Előfizetés

A kormány a fővárosi polgármesterekre tolná át Budapest újranyitásának felelősségét

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.13. 16:32

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ma délelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és valamennyi kerületi polgármester levelet kapott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől – tudta meg a Népszava.
Ebben arról tájékoztatja az önkormányzati vezetőket, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb koronavírussal fertőzött beteg. A mai napon sajnos 341 elhunytról és 1089 aktív fertőzöttről beszélhetünk a fővárosban és Pest megyében. Bár a fertőzöttek száma – teszi hozzá a kormány fővárosért felelős minisztere - az elmúlt napokban csökkent, de Budapest továbbra is kiemelkedik a fertőzöttség terén. A fővárosban jelenleg is érvényben vannak azok a kijárási korlátozások, amelyeket március végén vezetett be a kormány. Mielőtt a kormány döntést hozna arról, hogy milyen szabályok érvényesüljenek a következő hetekben Budapesten a kormány meg szeretné ismerni a fővárosi polgármesterek véleményét is. Éppen ezért holnap három óráig várják tőlük a választ arra a kérdésre, hogy időszerűnek látja-e Budapesten a kijárási korlátozások feloldását és a fővárosi élet fokozatos újraindítását vagy még nem? A levés erősen meglepte a polgármestereket, akik a kormánytól várták a döntést, hiszen minden döntéshez szükséges adat és információ az Orbán-kabinetnél fut össze, Karácsony Gergely főpolgármestere a veszélyhelyzet kihirdetése óta nem kap adatokat a járványügyi helyzetről. A fent említett két számon túl most sem kaptak semmiféle tájékoztatást. A Népszava információi szerint Karácsony Gergely valamennyi kerületi polgármestert egyeztetésre hívott, amely jelenleg is zajlik a Városházán. A tanácskozás fő témája Gulyás Gergely levelére adandó válasz, illetve a fokozatos újranyitás közös feltételrendszerének megvitatása. Budapest újraindításának feltételeit, valamint a szükséges kormányzati és önkormányzati lépéseket ma reggel 7+1 pontban foglalta össze Karácsony Gergely, amelyről a Népszava korábban már beszámolt

Hiába Orbán akarata, nem szólalhat fel az EP-vitán Varga Judit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.13. 16:11
Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Népszava
Az igazságügyi miniszter szeretett volna részt venni a magyar felhatalmazási törvényről rendezett európai parlamenti vitában, de az EP elnöke megüzente neki, hogy csak az első számú vezetők kaphatnak szót. A magyar miniszterelnök tegnap esti válaszában mégis ragaszkodott a tárcavezetőhöz.
Nem szólalhat fel az Európai Parlament csütörtöki ülésén a magyar igazságügyi miniszter

- ezt közölte szerdán az EP szóvivője.

Jaume Duch Guillot az RTL Híradónak elmondta, hogy a hasonló vitákban az érintett országok kormányfőinek vagy államfőinek szokták megadni a lehetőséget arra, hogy beszéljenek. A szóvivő szerint miniszterek csak akkor szoktak felszólalni a plenáris ülésen, ha az uniós soros elnökségét betöltő országot képviselik, és ettől a gyakorlattól ezúttal sem fognak eltekinteni.
Ahogyan arról tegnap mi is beszámoltunk, az Európai Parlamentben csütörtök reggel vitáznak a képviselők a magyarországi vészhelyzeti kormányzásról és annak a jogállamiságra, valamint az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról. Az eszmecserét az EP zöldpárti frakciója indítványozta, később a a néppártiak és a balliberálisok is az áldásukat adták a kezdeményezésre. Az utolsó pillanatban szerda estéről csütörtök reggelre halasztott a vitában először az Európai Bizottság, majd az EU soros horvát elnökségének a képviselője kap szót, utánuk következnek a képviselői hozzászólások. 
Varga Judit igazságügyi miniszter is szeretett volna beszédet mondani és az elhangzottakra reagálni a csütörtöki vitában. Emiatt levelet váltott David Sassolival, az Európai Parlament elnökével, illetve kabinetfőnökével. Az elnök irodája arra hivatkozva mondott nemet a miniszter kérésére, hogy az EP plenáris ülésén a kormány képviseletében csak állam- vagy kormányfő szólalhat fel. 
Orbán Viktor még kedd este reagált Sassoli álláspontjára, kifejtette, hogy jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, így a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyért és európai uniós ügyekért felelős miniszter tud részt venni a vitában. 

Egyszerűsített örökbefogadás: benyújtották törvényjavaslatot

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.13. 15:26

Fotó: Shutterstock
Három hónap után örökbefogadható lesz az a gyerek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerint szülei.
Benyújtották az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely egyszerűsítené és gyorsítaná az örökbefogadás folyamatát. A javaslat már elérhető a parlament honlapján. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden tartott sajtótájékoztatót Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral, ahol a módosítások lényegét ismertették.
Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat célja, hogy azok a gyermekek, akikről vér szerinti szüleik lemondtak, örökbefogadó családba kerülhessenek, az örökbefogadást tervező szülők és az örökbefogadásra váró gyermekek pedig minél gyorsabban egymásra találhassanak. A főbb változások az alábbiak: 
  • Az örökbefogadás folyamata akár kilenc hónapra is rövidülhet.
  • Újabb gyermek örökbefogadása esetén egyszerűbb lesz az örökbefogadó szülők alkalmassági vizsgálata, az újonnan jelentkező örökbefogadni szándékozó szülőknek pedig már nem kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése.
  • A korábbi hat helyett három hónap után örökbe fogadható lesz az a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei.
  • Rendszertelen kapcsolattartás esetén a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lesz örökbe fogadható a gyermek.
  • Az örökbefogadást tervezők számára évente legfeljebb tíz nap munkavégzés alóli felmentést biztosítanak.
  • Az örökbefogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelik, azért, hogy minél több idősebb gyermeket is örökbe tudjanak fogadni.
Fülöp Attila, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára közölte, hogy az örökbefogadások kétharmadát a gyermekvédelemből örökbeadott gyermekek jelentik. Az elmúlt években megkezdték a családközpontú gyermekvédelem kiépítését, egyúttal a nevelőszülőséget népszerűsítő kampány is indult. A politikus felidézte azt is, hogy idén január elsejétől több, az örökbefogadást ösztönző támogatást is bevezettek, amelyek között az örökbefogadói díjat, az örökbefogadói gyest és az anyasági támogatást említette. A Népszava is foglalkozott azzal a kérdéssel, hiába van igény az örökbefogadásra, a 3-4 évesnél idősebb gyereket szinte reménytelen örökbe adni, pedig a mostaninál háromszor több adoptálás is lehetne. A bürokrácia, hivatali packázások, időhúzás, a nyitottság hiánya miatt ugyanis kétségbeejtően alacsony az örökbefogadott csecsemők és kisgyerekek száma.