Új hét, új botrány: rejtélyes viszony miatt került kínos helyzetbe Johnson

Publikálás dátuma
2019.09.30. 17:16
Boros johnson
Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit Konzervatív Párt konferenciáját a parlamenti fejlemények és a kormányfő magánéletére vonatkozó leleplezések egyaránt beárnyékolják.
Hétfőn kora reggel interjút készített az ITV kereskedelmi tévécsatorna Good Morning Britain című műsora Sajid Javid pénzügyminiszterrel, aki a Konzervatív Párt manchesteri konferenciájának második napján készült komoly, 50 milliárd font nagyságrendű fejlesztési projektek bejelentésére. A Chancellor of the Exchequer hosszú évek megszorító intézkedései után kész lazítani a szigorú költségvetési politikán és a kincstárból városfejlesztésre, útépítésre, a buszhálózat bővítésére és a szupergyors internet széles körű bevezetésére költeni. Ahelyett azonban, hogy a Munkáspárt vonzerejét csökkentő beruházásokról beszélhetett volna, tíz percig magyarázkodhatott Boris Johnson legfrissebb magánéleti zűrjeivel kapcsolatban. A The Sunday Times újabb információkat hozott nyilvánosságra Johnsonnak egy amerikai üzletasszonyhoz, Jennifer Arcurihoz fűződő kapcsolatáról, még londoni főpolgármesterségének idejéből. Az akkortájt még házasságban élő politikus Arcuritól származó ismeretek szerint intim viszonyban állt a csinos szőke asszonnyal. Ennél súlyosabb gyanúsítás, hogy a nő vállalkozása több tízezer fontnyi szponzori támogatásban részesült egy a londoni önkormányzathoz tartozó testülettől, illetve Arcuri teljesen megalapozatlanul három hivatalos promóciós utazásra is meghívást kapott. Johnson visszautasította a vádat, hogy nem vallotta be felettébb közeli ismerőse cégének juttatott pénzekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szempontokat. Ha ez nem lett volna elég, a Sunday Times újonnan szerződtetett vezető újságírója, Charlotte Edwardes első cikkét egy 1999-es esemény felidézésének szentelte.
Sajid Javid Johnson miatt magyarázkodott
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Boris Johnson, akkor a The Spectator konzervatív hetilap főszerkesztője egy alkohol-fűtötte ebéd alatt nem pusztán az ő, hanem a másik oldalán ülő zsurnalisztanő combját is simogatta. A szakmában nagyra tartott Edwardes sztoriját, amit a híresen nőcsábász BoJo kerek-perec és a Downing Street 10. hivatalosan is visszautasított, azért is nehéz nem komolyan venni, mert élettársa Robert Peston, az ITV News politikai főszerkesztője, a kormányfő egyik maga által kiválasztott interjúkészítője, aki aligha engedte volna meg, hogy partnere eladja a lelkét egy kockázatos sztori kedvéért. Érdemes felidézni, hogy két évvel ezelőtt két befolyásos politikus, Sir Michael Fallon védelmi miniszter és Damian Green miniszterelnök-helyettes karrierje is hasonló térdsimogatási ügy áldozata lett. Hétfő délelőtt Johnson egy manchesteri nagykereskedelmi vállalatnál tett látogatása során tagadta, hogy a magánéletével összefüggő találgatások beárnyékolnák a toryk konferenciáját. A kormányfő szerint az embereket az érdekli, mit tesz az életszínvonal növekedése érdekében. Ugyanakkor szerinte sokan akarják megakadályozni, hogy bekövetkezzék a Brexit október 31-ig, de őt ez nem akadályozza céljai elérésében. Miközben a toryk Manchesterben próbáltak úgy tenni, mintha mi sem történne, a világhálón megjelenő The Independent napilap egyes forrásokra hivatkozva azt közli, II. Erzsébet hosszú uralkodása során - a Legfelső Bíróság múlt héten nyilvánosságra hozott állásfoglalása előtt - első ízben kérte ki tanácsadói véleményét arról, hogyan tehetné ki miniszterelnöke szűrét. A Buckingham-palota így pontosított: “A királynő nem avatkozna be aktívan és távolítana el egy hivatalban lévő kormányfőt, vagy tanácsolná neki azt, mondjon le. A megbeszélések az alkotmány alapszabályai mentén zajlottak”. II. Erzsébet annak ellenére haragszik Johnsonra, hogy az ítélet elhangzása után még New York-ból felhívta és elnézését kérte.
A tory-konferencia érdemi részében természetesen a legtöbb szó az Európai Unióból való kilépésről esett, sőt az egész esemény mottója is “Hajtsuk végre a Brexitet!”. Boris Johnsonon kívül Dominic Raab külügy- és Michael Gove, az alku nélküli távozásra felkészítő miniszter is hangsúlyozta, hogy “ha törik, ha szakad”, október 31-én megtörténik az EU-kapuzárás. Raab szerint a szigetország “jó szomszédja marad az Uniónak”. A pártkonferencia ellenére a múlt szerdán újranyitott parlament igyekezett zavartalanul működni. Hétfő délután az ellenzéki pártok vezetői megbeszélést kezdtek következő lépéseikről, egy esetleges bizalmatlansági indítványról és egy újabb előrehozott parlamenti választásról. Az oppozíció elsődleges célja az alku nélküli EU-kizuhanás megtorpedózása.

