Előfizetés

364,66 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.22. 08:22
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 364,66 forinton forgott reggel hét órakor, 80 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 363,86 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 306,45 forintról 307,87 forintra, a svájci franké pedig 338,86 forintról 339,67 forintra kúszott fel.
A jent 2,9408 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,9333 forinttal.
Az euró 1,1845 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,13 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest azonban 0,03 százalékkal erősödött az euró, 1,0738 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9064 frankot adtak, 0,12 százalékkal drágult az amerikai deviza. 
A jenhez képest 0,13 százalékkal erősödött a dollár, 104,69 jenen jegyezték csütörtök reggel.

Black Friday: nem minden arany, ami akciós

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.10.22. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Már kevésbé dőlnek be az ünnepi dömping hamis kedvezményeinek a vásárlók. A tudatosságra az elkölthető jövedelem jelentős csökkenése is rákényszerít.
Hivatalosan csak bő egy hónap múlva, november 27-én lesz a kereskedelem nagy akciónapja, a Black Friday, a korábbi tapasztalatok alapján azonban az idén sem csupán egyetlen napig lehet majd nagy kedvezményekkel vásárolni a hazai webáruházakban. Az akciódömping várhatóan november első heteiben veszi kezdetét és eltart majd egészen karácsonyig. A kereskedőknek tanácsos lesz odafigyelniük arra, hogy valódi kedvezményekkel kecsegtessenek. A LogiNet és a Reacty Digital közös felmérése szerint az akciókat ugyanis árgus szemekkel, egyre tudatosabban figyelik a vásárlók.  A fizetés gomb megnyomása előtt az online vásárlást tervezők háromnegyede összehasonlítja az árakat az erre specializálódott oldalakon, és több webáruházat is megnéz, hogy a legjobb kedvezményeket csípje el. Tavaly ugyanakkor minden hetedik embernek csalódnia kellett a Black Fridays vásárlása során. Kétharmaduk átverésnek érezte az ajánlatot, amely első ránézésre nagy üzletnek tűnt. Jobban utánanézve viszont kiderült: a kiszemelt termék máshol is megvásárolható hasonló, vagy akár alacsonyabb áron is – mondta el a témában szervezett webináriumon Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója. Az akciók mértékét nem egyszerű eltalálni: a vásárlók szemében a féláras termék már gyanús, a kis kedvezmény viszont nem elég vonzó. A tavalyi hasonló kutatásban a megkérdezettek háromnegyede mondta, hogy az 50 százalék feletti akciók hiteltelenek, az idén viszont a válaszadók fele nem tartja elég nagynak a várható kedvezményeket. Nem is mindenkit a leárazások hoznak lázba, annak mértékét csak minden ötödik megkérdezett emelte ki első helyen. Egyre többeknek az a legfontosabb, hogy megbízható, ismert helyről vásároljanak az akciós időszakban is. A Black Friday akcióknál szintén sokan csalódnak a korlátozott termékmennyiség miatt, a kereskedők ugyanis az igazán vonzó termékekből csak néhány darabot értékesítenek kedvezményes áron. A vásárlók 44 százaléka panaszkodott arra, hogy tavaly emiatt nem tudta megvenni a kiszemelt terméket. Ez az online térben jellemzőbb: a webshopos vásárlások harmadánál, a hagyományos üzletek negyedében fordult elő a múlt évben.  Az idei Black Friday a koronavírusjárvány miatt várhatóan más lesz, mint a korábbiak. A GKI Digital az e-kereskedők várakozásai alapján  több forgatókönyvet is készített az idei ünnepi szezonra. Hogy ezek közül melyik valósul meg, azt még nagyban befolyásolhatja a járványhelyzet, és az amiatt esetlegesen bevezetett korlátozások mértéke. A legvalószínűbb, hogy az idei szezon a kereskedelem egészére nézve nem lesz túl erős, ám sok vásárló átterelődhet az online térbe, így a webshopoknak végeredményben nem lehet majd panaszra okuk. A LogiNet és a Reacty Digital közös felmérése szerint a koronavírus hatására a vásárlási kedv nem esett vissza, és az internetezők fele tervezi, hogy az idén vásárolni fog valamiyen kedvező áru terméket. Egy részük még többet is szeretne online rendelni, mint tavaly. Az elkölteni szándékozott fejenkénti 40 ezer forintos összeg pedig mindössze 2 ezer forinttal marad el a két évvel korábbitól. Persze ezek csak a tervek, amiből még nem biztos, hogy tényleges vásárlás is lesz. Tavaly például csak a megkérdezettek harmada vásárolt valamit a Black Friday időszakában. Az idén kérdés az is, hogy lesz-e miből vásárolni. A lakosság elkölthető jövedelme ugyanis jelentősen visszaesett a koronavírus-járvány miatt – nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. A Gfk tanulmánya szerint Európában az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 5,3 százalékkal csökkent. Magyarországon ennél nagyobb, 7,3 százalékos volt a visszaesés: a tavalyi 7 416 helyett az idén csak 6 871 euró az egy főre jutó vásárlóerő. Ennek ellenére Magyarország megőrizte 30. helyét az európai országok rangsorában – jegyezte meg Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője. A Gfk 42 ország lakosságának - élelmiszerre, lakbérre, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésekre és egészségbiztosításra, rekreációra, közlekedésre - elkölthető jövedelmét veti össze, így a 30. helyezéssel Magyarország sereghajtónak számít. Az élen járó Lichtensteinben 64 240, Svájcban 41 998, Luxemburgban pedig 34 119 euró az egy főre jutó vásárlóerő. A Matolcsy György jegybankelnök által hamarosan utolérni szándékozott, a rangsorban 7. helyen álló Ausztriában is a magyar összeg többszörösét - 23 585 eurót - költheti el fejenként a lakosság, míg az európai átlag 13 894 euró. Ehhez képest a magyar átlagot 25 százalékkal meghaladó Budapesten is meglehetősen soványak a pénztárcák a 8 627 eurós elkölthető összeggel. Ez ráadásul 603 eurós csökkenés tavalyhoz képest. Ennél is nagyobb érvágást jelentett a koronavírus Győr-Moson-Sopron és Pest megye lakóinak: itt a vásárlóerő 753 illetve 751 euróval csökkent. Magyarország legszegényebb megyéjében, Szabolcsban az elkölthető jövedelem csak 5 392 euróra rúg, így a szabolcsiaknak az országos átlag háromnegyedéből, az európai átlag 39 százalékából kell megélniük.         

