérlő, és azon kapta magát, hogy a város peremére szorult az egekbe rakétaként emelkedő bérleti díjak miatt, még ne számítson arra, hogy a városatyák féltő tekintete szenvedéseire vetődne. Ehhez ugyanis minimum az kéne, hogy választhassanak ők is polgármestert ott, ahol a bérletükben amúgy élnek - ám ember a talpán, aki eléri, hogy bejelentkezhessen a kibérelt lakásba. Így politikailag nem megtérülő a bérlőkkel foglalkozni, a tulajdonosokkal viszont annál inkább - tehát vissza hozzájuk.
Józsefvárosban tavaly már elfogadtak egy rendeletet, amely megadóztatja azokat a lakásokat, amelyeket ideiglenes szállásnyújtásra használnak. Az idén január elsejétől az építményadó maximumát, 1898 forintot kell négyzetméterenként fizetniük évente az Airbnb-ből bevételt szerző tulajdonosoknak. Például egy 120 négyzetméteres lakás után 228 ezer forintot kell fizetni. Egry azt mondta erről az Indexnek, hogy ez az adóztatásról szólt, most pedig egy olyan rendelet következik, amely a társasházi együttélést szabályozza.
"Továbblépek, van még egy mögöttes probléma: a birtokvédelmi eljárás"

- vette át innen a szót az asztalnál ülő Bajkai István, a korábban az igazságügyi miniszteri poszttal is összehozott fideszes parlamenti képviselő. Arra utalt, hogy ha például egy hangoskodó turista miatt birtokvédelmi eljárást kezdeményez valaki, mire a jegyző kiér, az illető már rég hazament. Ezért a szállásadók felelősségét növelné.
Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd következett, aki meglepő módon kijelentette: bár külső kerületről van szó, de Csepelen is kezdi felütni a fejét a probléma. Szerinte is szigorítani kell. Ezek után a dohányboltokba is beleállt, amiért azokban még lehet éjjel italt vásárolni. E téren minden esetre nyitott kapukat dönget: Kocsis Máté ugyanis már felkarolta az éjszakai szesztilalom kiterjesztésének ügyét.
Arról az ellentmondásról nem ejtettek szót a fideszes városvezetők, hogy míg a kormány célja a turizmus létező minden eszközzel való ösztönzése, addig a Budapesten élő emberek életét ez elviselhetetlenné teszi.
Szerző

Hánytak és ment a hasuk - forrásvíztől dőlt ki a Fishing on Orfű 90 fesztiválozója

Publikálás dátuma
2019.07.24. 18:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vízben a szennyeződés mértékét az esőzések nagymértékben növelhették.
Kórokozó baktériumokkal erősen szennyezett forrásvíz fogyasztása okozta a júniusi Fishing on Orfű fesztivál nyolcvan-kilencven résztvevőjének megbetegedését - tájékoztatott a Baranya Megyei Kormányhivatal szerdán. Az intézmény azután rendelt el járványügyi vizsgálatot, hogy
a zenei fesztivál második és harmadik napján nyolcvan-kilencven fesztiválozó panaszkodott hányásos, hasmenéses tünetekre.

A vizsgálat eredményét ismertetve a kormányhivatal azt közölte, hogy a vízben kimutatott szennyeződés mértékét az esőzések nagymértékben növelhették. Felhívták a figyelmet arra, hogy a forrásvizek fogyasztása, különösen heves esőzések után - függetlenül attól, hogy ezt jelzi-e tábla vagy sem -, jelentős egészségügyi kockázatot jelent.
Egyedi Péter, a rendezvény sajtófelelőse és Füziné Kajdy Zita (független) Orfű polgármestere már a fesztivál idején azt valószínűsítette, hogy a forrás vize okozhatta a bajt. A polgármester akkor azt mondta, az aquapark parkolójában lévő forráson "általában tábla hívja fel a figyelmet arra, hogy vize nem alkalmas emberi fogyasztásra, azonban a tábla [...] eltűnhetett róla". A megbetegedések után, a fesztivál hátralévő idejében őrizték a forrást, hogy többen már ne ihassanak belőle. Füziné Kajdy Zita most elmondta, azóta a forrás felett "jól látható, tartós megoldással" jelzik, hogy a vize nem ellenőrzött, és kérik, ne igyanak belőle.

Hétfőn lesz Heller Ágnes temetése

Publikálás dátuma
2019.07.24. 17:49

Fotó: Népszava
Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus temetése július 29-én, hétfőn 11 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben – közölte a család szerdán a Facebook közösségi oldalon.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én Balatonalmádi partjainál hunyt el 90 éves korában. A Budapest díszpolgára címmel 2008-ban kitüntetett filozófust a főváros saját halottjának tekinti. Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie. A háború után a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben szerzett diplomát, 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben '56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította. Ezután négy évig fordításokból élt. 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a JATE filozófiai és az ELTE Esztétika Tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt. Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.
Szerző
Témák
Heller Ágnes