Karácsony nyitna, a kormány halogat

Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A járványügyi adatokat nem, de a felelősséget megosztaná a kabinet a fővárosi polgármesterekkel.
Nem látom időszerűnek a kormány hezitálását és bizonytalankodását a korlátozások jelenlegi formájának megváltoztatásának ügyében, hiszen az orvosi egyetemek reprezentatív vizsgálatának adatai szerint lényegében nincsenek új lakossági fertőzöttek – ezt válaszolta a kormány kérdésére Karácsony Gergely a Népszavához szerdán eljutott levelében. A főpolgármester ugyanakkor leszögezte, hogy a korlátozások fokozatos megszüntetésének üteme, illetve mélységének meghatározása annak a felelőssége, aki az ehhez szükséges járványügyi adatokkal rendelkezik. S ez nem ő és nem is a kerületi polgármesterek. Karácsony nevetségesnek és méltatlannak tartja azokat a kifogásokat, amelyekkel a kormány – minden kérésnek ellenállva – elhárítja a részletes járvány-adatok kiadását.
A főpolgármester nem tartja elfogadhatónak, hogy a tárgyát és idejét tekintve is példátlan terjedelmű, rendkívüli közjogi felhatalmazással rendelkező kormány nem kívánja viselni a kijárási korlátozások megszüntetésével kapcsolatos politikai felelősséget, ugyanakkor érdem partneri együttműködésre sem hajlandó – írta Gulyás Gergelynek címzett levelében Karácsony. Mint arról tegnap a Népszava beszámolt: a kormány döntés helyett szerdán levelet küldött Karácsony Gergely főpolgármesternek és valamennyi kerületi polgármesternek, amelyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatja az önkormányzati vezetőket, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb koronavírussal fertőzött beteg: jelen állás szerint összesen 1089 és bár a fertőzöttek száma az elmúlt napokban csökkent, Budapest továbbra is kiemelkedik a fertőzöttség terén. Ezt hangsúlyozta az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos is, aki szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen a főváros a legsűrűbben lakott terület hazánkban. A korlátozások oldásáról szerinte akkor lehet elgondolkodni, ha ez a szám tovább csökken. Ehhez képest Gulyás Gergely azt tudakolta a fővárosi polgármestereknek írt levelében, hogy időszerűnek látják-e Budapesten a kijárási korlátozások feloldását és a fővárosi élet fokozatos újraindítását? A válaszokat gyors határidővel csütörtök délután 15 órára várja a kormány, amely a polgármesteri vélemények begyűjtése után dönt arról, hogy milyen szabályok érvényesüljenek a következő hetekben Budapesten. A levél erősen meglepte a polgármestereket, akik a felhatalmazási törvénnyel felkent kormánytól várták a döntést, hiszen minden döntéshez szükséges adat és információ az Orbán-kabinetnél fut össze. A fővárosban jelenleg is érvényben lévő kijárási korlátozásokat a kormány vezette be március végén. A Fidesz azonban az elmúlt napokban furcsa kommunikációba fogott az esetleges nyitásról. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára és Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egymás után ismételték el az üzenetet: Budapest újraindítása csak akkor lehetséges, ha csökken az idősotthoni halálestek száma. Ehhez képest a mai miniszteri levélben szó sem esett az idősotthonokban történt halálesetekről. Talán nem véletlenül. A Válasz Online ugyanis megszerezte és tegnap közzé is tette a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik prezentációjának diáját, amelyen az látható: április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt. Vagyis a meglehetősen alacsony esetszám kétharmada intézményi hátterű. Minden harmadik fertőzés kórházi. Az állami fenntartású kórházakban tehát gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, illetve az idősotthonokban. Az adatokból az is kiderül, hogy a kórházakban már jelen volt a fertőzés, amikor a városvezetés azt kérte a fővárosi kormányhivataltól, hogy csak negatív koronavírus-teszttel rendelkező időseket vigyenek vissza az otthonokba. Sára Botond azonban „felesleges költségnek” minősítette ezt. Karácsony szerint ezért a kormányhivatali döntésért valakinek felelnie kell.   

430 áldozat

 Magyarországon az aktív fertőzöttek száma 1809 volt szerdán. Közülük 688-an voltak kórházban, 45-en lélegeztetőgépes kezelésre szorultak – közölte az országos tisztifőorvos, Müller Cecília. Hozzátette: az elhunytak száma 430-ra nőtt.

