Vizsgálat indult Macron egyik szövetségese ellen

Publikálás dátuma
2019.09.12. 06:53
Richard Ferrand
Fotó: ERIC FEFERBERG / AFP
Egy korrupcióellenes szervezet indított eljárást, mert úgy ítélik meg, hogy Richard Ferrand nyolc éve szabálytalan anyagi előnyökhöz jutott egy olyan ingatlanügyletből, amelyet az általa egykoron Bretagne-ban irányított egészségbiztosítási alap bonyolított.
Hivatalos vizsgálat indult pénzügyi visszaélés gyanúja miatt Richard Ferrand, a francia Nemzetgyűlés elnöke, Emmanuel Macron államfő egyik közeli szövetségese ellen – tudatta csütörtök hajnalban a Nemzetgyűlés. Az egykor szocialista, ma Emmanuel Macron A Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjához tartozó politikus ellen egy korrupcióellenes szervezet indított eljárást, mert úgy ítélik meg, hogy Ferrand nyolc éve szabálytalan anyagi előnyökhöz jutott egy olyan ingatlanügyletből, amelyet az általa egykoron Bretagne-ban irányított egészségbiztosítási alap bonyolított. A politikust szerdán hallgatták ki vizsgálóbírók az ügyben. Ferrand tagadja bűnösségét, és reményét fejezte ki, hogy az eljárás során tisztázni tudja magát a vádak alól. Az 57 éves Ferrand ellen ugyanebben az ügyben egyszer már feljelentést tett az Anticor nevű korrupcióellenes szervezet, és 2017-ben a politikus a vizsgálat miatt le is mondott miniszteri posztjáról Édouard Philippe miniszterelnök első kormányában, majd nem sokkal később a LREM főtitkári tisztségéből is távozott. Akkor az ügyészség nem emelt vádat Richard Ferrand ellen, ám az Anticor egy másik hatóságnál is feljelentést tett ugyanebben az ügyben. Ferrand hivatala tudatta, bíznak abban, hogy az ügy ugyanúgy zárul majd, mint az előző, mert a korábbi eljárás lezárása óta semmilyen új bizonyíték nem került elő. 
Szerző

Szabad szemmel: négy biztosjelölt kénytelen reszketve várni a strasbourgi meghallgatást, közéjük tartozik Trócsányi is

Publikálás dátuma
2019.09.12. 06:34

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 12.
Bloomberg Az elemzés szerint úgy tűnik, hogy végéhez közeledik az időszak, amikor az unió határozottan szembeszáll a nacionalista és populista kelet-európai kormányokkal. Jourová lesz illetékes a normák és az átláthatóság ügyében, ami nagy ajándék a Visegrádi Csoportnak, miután von der Leyen a négyeknek köszönheti a kinevezését. A terület eddigi gazdája, Timmermans ugyanis fáradhatatlanul ösztökélte a keleti tagokat, hogy tartsák be a jogállamiságot, egy sor akciót kezdeményezett a magyar és lengyel jogi reformok miatt. Az utód azonban aligha lesz képes ugyanezen a pályán továbbhaladni, hiszen az tönkre tenné Csehország jó kapcsolatát a másik három állammal. A bizottsági elnök másik két ajándéka a térségnek az, hogy a lengyelek kapták az igen fontos agrárportfóliót, illetve Trócsányi felel majd a bővítésért. Tehát az a valaki ügyködik a nyugat-balkáni országok felvételén, aki jogilag igazolta, hogy Orbán kerítést építtetett a szerb és horvát határon. A jelek szerint a csatlakozás tényleg nem fontos von der Leyen számára. A leendő bizottság belső munkamegosztása azt mutatja, hogy Brüsszel a következő öt évben kevesebbet akar foglalkozni az értékekkel és a jogállammal, illetve a gazdasági felzárkóztatással, sokkal inkább a szakpolitikára összpontosít majd. Még akkor is, ha egy sor biztosi feladatkörről e pillanatban nem lehet tudni, hogy a hangzatos elnevezésen túl mit is takar. A végrehajtó testület vezetőjének azonban szem előtt kell tartania a szervezeten belüli erőegyensúlyt, és el kell kerülnie, hogy felingerelje a nagy pártcsaládokat. Ily módon a kisebb nemzetek üveggolyókat kaptak, hacsak nem tagjai valamelyik fontos frakciónak. Mindazonáltal e pillanatban mindenki, aki számít, kellő mértékben boldog. Ha ez volt von der Leyen célja, akkor jól csinálta.
