Katasztrófavélelem

Bezzeg a Bigéékhez azonnal kiértek – szólt a magyar nép keserű éleslátását tükröző hozzászólás arra a hírre, hogy a katasztrófavédelemnek júniusban öt napjába telt, amíg kiszállt az ajkai erőmű felrobbant porleválasztójához. Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy Bige László szolnoki vegyigyárának szivárgásai, repedései, hiányosságai inkább indokolnak-e egy azonnali gyárbezáratást, mint egy a helyiek szerint „szétrohadt” üzem felrobbanása. Ráadásul Ajkán, a vörösiszap-katasztrófa helyszínén. 
Nem tehetünk mást: bízunk az állami intézményekben. Hogy szakértőik érdemben látják el a társadalom által rájuk ruházott feladatot. Hogy céljuk nem csak valamiféle fejétől bűzlő, félelem- és helyezkedésalapú falanszterben a napi hőstettek lepapírozása, érdemi teendők esetén pedig a felelősség áthárítása. Tudom, a kísértés nagy. Ezért függ minden a szabályokkal kevéssé kikényszeríthető, egyéni lelkiismerettől. Ezért kiváltképp aljas, ha az állami vezetők a hatóságokat gyermeteg hatalmi játékaik eszközévé züllesztik. Persze erre is nagy a kísértés.
A jelek nem túl biztatók. Orbán Viktor három éve kimondta, hogy vége a kéményes vircsaftnak, jön a katasztrófavédelem. Az átállás – a gondok szőnyeg alá söprésével - megtörtént ugyan, de legott törvénybe iktatták, hogy egy helyett elég kétévente átvizsgáltatni a gáztüzelésű kéményeket, a családi házakat pedig egyáltalán nem is kell ellenőrizni. A döntés sunyi öncélúságára jellemző, hogy az Orbán-kormány eközben nem ad érdemi segítséget a házak „rohadó” fűtési rendszereinek felújítására sem. A tömeges haláleseteket csak a szén-monoxid-érzékelők terjedése fékezi.
Majd Orbán Viktor véget vetett a szemétszállítási vircsaftnak is, mondván, ahol ez nem tetszik, ott a katasztrófavédelem mást jelöl ki. Ám tavaly év végén, amikor a csődhullám elérte Gödöllő és térsége 110 ezer háztartását, már nem akadt más jelentkező. Miközben a szemét az utcákon állt, a katasztrófavédelem díszletet szolgáltatott a Fidesz-propaganda legújabb agyszüleményeinek kihirdetéséhez, miszerint az egész csak egy ellenzéki szabotázsakció. Bár a cégtől ezután eltávolították a „rendszeridegen elemeket”, a gond maradt: a cechet azóta is a katasztrófavédelem állja.
Amikor viszont augusztusban egész Közép-Magyarországot ellepte a Felcsút környékéről származó fantombűz, a katasztrófavédők azonnal mosták kezeiket, mondván, ez nem az ő asztaluk. Lett is belőle kalamajka, kamucéggel, kamuvizsgálattal, botránnyal, mindmáig felelős nélkül.
Miután két bíróság is kimondta, hogy a katasztrófavédelem túl szigorú volt, amikor bezáratta Bige szolnoki vegyigyárait, nemrég újraindulhatott a termelés. Mindenki feszült, hisz a hatóság bármikor újra lecsaphat. Örülhetnek, ha a negyed éves kényszerszünetet megússzák csőd nélkül. Az ellenőrök azóta is árgus szemekkel figyelik a repedéseket.
Remélem nem azért, mert a katasztrófavédelmet Pintér Sándor belügyminiszter, Bige László üzleti ellenlábasa, Csányi Sándor korábbi igazgatótársa felügyeli. Hanem csakis színtiszta, szakmai elhivatottságból.
Szerző
Marnitz István