Szerző

"Ugyanott tartunk mint harminc éve" - Kihallgatás lett a Facebook-megosztásból

Publikálás dátuma
2020.05.13. 20:17

Fotó: Shutterstock
Rémhírterjesztésre hivatkozva szállta meg a rendőrség a Momentum pártoló tagjának házát. Cikkünk megjelenéséig nem reagáltak az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
"Ugyanott tartunk mint harminc éve" - fogalmazott lapunknak Csóka-Szűcs János, az ellenzéki Kossuth Kör gyulai elnöke, a Momentum pártoló tagja. A férfi házát - mint ahogyan arról a Magyar Narancs elsőként beszámolt - egy tucat rendőr, reggel hat órakor megszállta, majd rémhírterjesztésre hivatkozva rabosították őt. Csóka-Szűcs János lapunknak elmondta: a rendőrök lefoglalták a telefonját, a számítógépét, valamint az adathordozóit és bevitték őt a rendőrkapitányságra. Ott az ügyében eljáró nyomozó közölte, hogy egy zárt csoportban történt, április 20-i Facebook-megosztás miatt vitték be. Egy hónappal korábban ugyanis Csóka-Szűcs a „Gyula cenzúramentes csevegő” nevet viselő Facebook-oldalon megosztotta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, a kórházkiürítések ellen hirdetett „dudálós” tüntetésre szóló felszólítását. Ennek nyomán Gyulán tartottak is egy kis dudálós szimpátiatüntetést. A felhívást Csóka-Szűcs János azzal a megjegyzéssel osztotta meg, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.” A rendőrök szerint a megjegyzéssel „akadályozta a vírusjárvány elleni védelmet”. Csóka-Szűcs János szerinte ez az információ a sajtóból származott. Tény: korábban a Magyar Narancs írt arról, hogy 1172 ágyat ürítettek ki a megyei járványkórházzá kinevezett gyulai kórházban Kásler Miklós miniszter döntése nyomán. Csóka-Szűcs János a kihallgatójával közölte, hogy szerinte nem követett el bűncselekményt, a rendőrség politikai megfélemlítést folytat ő pedig a továbbiakban csak az ügyvédje jelenlétében nyilatkozik. Szerinte a rendőrök amúgy korrektek voltak vele szemben és „látszott a véleményük az arcukon”. Ugyanakkor nem mondhatták el, hogy pontosan miért – feljelentésre vagy hivatalból indítottak-e eljárást. Amikor megkérdezte, hogy kiket szeretne értesíteni, akkor megnevezte Cseh Katalint és Donáth Annát, a Momentum képviselőit nevezte meg, mire a rendőrök nagy hirtelen elengedték. „Valószínűleg folytatják az eljárást, mivel csak annyit mondtak, hogy az ügyvéd meghatalmazását nyújtsam be. „33 éve egyszer már átestem ilyenen” – fogalmazott Csóka-Szűcs János, mivel szerinte a rendszerváltozás előtt egy hasonló, kis helyi akció miatt vitte be őt a kádári rendőrség. Akkor ő és társai nem akartak a helyi MSZMP-vel koszorúzni március 15-én, hanem egy külön ünnepséget tartottak a Petőfi szobornál, mire többjüket elvitték a rendőrök azzal az ürüggyel, hogy ”nem a szocialista embernek megfelelően viselkedtek.” Végül jött a rendszerváltozás, így megúszták komolyabb következmények nélkül az ügyet, mindössze Csóka-Szűcs János egy helyi pártvezetőtől kapott egy komolyabb politikai fejmosást, hogy ilyet nem szabad csinálni. „A rendszerváltozást követő első március 15-én ez az ember pont előttem koszorúzott” - emlékezett vissza a helyi politikai aktivista. Csóka-Szűcs János később a gyulai Fidesz elnöke is volt, illetve fideszes önkormányzati képviselő, ám már régen kilépett a pártból. Mint mondta, abból lett elege, hogy 1998 körül már mindent pártalapon intéztek a Fideszben. „Most pedig ugyanott tartunk mint ezelőtt 33 évvel” - fogalmazott. Ahogy a rendszerváltozás előtt úgy szerinte most is a hatalom a végét járja. „Ha már valami idáig eljutott, hogy egy ilyen véleménynyilvánítást is így torol meg, az már valaminek végét jelenti" – vélekedett. Az ügyben számára egyelőre a legkellemetlenebb az volt, hogy rendőrök nem vitték vissza, így a mozgássérült ember a kapitányságról csak nehezen tudott hazajutni. Cikkünk megjelenéséig a rendőrség nem reagált az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre. Nem a szerdai eset volt az első, furcsa rendőrségi akció: a police.hu-ról derült ki, hogy a rendőrség kedden reggel tartott házkutatást egy másik, helyi véleményformálónál egy Szerencs közeli településen. A 64 éves férfi még április végén tett közzé egy bejegyzést amiben többek között azt firtatta, hogy miért kellett Magyarország vezetésének a járvány tetőződésére időzítve lazítani a kijárási korlátozáson. „Kedves diktátorunk, kedves vezetőnk! (...) ebbe az utcába ne tereld be népedet! Azért, mert kijelentettél valamit, amivel a népszerűségedet növeled és azt nem módosítod mert a hatalom megtartása a fő irány, ne küldj halálba ezreket” - fogalmazott posztjában K. András, aki a környéken közismert ember, vállalkozó, kézműves, illetve függetlenként indult az önkormányzati választáson is, ám nem kapott elég szavazatot. Mint lapunknak elmondta: hozzá is reggel hatkor érkezett egy nagyszámú rendőri csapat, mint közölték: „kiemelt ügyként kezelték az esetet.” K. András is megkérdezte a rendőröktől, hogy feljelentésre vagy miért intézkedtek, de a máskülönben korrektül viselkedő rendőrök csak ismételgették, hogy „felülről jött nekik a parancs, hogy folytassák le az eljárást.” Délutánra megérkezett az ügyészség állásfoglalása arról, hogy a férfi nem követett el bűncselekményt, mivel nem állított tényt, illetve nem is hátráltatta a járvánnyal szembeni védekezést. Értetlenül állunk a két eljárás előtt – fogalmazott kérdésünkre Kaputa Júlia a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa. A szerencsi esetben kezdettől egyértelmű volt, hogy az eljárás alá vont a Facebook-posztjában egy közéleti témáról véleményt mondott és nem állított benne tényeket. Kaputa Júlia szerint a szerencsi esetben az különösen problémás, hogy ott előre lehetett tudni, hogy ez nem rémhírterjesztés. Ugyanakkor önmagában a házkutatás és a kihallgatás is komoly elrettentő erővel bír - mondta a jogi munkatárs. A gyulai esetben is erősen kétséges, hogy megáll-e hivatali gyanú. Itt ugyan valóban volt egy tényállítás – az 1172 ágy kiürítése – ám Kaputa Júlia hangsúlyozza: hogy még ha esetleg valótlan dolgot is állított, önmagában az is kevés a rémhírterjesztés megvalósításához. Ahhoz ugyanis az elkövetőnek egyrészt tudnia kell arról, hogy amit állít, az hamis, másrészt arról is, hogy ezzel akadályozhatja a védekezést.
Frissítve: 2020.05.13. 21:01