A vásárlóerő csökkenése a 10 legmódosabb megyében (euró/fő)

Megye / Vásárlóerő 2020-ban / Csökkenés 2019-hez képest Budapest /8627 / -603 Fejér / 7590 / -562 Komárom-Esztergom / 7459 / -672 Pest / 7130 / -751 Veszprém / 7061 / -544 Vas / 6808 / -602 Győr-Moson-Sopron / 6631 / -753 Heves / 6599 / -508 Tolna / 6551 / -440 Csongrád / 6439 / -439 Országos átlag  6871 / -545   Forrás: GfK Vásárlóerő Európában 2020   

Megszűnhet az uniós e-kereskedők versenyhátránya

Fontos változásokat hoz a webshopoknak a benyújtott őszi adócsomag – hívta fel a figyelmet Niveus Consulting Group. A harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik, az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységessé válik. Az EU tagállamokban kötelezően alkalmazandó e-kereskedelmi áfa csomaghoz igazodó magyar javaslat csökkenti az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát az olcsó dömpingtermékeket forgalmazó távol-keleti webáruházakkal szemben. Jövőre várhatóan megszűnik az EU-n belül működő webshopok azon lehetősége is, hogy távértékesítésnél bizonyos határérték alatt az eladó tagállamában, az ottani mértékkel fizessék meg az áfát. Néhány kivételtől eltekintve kötelezően a vevő tagállamában, annak áfa mértékével kell teljesíteni a kötelezettséget. Ettől a visszaélések megszűnését, az áfacsalások megakadályozását várják a jogalkotók.    

A neten keresnek szerelőt is

 A világháló vált a szolgáltatókeresés leggyakori terepévé: az NRC Telekom számára készített felmérése szerint az emberek fele online kutat szakemberek, szerelők után, és csak ötödük lapozgatja a helyi kiadványokat. A választást az adott szolgáltató honlapján található ügyfél-visszajelzések, az online elérhetőség, az átlátható módon fetüntetett árak és a gyors válaszreakció befolyásolják a leginkább. 

Az IMF a kormánynál kisebb mentőcsomagot lát

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.10.21. 18:23
Sor az egyik budapesti munkaügyi központ előtt
Fotó: Béres Márton / Népszava
A magyar kabinetet idehaza számtalan bírálat érte, hogy sokszor felesleges látványberuházásokra szórta a gazdaságvédelmi pénzeket.
A magyar gazdaságvédelmi csomag költségvetési hatása nem érte el a GDP 4 százalékát, szemben a kormány által számolt 8-10 százalékkal – ez derül ki az Nemzetközi Valutaalap (IMF) most nyilvánosságra hozott európai regionális prognózisából. (AZ IMF nem értékelte külön a Magyarországot, csak egyes adatokat közölt nemzetközi összehasonlításban.) Az IMF szakértői szerint az európai kormányok (Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország esetében) példátlan mértékű, sokszor valóban a GDP 8-10 százalékára rúgó költségvetési csomagokat vetettek be a cégek és a háztartások védelmére. Ezen csomagok célja kettős volt: az ellátás fenntartása, illetve a háztartások és a cégek csődjének elkerülése. A magyar kormányt idehaza többször számtalan bírálat érte, mondván, hogy pont nem erre koncentrált, hanem sokszor felesleges látványberuházásokra szórta a gazdaságvédelmi pénzeket.  Az európai jegybankok többsége kamatcsökkentéssel igyekezett kedvezőbb gazdasági környezetet teremteni, ám ebből az MNB pont kimaradt, amelynek a válság alatt a forint védelmében még kamatot is kellett emelnie. A magyar jegybanki ösztönzés viszont GDP-arányosan az egyik legnagyobb volt: az IMF szerint az MNB intézkedései a GDP 11-12 százalékát elérő mértékben bővítette mérlegét – vagyis ennyi likviditást pumpált a gazdaságba a hitelmoratóriumon, a hitel- és kamattámogatási programokon és más intézkedéseken keresztül. Az IMF szerint a magyar gazdaság az idén 6,1 százalékkal csökken, jövőre viszont már 3,9, 2022-ben pedig négy százalékos növekedés várható, míg az európai gazdaságok GDP-je az idén hét százalékkal csökken, jövőre pedig 4,7 százalékos növekedés várható, bár ezzel együtt rendkívül bizonytalanok az egész kontinens gazdaságának kilátásai Covid-19 járvány második hullámának az elején.