Túl a csúcson a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2019.08.30. 20:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A második negyedévben 4,9 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, ami némi lassulás az első negyedévben mért 5,3 százalékhoz képest, de az adat az jelzi, hogy változatlanul erőteljes a gazdaság bővülése - derült ki a KSH pontosított adataiból.
Az elemzők szerint a növekedés kétségtelenül túljutott a csúcsán a második félévben 4,5 százalék alá lassul az üteme. A szolgáltatások és az építőipar hajtotta a gazdaságot a második negyedévben, az ipar a korábbinál kisebb lökést adott a növekedésnek, a mezőgazdaság pedig semmit. A másik oldalon a beruházások és a fogyasztás kapta a főszerepet – mondta Németh Dávid, a K&H elemzője. A mostani kilátások alapján az elemző szerint az idén 4,3 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék, a GDP, azaz a harmadik és negyedik negyedévben visszafogottabb növekedésre lehet számítani. Jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődhet a növekedés üteme. A részletes adatokból azt látjuk, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a gyenge export visszafogta a növekedést. A gyenge exportteljesítmény mögött a lassuló ipari növekedés és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarok állhatnak – írta elemzésében Virovácz Péter az ING vezető elemzője. Eközben az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése (és így a GDP-hez való hozzájárulása is) mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások a magyar gazdaságban, melyhez az építkezések mellett a gép- és berendezésberuházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez utóbbi azért is kiemelendő, mert azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra – mondta Virovácz. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 70 százalék fölött lévő foglalkoztatottság és a kétszámjegyű béremelkedések támogatta fogyasztás mellett a dinamikus beruházási kedv, illetve az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor járult hozzá érdemben a növekedéshez. 2010 óta összességében már 30 százalékkal nőtt a hazai GDP, ám a jövőt illetően viszont egyaránt tekintettel lenni a bizonytalanságokkal övezett világgazdasági és a kihívásokkal szembenéző uniós környezetre. A gazdaságvédelmi akcióterv Varga szerint megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar növekedés továbbra is legalább két százalékponttal haladhassa meg az uniós átlagot.     
Szerző
Témák
GDP
Frissítve: 2019.08.30. 20:43

A Mészáros-gyerekek cége újíthatja fel a zánkai Erzsébet-tábort

Publikálás dátuma
2019.08.30. 09:41

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
Tandemben egy másik vállalkozással. Közel 17 milliárdos munkát szerzett meg a pályázaton befutó két nyertes.
 A Mészáros gyerekek apjukra ütöttek: képtelenek hibázni a kormányközeli nagyberuházásokon. A Mészáros Lőrinc-utódok közös cége, a Fejér-BÁL Zrt. a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban nyerte el a zánkai Erzsébet-tábor felújítását – tudta meg a Magyar Hang. A több mint fél évet csúszó eljárás eredményét ugyan még nem hirdették ki, de az ajánlatok összegzéséről szóló irat már megtalálható a közbeszerzési adatbázisban. Eszerint a konzorcium 16,8 milliárd forintért kapta meg a zánkai egykori úttörőváros korszerűsítését. 
A felcsúti família – a társul fogadott céggel együtt – ezzel zsebre is teszi a kormány által az Erzsébet-alapítványnak a felújításra adott 26 milliárd forint kétharmadát, ráadásul a második ütemben előírt, az új infrastruktúra működtetéséhez nélkülözhetetlen újabb többmilliárdos közbeszerzést még meg sem hirdették. Mindenesetre a jelek szerint Zánka a prioritás: a fonyódligeti tábor felújítására kiírt közbeszerzés ugyanis eredménytelen lett, itt a teljes tábort le kellene bontani és újjáépíteni. A szóban forgó zánkai és fonyódligeti Erzsébet-táborok körüli fura helyzetet korábban a lap több feltáró cikkben mutatta be. Többek között beszámoltak arról is, hogy miközben az alapítvány 13,5 milliárd forintot kapott hátrányos helyzetű gyermekek üdültetésére, a felhasználásáról semmit sem tudni, a fonyódligeti üdülő üresen, gazzal benőve vár jobb sorsra. A zánkai tábort hermetikusan elzárták a kíváncsi szemek elől, onnan elüldözték az Egry József-középiskolát, a kikötőből pedig a bérlőket, ahová halandó azóta be sem léphet. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 10:31

