A voksolás előtt arra látszott a legnagyobb esély, hogy néhány hónap múltán feléled az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója.
A televíziós viták során alig volt különbség a két párt programja között, s az ideológiai eltérések is áthidalhatóak. Az FPÖ ráadásul mindent elkövetett azért, hogy elhatárolódjék az Ibiza-botrányba keveredett volt pártelnöktől, úgy állítsa be magát, mintha már nem is lenne olyan szélsőséges, populista párt, s mindezzel lehetővé tegye a nagy kibékülést. A választási eredmény azonban szertefoszlatta ezeket a reményeket. A 16 százalék sokkolta a párt illetékeseit, ilyen rossz eredményre senki sem számított. Ezért sokan úgy vélték, újrakezdésre van szükség, s a választók egyértelmű üzenetet küldtek, nem akarják, hogy a szabadságpárt visszakerüljön a kormányba. Közvélemény-kutatók szerint sokan azok közül, akik 2017-ben még az FPÖ neve mellé tették az ikszet, ezúttal vagy az ÖVP-re voksoltak, vagy nem mentek el szavazni. Az Osztrák Szabadságpárt jövője is kérdéses. Egyre nagyobb lehet a törésvonal a mérsékeltek és a szélsőségesek között, így pártszakadás sem zárható ki.
A nagy kérdés, mit tervez Sebastian Kurz volt és leendő kancellár? Vissza akarja-e csalogatni a szabadságpártot a kabinetbe? Ha igen, azzal saját szavahihetőségét tenné ásná alá, mert nemrégiben még azt közölte, hogy az FPÖ nem alkalmas a kormányzásra. Ám az is tény, hogy stabil koalíció akkor jönne létre, ha a szabadságpárt visszakerülne a kabinetbe. Feltételezések szerint Kurz nem sieti el a kormányalakítást, s először nem az FPÖ megnyerésével próbálkozik, hanem más alternatívák után néz.
Milyen alternatívák léteznek? A néppárt és a szociáldemokraták koalíciójára a legkisebb az esély. Ausztriában ugyan nagy hagyományai vannak a nagykoalíciónak, a 2017-es voksolás előtt is az ÖVP az SPÖ-vel működött együtt, de Kurz alatt a néppárt egyfajta jobbra átot hajtott végre, s a két politikai erő programjaiban is kevés átfedést találunk. Ráadásul nagyon megromlott a két párt viszonya, nehéz elképzelni, hogy képesek lennének megtalálni a közös hangot.
Az ÖVP-FPÖ koalíció felbomlása után felmerültek olyan hírek, hogy Kurz – esetleges nagy győzelme után – kisebbségi kormányt alakít. Európában ugyan több példát találunk erre, de Bécsben nincsenek gyökerei ennek a megoldásnak, ráadásul rendkívül bizonytalan lenne a kabinet sorsa.
A voksolás nagy nyertesei a Zöldek voltak. A párt több mint tíz százalékot javított 2017-es eredményén, amint egy osztrák orgánum megjegyezte, a párt „nemzetközi listavezetője” a svéd kislány, Greta Thunberg volt, aki akcióival komoly lökést adott az európai zöld tömörüléseknek. A környezetvédők sikerét jelzi, hogy míg 2017-ben be sem kerültek a parlamentbe, most mindössze négy mandátummal szereztek kevesebbet az FPÖ-nél. Bár a kampányban a politikai erő vezető személyiségei többször is hangoztatták, hogy nehéz elképzelni egy közös kormányzást Kurzékkal, hiszen alig van olyan kérdés, amiben egyetértenének, a voksolást követően nem zárkóztak el a kormányzati szerepvállalástól. Kikötötték azonban, csak abban az esetben fognának össze a néppárttal, ha az ÖVP politikájában 180 fokos fordulat következne be.
A menekültpolitikát illetően például teljesen eltérőek az elképzeléseik. Amint az osztrák közszolgálati média, az ORF megjegyezte, egy ilyen együttműködés megmutatná, mennyire hajlandó kísérletezgetni Kurz. Bár az ÖVP és a Zöldek, programjaikat tekintve valóban igen távol állnak egymástól, bizonyos tekintetben nem jönne rosszul Kurznak a környezetvédőkkel való koalíciós együttműködés. Európában a menekültválság után a hangsúly mindinkább a környezetvédelmi kérdésekre összpontosul. Ha Kurz a Zöldekkel együtt bátor környezetvédelmi politikát folytatna, akkor ismét őt tartanák a nagy újítónak. Az ÖVP és a liberális NEOS koalíciója nem lenne elég az abszolút többséghez.