A sötét árny nyomában

Anélkül, hogy túl komolyan vennénk a magyar kormányzat nyugati sajtót illető kritikáit, azt mondhatjuk: a német ZDF közszolgálati adó múlt szerdán sugárzott 88 perces, A döntés órája, Merkel és a menekültek című dokudrámája erősen csípi nemcsak a film ellen tiltakozó Györkös Péter berlini magyar nagykövet szemét („becsületsértésbe hajló propaganda”), hanem a honi kormánypárti sajtóét is ("veszélyes hulladék").
A ZDF a 2015-ös szeptemberi eseményeket dolgozta fel, amikor a Keleti pályaudvarnál hirtelen feltűnt több ezer menekült, akikkel a magyar kormány látszólag nem tudott mit kezdeni. Ezeken a hasábokon évek óta ismételgetjük a kérdést: hogyan kerülhetett egy rendőrségi szemmel tekintve is békés hétköznapjait élő európai országban észrevétlenül a határról a Baross térre több ezer menekült? Kinek milyen megfontolásából vegetálhattak itt, a főváros közepén embertelen viszonyok között, amíg meg nem jelent a nyugati média a téren, hogy világgá kürtölje: Budapesten humanitárius katasztrófa van? Holott a humanitárius katasztrófát „csak” a menekültek élték meg, akiken heteken át a civil szervezetek segítettek csupán. A magyar kormány pedig bár azt ígérte, hogy a határra viszi, a bicskei tábornál leszállította – azaz becsapta - őket, a maradék pedig megindult az osztrák határ felé gyalog az autósztrádán. Ami ezután következett: a menekültek tízezreit bármiféle regisztráció nélkül szállították a határra és öntötték rá az osztrákokra, a németekre.
A kormányzat és a kormánysajtó most a ZDF-et gyalázza. Nem véletlenül. Állítjuk: a „budapesti humanitárius katasztrófa” az Orbán-kormány legnagyobb politikai hazugsága volt, nemcsak a magyar népet, a nyugati sajtót, hanem nyugati barátait, szövetségeseit is átverte. Angela Merkel e „humanitárius katasztrófahelyzet” észlelése után nyitotta meg a német határt, amire az Orbán-kormány cinikus választ adott – ez „német probléma” -, s kitárta a kaput Európában az etnonacionalista szélsőjobboldal előtt. 
A ZDF filmje lehet jó vagy rossz - nem filmkritikát írunk -, de legalább kísérlet a 2015-ös állapotok értelmezésére, az orbáni ősbűn megfogalmazására. Nem tudjuk másnak mondani azt a hazugságot, amin az egész menekültellenes politika nyugszik, a nyúlfarknyi kerítés felhúzásától a gyűlöletkampányig, amely a félelmet elültette a nemzetben, és amelyre hivatkozva azóta is törvénytelenül fenntartja a rendkívüli állapotot az országban.
A magyar kormány hazugságcsapdájába lépett Európa, amely azóta is a Merkel-Orbán „ellentétben” őrlődik. A magyar kormány pedig a menekültkérdésbe kapaszkodva elzárkózik minden uniós, sőt ENSZ-javaslattól. 
Mint eddig, úgy továbbra is kíváncsiak lennénk a 2015 szeptemberi bizalmas német iratokra, mert tudjuk, a magyar iratokat talán az unokáink sem fogják látni. Addig pedig Orbán Viktor bizony csak „valamiféle sötét árny lehet a filmben, akinek sötét motivációit csak rettegve találgathatja szerencsétlen néző”, mint a Magyar Hírlap írja.  Marad az árny nyomába eredő ZDF.
Szerző
Friss Róbert
Frissítve: 2019.09.09. 09:40

Átértelmezők

Még nem fejeződött be Ferenc pápa afrikai útja, de egyvalamiről már most nevezetes a vizit. Mozambikba menet az egyházfő azt mondta, számára megtiszteltetés, hogy folyamatosan támadják a konzervatív amerikai keresztények. E kijelentése nyilván nemcsak az amerikaiakra, hanem mindenkire vonatkozik, aki ellenségének tekinti őt. Akadnak ugyanis bőségesen a világban – s itthon is -, akiknek nagyon nem tetszik, hogy az Újszövetség szellemében lép fel a társadalom kirekesztettjeiért. 
A klímavédelemmel kapcsolatos lépéseit is bírálatok sora fogadta, kivált az Egyedült Államokban, ahol az ultrakonzervatívok azt is kétségbe vonják, hogy emberi tevékenység idézné elő a globális felmelegedést. Eretnekséggel vádolják továbbá amiatt, mert elítéli a halálbüntetést, megkönnyítené a szentségek kiszolgáltatását az újraházasodottaknak, s nem kedvelik amiatt sem, mert keresetlen szavakkal illette a kapitalizmust.
Az amerikai keresztény konzervatívok vezéralakja Raymond Leo Burke bíboros, aki sosem tudja megbocsátani Ferencnek, hogy 2014-ben leváltotta az egyházi legfelsőbb bíróság éléről. Burke mellett Donald Trump egykori főideológusa, Steve Bannon tartozik a pápa legismertebb amerikai bírálói közé. Tehetős amerikaiak jelentős összegekkel segítenek olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a pápa hiteltelenné tétele. Az olasz Il Messaggero című lap augusztus 20-án közzétett cikkében számolt be egy amerikai összeesküvésről, melynek célja a pápa elmozdítása.
Újra és újra eltöprenghetünk azon, hogyan értelmezik a Szentírást azok, akik azt olvassák ki belőle, hogy a kereszténység harcias vallás, amely mások meg nem értésén, kirekesztésen alapszik. Krisztus ennél jobban nem tudta volna tanítványai – elnézést a kifejezésért – szájába rágni, hogy a legfőbb erények közé a felebaráti szeretet, az alázat, a megbocsátás és a lemondás tartozik. Ferenc pápa épp ezeket az értékeket hirdeti. Azok, akik őt támadják, akár itthon, akár külföldön, jobb, ha újraolvassák az Evangéliumokat. Ha ez sem segít, akkor tényleg semmi.
Frissítve: 2019.09.09. 09:42