Die Presse Az újság úgy tudja, hogy a frakciók közti ellentétek miatt négy biztosjelölt kénytelen reszketve várni a strasbourgi meghallgatást, közéjük tartozik Trócsányi László is. A gyakorlat azt mutatja, hogy az EP idáig mindig elutasította valamelyik poszt várományosát. Öt éve majdnem ez lett Navracsics Tibor sorsa is. Ezúttal a bosszú mozgatta láncreakció folytán akár négyen is elbukhatnak von der Leyen csapatából. Akkor pedig lehet új embereket keresni, miközben igen csak nehéz megtalálni a politikai és földrajzi egyensúlyt a Bizottság megfelelő összetételéhez. Sőt, akár még január 1-ig elhúzódhat, mire a testület hivatalba tud lépni, noha olyan feladatokat kell(ene) sürgősen levezényelni, mint a Brexit és az új hosszú távú költségvetés jóváhagyása. A feszültség főként a Néppárt és a szociáldemokraták súlyos súrlódásaiból fakad, ennek pedig elsőszámú oka a magyar és a román helyzet. Bizalmas források szerint ezúttal mindegyik pártcsalád ragaszkodik a saját jelöltjeihez, és ha azok hoppon maradnak, akkor várható az ellencsapás. Ráadásul a kiválasztottak között mind a konzervatív, mind a baloldalon akadnak olyanok, akiket bőven van miért támadni. Trócsányi, Orbán bizalmasa és az alaptörvény átírásának főcsővezetője éppen ilyen, de hasonló cipőben jár román, lengyel és francia kollégája is. Viszont a javukra válik, hogy a Fidesznek 13 képviselője van az EPP-ben, a román szociáldemokraták pedig 10 embert delegálhattak a saját pártcsaládjukba. Mindkét szám sokat nyom a latban. A francia politikus ugyanakkor Macron favoritja. Ezek után alighanem csekély a hajlandóság, hogy ilyen fontos jelölteket elgáncsoljanak és iszapbirkózás robbanjon ki.
FT Radikalizálódott a jobboldali populizmus, az ilyen kormányok egytől egyik a szélsőség irányába tolódtak el, miután hatalomra kerültek, legyen szó akár Angliáról, az USÁ-ról, Brazíliáról vagy Magyarországról – mutat rá az elemzés. Hogy miért, azt a kérdés egyik legkiválóbb szakértője, a Georgia-i Egyetemen tanító Cas Mudde azzal magyarázza, hogy amint megszületett a választás vagy a népszavazás eredménye, gyorsan valóra kell váltani a közakaratot. A populistákat nem érdeklik a demokratikus finomságok, mint például a kisebbségi jogok, a hatalmi ágak szétválasztása, vagy éppen a jogállam. A tekintélyelvű populisták abból indulnak ki, hogy rendkívüli állapot közepette kell cselekedniük. És aki gátolja a népet, azt le kell söpörni a színről. Ehhez egyre inkább a magyar modellt veszik alapul, hiszen a Fidesz foglyul ejtette az igazságszolgáltatást és a sajtót, megalkotta az évszázad első populista, radikális államát. A Brexit hívei ugyanezen az illiberális ösvényen haladnak. A vitákat mindenütt kezdik eluralni a populista témák, mint a bevándorlás, az iszlámellenesség és az elit elutasítása. Ebből azután az a látszat kerekedik ki, mintha ezeket a gondokat sürgősen orvosolni kellene. A róluk szóló sajtóhírek az éltető oxigént jelentik számukra. A rivális pártok közben átveszik a demagógok nyelvét. Trollok gondoskodnak arról a közösségi hálón, hogy a populista mondandó az érdeklődés homlokterében maradjon. Következésképpen a nem létező menekültválság előnyt élvez a klímaváltozással