Kurz nem sieti el a kormányalakítást

Publikálás dátuma
2019.09.30. 17:01
Sebastian Kurz
Fotó: Barbara Loschan/Geisler-Fotopres / Picture-Alliance/AFP
Miután az Osztrák Néppárt (ÖVP) nagy fölénnyel nyerte meg a vasárnapi, előrehozott parlamenti választást, a nagy kérdés az, milyen színezetű koalíció alakuljon.
A voksolás előtt arra látszott a legnagyobb esély, hogy néhány hónap múltán feléled az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója. A televíziós viták során alig volt különbség a két párt programja között, s az ideológiai eltérések is áthidalhatóak. Az FPÖ ráadásul mindent elkövetett azért, hogy elhatárolódjék az Ibiza-botrányba keveredett volt pártelnöktől, úgy állítsa be magát, mintha már nem is lenne olyan szélsőséges, populista párt, s mindezzel lehetővé tegye a nagy kibékülést. A választási eredmény azonban szertefoszlatta ezeket a reményeket. A 16 százalék sokkolta a párt illetékeseit, ilyen rossz eredményre senki sem számított. Ezért sokan úgy vélték, újrakezdésre van szükség, s a választók egyértelmű üzenetet küldtek, nem akarják, hogy a szabadságpárt visszakerüljön a kormányba. Közvélemény-kutatók szerint sokan azok közül, akik 2017-ben még az FPÖ neve mellé tették az ikszet, ezúttal vagy az ÖVP-re voksoltak, vagy nem mentek el szavazni. Az Osztrák Szabadságpárt jövője is kérdéses. Egyre nagyobb lehet a törésvonal a mérsékeltek és a szélsőségesek között, így pártszakadás sem zárható ki. A nagy kérdés, mit tervez Sebastian Kurz volt és leendő kancellár? Vissza akarja-e csalogatni a szabadságpártot a kabinetbe? Ha igen, azzal saját szavahihetőségét tenné ásná alá, mert nemrégiben még azt közölte, hogy az FPÖ nem alkalmas a kormányzásra. Ám az is tény, hogy stabil koalíció akkor jönne létre, ha a szabadságpárt visszakerülne a kabinetbe. Feltételezések szerint Kurz nem sieti el a kormányalakítást, s először nem az FPÖ megnyerésével próbálkozik, hanem más alternatívák után néz. Milyen alternatívák léteznek? A néppárt és a szociáldemokraták koalíciójára a legkisebb az esély. Ausztriában ugyan nagy hagyományai vannak a nagykoalíciónak, a 2017-es voksolás előtt is az ÖVP az SPÖ-vel működött együtt, de Kurz alatt a néppárt egyfajta jobbra átot hajtott végre, s a két politikai erő programjaiban is kevés átfedést találunk. Ráadásul nagyon megromlott a két párt viszonya, nehéz elképzelni, hogy képesek lennének megtalálni a közös hangot. Az ÖVP-FPÖ koalíció felbomlása után felmerültek olyan hírek, hogy Kurz – esetleges nagy győzelme után – kisebbségi kormányt alakít. Európában ugyan több példát találunk erre, de Bécsben nincsenek gyökerei ennek a megoldásnak, ráadásul rendkívül bizonytalan lenne a kabinet sorsa. A voksolás nagy nyertesei a Zöldek voltak. A párt több mint tíz százalékot javított 2017-es eredményén, amint egy osztrák orgánum megjegyezte, a párt „nemzetközi listavezetője” a svéd kislány, Greta Thunberg volt, aki akcióival komoly lökést adott az európai zöld tömörüléseknek. A környezetvédők sikerét jelzi, hogy míg 2017-ben be sem kerültek a parlamentbe, most mindössze négy mandátummal szereztek kevesebbet az FPÖ-nél. Bár a kampányban a politikai erő vezető személyiségei többször is hangoztatták, hogy nehéz elképzelni egy közös kormányzást Kurzékkal, hiszen alig van olyan kérdés, amiben egyetértenének, a voksolást követően nem zárkóztak el a kormányzati szerepvállalástól. Kikötötték azonban, csak abban az esetben fognának össze a néppárttal, ha az ÖVP politikájában 180 fokos fordulat következne be. A menekültpolitikát illetően például teljesen eltérőek az elképzeléseik. Amint az osztrák közszolgálati média, az ORF megjegyezte, egy ilyen együttműködés megmutatná, mennyire hajlandó kísérletezgetni Kurz. Bár az ÖVP és a Zöldek, programjaikat tekintve valóban igen távol állnak egymástól, bizonyos tekintetben nem jönne rosszul Kurznak a környezetvédőkkel való koalíciós együttműködés. Európában a menekültválság után a hangsúly mindinkább a környezetvédelmi kérdésekre összpontosul. Ha Kurz a Zöldekkel együtt bátor környezetvédelmi politikát folytatna, akkor ismét őt tartanák a nagy újítónak. Az ÖVP és a liberális NEOS koalíciója nem lenne elég az abszolút többséghez.
Frissítve: 2019.09.30. 18:28

113 emberrel végzett a monszun Indiában, és az eső még mindig szakad

Publikálás dátuma
2019.09.30. 12:05

Fotó: SACHIN KUMAR / AFP
Víz alá került egy 2 milliós nagyváros is. Átlag feletti csapadékra számítanak az idén a hatóságok.
A hétvége során 113 embert ölt meg a monszun, és az azt kísérő árvíz az indiai Uttar Pradesh és Bihar államokban, írja a hétfői hatósági jelentés nyomán a Reuters. Bihar 2 milliós fővárosa, Patna nagyrészt víz alá került, máshol például egy börtön 900 fogvatartottját kellett evakuálni.
Az eső már elállt, de még mindenfelé áll a víz, nyilatkozta a bihari katasztrófavédelmi titkár. A meteorológiai szolgálat szerint a hét végére esélyes, hogy Uttar Pradesh államban is eláll a felhőszakadás.
A hatóságok átlag feletti csapadékra számítanak az idei monszun-időszakban.
Szerző