Kifulladtak az energiapályázatok

Publikálás dátuma
2019.08.30. 06:45
Kaderják Péter államtitkár maradt nyeregben
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Több mint negyed év alatt se jegyezték le a ma záruló gázkonvektorpályázat két éve még elkapkodott keretét. Az illetékes államtitkár távozása se javít a helyzeten.
Péntek éjfélig adható be támogatási kérelem az állami gázkonvektorcsereprogram konvektor2019.nfsi.hu című oldalán. A kétmilliárd forint keretű kiírás szerint a kormány a vissza nem térítendő támogatásokat osztó Otthon Melege Program (OMP) részeként május 22-e óta lakásonként a beruházás 60 százalékát meg nem haladó összeget, legfeljebb 750 ezer forintot biztosít konvektorok cseréjére. Az érdeklődés minden korábbi várakozást alulmúlt. Míg két éve néhány óra alatt kifogyott a keret, addig most negyed év sem bizonyult elegendőnek a források lekötésére. Pedig az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a lehetőség megnyitását követő bő egy hét múlva már örömmel újságolta, hogy addigra a keret fele elfogyott. Ez azért gond, mert míg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. hárommillióra teszi az elavult – környezetszennyező, magas fogyasztású, olykor életveszélyes – gázkonvektorok hazai számát, addig maga a szaktárca sem vár a kiírástól 15 ezernél több cserét. Értesülésünk szerint a pályázatot lebonyolító NFSI-nél arról tájékoztatják az érdeklődőket, hogy a kiírást a tárca nem hosszabbítja meg. Igaz, a legfeljebb 150 napos elbírálási idő a gyakorlatban jóval rövidebb. Mindazonáltal az, hogy ilyen helyzetben több mint negyed év alatt sem merült le a keret, sokak szerint kudarc. Lapunk megkeresésére Koritár Zsuzsanna, a MEHI ügyvezetője változatlanul nem kívánt az okok tekintetében becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal szerinte az építőipari szakemberhiány és az elmúlt két év alatt jelentősen megugró kivitelezési költségek is közrejátszhattak. Czabarka Mihály, a pályázatírással foglalkozó Projectdoctor Kft. ügyvezetője szerint sokan tervezhetnek más típusú fűtési módokra váltani is. Nem tett jót a kiírásnak a lecsökkentett támogatási arány sem, még ha az elszámolható beruházások körét ki is bővítették. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy – legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt pénteki megjegyzése szerint – szeptember 1-ig távozik az ITM illetékes fenntarthatósági államtitkárságának vezetője, Weingartner Balázs. A téma kapcsán tegnap alkalmunk adódott a Földes nagyközség közintézményeinek földhőre alapozott fűtéskorszerűsítését nyilvános eseményen átadó Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt megkérdezni. Bár Kaderják Péter, mondván, hogy a fenntarthatósági államtitkárság tevékenységének jövőjéről még nincs döntés, alapvetően hárította tudakozódásunkat, mégis érdemesnek tartotta „az energetikai stratégiaalkotás és a támogató eszközök egységére törekedni”. Tekintettel arra, hogy eddig a stratégiaalkotás Kaderjákhoz, a „támogatás” pedig Weingartnerhez tartozott, szavait nehéz nem az eddigi széttagoltságot illető bírálatként és az összefésülésre irányuló igényként értelmezni. Míg – a korábban a botrányról botrányra bukdácsoló „kukaholdingot” vezető - Weingartnert államtitkárként jobbára a beígért támogatások késése-elmaradása jellemezte, addig Kaderják az utóbbi idők során egyre sűrűbben vétette észre magát a témában, legyen szó akár egy hamarosan induló távhőfelújítási kiírásról, akár zöld városi buszok vásárlásának ösztönzéséről, vagy most épp Földes közintézményi fűtésének 260 millió forintos, uniós támogatásból megvalósuló átalakítása kapcsán. Szavai szerint a beruházás, bár csepp a tengerben, egyaránt jelképezi a kormány energiapolitikájának függetlenségi, éghajlatvédelmi, rezsicsökkentési és megújuló energiás céljait is. Értesüléseink szerint Weingartner Balázs távozása veszélyezteti a családi házak felújításának júniusban általa még idén nyárra ígért kiírását éppúgy, mint a szintén kilátásba helyezett társasházi támogatást. Az ügyre rálátó belső forrásaink szerint a fűtési szezon előtt már nem is lenne idő a kivitelezés megkezdésére. Így a legkorábban jövő év elejét tartják esélyesnek új OMP-kiírás megjelenésére. Koritár Zsuzsanna és Czabarka Mihály még bízik a mihamarabbi kiírásban. Ugyanakkor a pályázatok eseti jellegét bírálva elsősorban mindketten kiszámíthatóságot szorgalmaztak. Erre a kiírások pénzügyi forrásául szolgáló állami szén-dioxid-kvótabevételekből összegyűlt, számítások szerint százmilliárdot is közelítő összeg is alapul szolgálhat. Koritár Zsuzsanna a sorrend betartása végett most inkább takarékossági támogatásokat szorgalmaz, kiegészítő megújuló energiás programokkal. Emellett szükségesnek nevezte ezek összefésülését az MFB hasonló célú kamatmentes hitelével.

Bevált a koncessziós rendszer

A bányász-szakma kiszámítható jövőjét hangsúlyozta lapunknak a kazincbarcikai Központi Bányásznapi Ünnepségen megjelenő Kaderják Péter. Ezt a bevált koncessziós rendszer is támogatja. Felhívta a figyelmet, hogy az ágazat termelése a KSH adatai szerint tavaly 58 százalékkal nőtt és idén is két számjegyű bővülést remélnek. Az olaj- és gázkitermelés szinten tartása is eredmény, ami támogatja az energiafüggetlenséget. A szénbányászok helyzete az európai piaci nehézségek miatt „nehezebb”. A Budapest területére kiírt, nagy port felvert bányászati koncessziók kapcsán megjegyezte: azok többek között helyhatósági hozzájárulást is igényelnek, így lakott területen nyilván nem nyílik bánya.

Szerző
Frissítve: 2019.08.30. 19:46