szemben. Főleg miután kiderült, hogy a riogatás több voksot hoz, mint például a gazdasági kérdések taglalása. A populizmus felbátorítja az addig marginális szélsőjobbot. A publicitás segítségével azután ezek az erők bekerülnek a politika fő áramlatába. A „nagy lakosságcsere” összeesküvés elmélete feltüzeli a szavazókat. Merthogy az a látszat, hogy az emberek vagy visszavágnak, vagy eltűnnek a színről. A liberálisok és bevándorlók eközben halálos fenyegetéseket kapnak, de nyugodtan gondolhatunk itt a christchurchi vagy az el pasói mészárlásra, illetve már politikai gyilkosságokra is akadt több példa. Ezzel párhuzamosan több államban is az „egyik szemére vak” a titkosszolgálat és a rendőrség. Hajszolják az iszlám terroristákat, viszont nem bántják a szélsőjobbosokat. A populistáknak egyre radikálisabb nyelvet kell használniuk, hogy ébren tartsák maguk iránt a figyelmet. Segít nekik, hogy Trump és Putyin a világon mindenütt védi a szélsőjobbot. Hogy mi várható ezek után? Egyfelől folytatódhat a radikalizálódás és ehhez jól jöhet, ha újból kiéleződik a menekültválság. Az ugyanis új energiát adna a demagógiának. De egy új iszlám terrortámadás szintén beindíthatja az erőszak spirálját, ahogyan az egykor Weimarban is történt. A derűlátó forgatókönyv ezzel szemben az, hogy szépen elhal a jobboldali populizmus, mivel az az esetek többségében idős embereket gyűjt a zászlója alá.
Wall Street Journal Kettészakadt a transzatlanti demokrácia és a brit, illetve amerikai válság megvilágítja, miként ütközik össze a populizmus az alkotmánnyal. Erre figyelmeztet William Galston, a tekintélyes amerikai nonprofit Brookings Intézet egyik vezető kutatója. Mint kifejti, a demagóg lázadás feltárja a politikai rendszer hiányosságait a világ két legrégebbi, angol nyelvű demokráciájában, de ezeket a hibákat sürgősen ki kell küszöbölni. Napjainkban a Brexit kapcsán Johnson burkoltan, jó populista módjára, azt állítja, hogy a népszavazáson keresztül megnyilvánuló közakarat fontosabb, mintha azt a lakosság közvetve, választott képviselőin keresztül gyakorolja. Azt mondja, hogy az emberek közölték, mit akarnak, ezek után a törvényhozásnak nincs más választása, mint az, hogy engedelmeskedjen. Ám ezzel a honatyák többsége nem ért egyet, mert úgy gondolják, hogy az ő joguk meghatározni, milyen körülmények közepette lépjen ki az ország az EU-ból. Ha a kormány beváltja fenyegetését és tényleg figyelmen kívül hagyja a távozásról nemrégiben hozott törvényt, akkor valóban teljes mértékben kirobban az alkotmányos válság. Az amerikai alaptörvény nem teszi lehetővé a referendumot, ezért a populizmus úgy jelentkezik, hogy nagy az igény karizmatikus vezetőre, aki erős végrehajtó jogkörrel rendelkezik. Trump a kampány során nem győzte hangoztatni, hogy ő a nép hiteles hangja, csakis ő képes megoldani az ország gondjait. Hivatalba lépve a lehetséges határig élt jogkörével, már ha nem lépett túl még azon is. Mindkét ország azt tanúsítja, hogy a mostani hatalom kész áthágni bizonyos, nem rögzített korlátokat. Feltételezve, hogy ezek a gondok a demokrácia sérülése nélkül oldódnak meg, mindkét nemzetnek erősen el kell gondolkodnia a kormányzás alapjairól.
