GDP;

Túl a csúcson a magyar gazdaság

A második negyedévben 4,9 százalékos volt a magyar gazdaság növekedése, ami némi lassulás az első negyedévben mért 5,3 százalékhoz képest, de az adat az jelzi, hogy változatlanul erőteljes a gazdaság bővülése - derült ki a KSH pontosított adataiból.

Az elemzők szerint a növekedés kétségtelenül túljutott a csúcsán a második félévben 4,5 százalék alá lassul az üteme. A szolgáltatások és az építőipar hajtotta a gazdaságot a második negyedévben, az ipar a korábbinál kisebb lökést adott a növekedésnek, a mezőgazdaság pedig semmit. A másik oldalon a beruházások és a fogyasztás kapta a főszerepet – mondta Németh Dávid, a K&H elemzője. A mostani kilátások alapján az elemző szerint az idén 4,3 százalékkal növekedhet a bruttó hazai termék, a GDP, azaz a harmadik és negyedik negyedévben visszafogottabb növekedésre lehet számítani. Jövőre pedig 3,5 százalékra mérséklődhet a növekedés üteme.

A részletes adatokból azt látjuk, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a gyenge export visszafogta a növekedést. A gyenge exportteljesítmény mögött a lassuló ipari növekedés és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarok állhatnak – írta elemzésében Virovácz Péter az ING vezető elemzője. Eközben az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése (és így a GDP-hez való hozzájárulása is) mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások a magyar gazdaságban, melyhez az építkezések mellett a gép- és berendezésberuházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez utóbbi azért is kiemelendő, mert azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra – mondta Virovácz.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a 70 százalék fölött lévő foglalkoztatottság és a kétszámjegyű béremelkedések támogatta fogyasztás mellett a dinamikus beruházási kedv, illetve az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor járult hozzá érdemben a növekedéshez. 2010 óta összességében már 30 százalékkal nőtt a hazai GDP, ám a jövőt illetően viszont egyaránt tekintettel lenni a bizonytalanságokkal övezett világgazdasági és a kihívásokkal szembenéző uniós környezetre. A gazdaságvédelmi akcióterv Varga szerint megteremti a feltételeit annak, hogy a magyar növekedés továbbra is legalább két százalékponttal haladhassa meg az uniós átlagot.