katasztrófavédelem;

Katasztrófavélelem

Bezzeg a Bigéékhez azonnal kiértek – szólt a magyar nép keserű éleslátását tükröző hozzászólás arra a hírre, hogy a katasztrófavédelemnek júniusban öt napjába telt, amíg kiszállt az ajkai erőmű felrobbant porleválasztójához. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy Bige László szolnoki vegyigyárának szivárgásai, repedései, hiányosságai inkább indokolnak-e egy azonnali gyárbezáratást, mint egy a helyiek szerint „szétrohadt” üzem felrobbanása. Ráadásul Ajkán, a vörösiszap-katasztrófa helyszínén. 

Nem tehetünk mást: bízunk az állami intézményekben. Hogy szakértőik érdemben látják el a társadalom által rájuk ruházott feladatot. Hogy céljuk nem csak valamiféle fejétől bűzlő, félelem- és helyezkedésalapú falanszterben a napi hőstettek lepapírozása, érdemi teendők esetén pedig a felelősség áthárítása. Tudom, a kísértés nagy. Ezért függ minden a szabályokkal kevéssé kikényszeríthető, egyéni lelkiismerettől. Ezért kiváltképp aljas, ha az állami vezetők a hatóságokat gyermeteg hatalmi játékaik eszközévé züllesztik. Persze erre is nagy a kísértés.

A jelek nem túl biztatók. Orbán Viktor három éve kimondta, hogy vége a kéményes vircsaftnak, jön a katasztrófavédelem. Az átállás – a gondok szőnyeg alá söprésével - megtörtént ugyan, de legott törvénybe iktatták, hogy egy helyett elég kétévente átvizsgáltatni a gáztüzelésű kéményeket, a családi házakat pedig egyáltalán nem is kell ellenőrizni. A döntés sunyi öncélúságára jellemző, hogy az Orbán-kormány eközben nem ad érdemi segítséget a házak „rohadó” fűtési rendszereinek felújítására sem. A tömeges haláleseteket csak a szén-monoxid-érzékelők terjedése fékezi.

Majd Orbán Viktor véget vetett a szemétszállítási vircsaftnak is, mondván, ahol ez nem tetszik, ott a katasztrófavédelem mást jelöl ki. Ám tavaly év végén, amikor a csődhullám elérte Gödöllő és térsége 110 ezer háztartását, már nem akadt más jelentkező. Miközben a szemét az utcákon állt, a katasztrófavédelem díszletet szolgáltatott a Fidesz-propaganda legújabb agyszüleményeinek kihirdetéséhez, miszerint az egész csak egy ellenzéki szabotázsakció. Bár a cégtől ezután eltávolították a „rendszeridegen elemeket”, a gond maradt: a cechet azóta is a katasztrófavédelem állja.

Amikor viszont augusztusban egész Közép-Magyarországot ellepte a Felcsút környékéről származó fantombűz, a katasztrófavédők azonnal mosták kezeiket, mondván, ez nem az ő asztaluk. Lett is belőle kalamajka, kamucéggel, kamuvizsgálattal, botránnyal, mindmáig felelős nélkül.

Miután két bíróság is kimondta, hogy a katasztrófavédelem túl szigorú volt, amikor bezáratta Bige szolnoki vegyigyárait, nemrég újraindulhatott a termelés. Mindenki feszült, hisz a hatóság bármikor újra lecsaphat. Örülhetnek, ha a negyed éves kényszerszünetet megússzák csőd nélkül. Az ellenőrök azóta is árgus szemekkel figyelik a repedéseket.

Remélem nem azért, mert a katasztrófavédelmet Pintér Sándor belügyminiszter, Bige László üzleti ellenlábasa, Csányi Sándor korábbi igazgatótársa felügyeli. Hanem csakis színtiszta, szakmai elhivatottságból.