Der Standard A pápa megismételte, hogy napjainkban az európai idegenellenesség igen nagymértékben emlékeztet a múlt század 30-as éveire, sőt, ő maga időnként úgy érzi, mintha visszacseppenne az akkori időkbe. Hiszen egyes helyeken olyan beszédek hangzanak el, mintha azokat Hitler mondaná 1934-ben, jelentette ki Ferenc, úton Madagaszkárból vissza a Vatikánba. Úgy értékelte, hogy a xenofóbia olyan, mint a kanyaró: benyomul egy országba, egy földrészre, mi pedig falakat építünk. A kór arra szolgál, hogy igazolja a „faj tisztaságát”. Ily módon azután gyakran meglovagolja a populizmus hullámát – hangsúlyozta. A jelentés hozzáfűzi, hogy az egyházfő kezdettől fogva elveti a rasszizmust és a kirekesztést, továbbá szüntelenül a migránsok megsegítésére szólít fel.
FAZ A ZDF intendánsa visszautasította a berlini magyar nagykövet kritikáját a határnyitás 4. évfordulóján bemutatott félig dokumentum-, félig játékfilm kapcsán. Györkös Péter a nyílt levélben azt írta, hogy az alkotás elferdítette a valóságot, az etikai és erkölcsi normákat megsértve állította be a magyar kormány akkori eljárását. Válaszában a közszolgálati csatorna igazgatója sajnálatosnak nevezi, hogy a diplomata nem nevezi meg azokat az elemeket, amelyek szerinte nélkülözik a műben a tárgyilagosságot és a tényeket. Viszont a maga részéről meg van győződve arról, hogy a dráma alapos kutatásokon, beható konzultációkon és háttér információkon, valamint személyes elbeszéléseken alapul, így igencsak érdemi betekintést enged abba, valójában mi is történt 2015. szeptember 4-én. Így abba, hogy Európa nem tudott dűlőre jutni a menekültek igazságos elosztása ügyében. A konzervatív lap idézi, hogy annak idején a német kormány a migránsok kiéleződött magyarországi helyzetére hivatkozva rendelte el, hogy felhúzva kell tartani a sorompókat. Orbán Viktor egy nappal korábban Brüsszelben, sajtóértekezleten jelentette ki: itt német problémáról van szó.
BBC Mivel a magyar kormány a hírek szerint magasabb szintre kívánja emelni a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, terjed a félelem, hogy lassanként összeomlik az EU kemény álláspontja Damaszkusszal szemben. A harcok még folynak, de nemigen kétséges, hogy az Asszad-rezsimnek sikerült a túlélés. A világnak ezzel meg kell barátkoznia, ám az igazodás csak nehezen megy azon államok esetében, amelyek aktívan az ellenzék oldalára álltak. A magyar tervet részben Orbán Viktor populista megközelítése magyarázza. Tehát hogy úgy akarja saját magát beállítani, mint aki a kereszténység védelmezője. A magyar támogatások javarészét szír földön a keresztény közösség kapta. Persze, hogy mennyire jelentős a készülő budapesti lépés, arról az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt illetékese azt mondja, hogy Magyarország egymaga nem sokat nyom a latban, ám az elképzelés utal a veszélyre, mármint hogy kudarcot vallhatnak az európai próbálkozások, akkor pedig az unió nem lesz képes bármiféle érdemi szerepre a világban. Az már egyértelmű, hogy nem sikerült elszigetelni a szír rendszert, nem beszélve arról, hogy látványosan kudarcot vallottak a megbuktatására irányuló próbálkozások. A brüsszeli szankciók azonban maradnak, mert főként a francia és a brit kormány ragaszkodik hozzájuk. Mindkettő azt mondta, hogy Aszad megnyerte a háborút, de nem nyerheti meg a békét. Azaz el kell fogadnia jelentős politikai kompromisszumokat. Európán belül a választóvonal bizonyos értelemben a Kelet és a Nyugat között húzódik, leginkább a keletiek, a csehek, lengyelek és most már a magyarok beszélnek javuló szír kapcsolatokról. Ám az esetleges magyar nyitás semmiképpen sem nyitja fel a gátakat, tehát hogy a Nyugat rendezze viszonyát Aszaddal. Viszont rávilágít, milyen furcsán is állnak a dolgok. Az elnök nyert ugyan, de a fontos nyugati államok egyhamar nem ismerik el a kormányát. Emiatt jó ideig várat még magára a szír nép által annyira igényelt megkönnyebbülés, illetve újjáépítés.