Óvatosan örülnek a romák

Publikálás dátuma
2020.05.13. 19:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyszer már született egy jogerős bírósági döntés, a romák azonban még egyetlen fillért sem láttak a kártérítésből. Ezért csak óvatosan örülnek a Kúria ítéletének. Igazán örülni majd akkor fognak, ha tényleg megkapják a pénzt – nyilatkozta lapunknak Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke.
A Kúria – ahogyan arról beszámoltunk – kimondta, hogy nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség.
A gyöngyöspatai szegregációs perben jogellenes iskolai elkülönítés miatt a bíróság jogerős döntése 60 roma diáknak ítélt meg összesen mintegy 100 millió forintos kártérítést. Orbán Viktor miniszterelnök nyilvánosan bírálta a döntést, a kártérítést munka nélkül szerzett jövedelemnek nevezte.
Az alperesek (a helyi önkormányzat, az érintett általános iskola és az illetékes tankerületi központ) pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában akarták teljesíteni kártérítési kötelezettségüket. A Kúria mostani ítélete szerint erre csak peren kívüli megállapodás esetén lett volna lehetőség. A legfőbb bírói fórum eljáró tanácsa a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot.
A fideszes Horváth László „rossznak és igazságtalannak” minősítette a Kúria ítéletét, a közösségi oldalára írt bejegyzésében még azt is megkérdőjelezte, hogy valós sérelem érte-e a romákat Gyöngyöspatán. Csemer Géza szűkszavúan reagált: „Csak a szokásos… Ez az ő véleménye, a bíróság pedig máshogyan döntött”.
Farkas Lilla ügyvéd, a gyöngyöspatai roma családokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora azt mondta a Népszavának, hogy amennyiben tisztességes lesz az eljárás, akkor az érintettek néhány héten belül megkaphatják a számukra megítélt összeget. Erre számít Csemer Géza is. Feltéve – tette hozzá –, hogy valóban tisztességes lesz az eljárás.
Szerző
Frissítve: 2020.05.13. 20:20