Szerző

Amerikában betiltják az elektromos cigarettát

Publikálás dátuma
2019.09.11. 21:41

Fotó: THOMAS COEX / AFP
Maga az elnök jelentette be, aki szerint fiatalok halnak meg miatta.
Az amerikai kormányzat az aromatizált elektromos cigaretták betiltására készül, jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán a Fehér Házban újságírókkal tartott beszélgetésén - írja az MTI. "Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg" - fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: Alex Azar egészségügyi miniszter hamarosan közzéteszi az ezzel kapcsolatos szabályozást. Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb az elektromos cigaretta szívása, ám egyre nagyobb figyelmet kapnak ennek komoly egészségügyi következményei is. Az ország 33 tagállamában eddig mintegy 450, a tüdőt és a légzőszerveket súlyosan károsító megbetegedést diagnosztizáltak, kedden pedig Idahóban újabb két fiatal hunyt el az elektromos cigaretta használatának következtében, s ezzel a halálos áldozatok száma hat főre emelkedett. A szakemberek a tüdő- és légúti betegségek okaként egyértelműen az e-cigaretta egyik, de meg nem határozott összetevőjét jelölik meg. Az amerikai közvéleményt szinte sokkoló egyik eset bejárta a sajtót: egy fotón Simah Herman, 18 éves lány látható a kórházi ágyon, miután magához tért a kómából. Egy óriási lapot tart maga előtt, rajta a felirattal: "elektromos cigaretta elleni kampányt akarok indítani". "Egyértelműen járványról van szól, amelyre sürgősen reagálni kell" - írta a napokban David C. Christiani, a Harvard Egyetem egészségügyi tanszékének professzora a New England Journal of Medicine című szaklapban. A szakember arra buzdította az orvosokat, hogy beszéljék le pácienseiket az e-cigaretta szívásáról, és tegyenek még több erőfeszítést annak érdekében, hogy a szélesebb közönség is tisztában legyen nagyon kártékony hatásaival. Az amerikai élelmiszer-, és gyógyszerfelügyelet (FDA) adatai szerint az Egyesült Államokban 2016-ban mintegy tízmilliónyian szívtak elektromos cigarettával. Az e-cigarettát szívók több mint a fele 35 éven aluli, átlagéletkoruk 19 év. Az Egyesült Államokban több helyen folynak kutatások az e-cigaretta káros hatásainak magyarázatára. A szakemberek úgy vélik, hogy egy még azonosítatlan vegyi anyag okozhatja a megbetegedéseket. Egyelőre nem tudják, hogy ez a készülék valamelyik részében vagy a töltőfolyadékban található-e. A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) egyik munkatársa, Dana Meaney-Delman, aki az e-cigarettával összefüggő kutatásokat vezeti, a napokban azt nyilatkozta: bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, mindenképpen azt tanácsolja az amerikaiaknak, hogy még csak fontolóra se vegyék az e-cigaretta használatát.
Szerző