Black Friday: nem minden arany, ami akciós

Már kevésbé dőlnek be az ünnepi dömping hamis kedvezményeinek a vásárlók. A tudatosságra az elkölthető jövedelem jelentős csökkenése is rákényszerít.

Hivatalosan csak bő egy hónap múlva, november 27-én lesz a kereskedelem nagy akciónapja, a Black Friday, a korábbi tapasztalatok alapján azonban az idén sem csupán egyetlen napig lehet majd nagy kedvezményekkel vásárolni a hazai webáruházakban. Az akciódömping várhatóan november első heteiben veszi kezdetét és eltart majd egészen karácsonyig. A kereskedőknek tanácsos lesz odafigyelniük arra, hogy valódi kedvezményekkel kecsegtessenek. A LogiNet és a Reacty Digital közös felmérése szerint az akciókat ugyanis árgus szemekkel, egyre tudatosabban figyelik a vásárlók. A fizetés gomb megnyomása előtt az online vásárlást tervezők háromnegyede összehasonlítja az árakat az erre specializálódott oldalakon, és több webáruházat is megnéz, hogy a legjobb kedvezményeket csípje el.

Tavaly ugyanakkor minden hetedik embernek csalódnia kellett a Black Fridays vásárlása során.

Kétharmaduk átverésnek érezte az ajánlatot, amely első ránézésre nagy üzletnek tűnt. Jobban utánanézve viszont kiderült: a kiszemelt termék máshol is megvásárolható hasonló, vagy akár alacsonyabb áron is – mondta el a témában szervezett webináriumon Pintér Róbert, a Reacty Digital üzletfejlesztési igazgatója.

Az akciók mértékét nem egyszerű eltalálni: a vásárlók szemében a féláras termék már gyanús, a kis kedvezmény viszont nem elég vonzó. A tavalyi hasonló kutatásban a megkérdezettek háromnegyede mondta, hogy az 50 százalék feletti akciók hiteltelenek, az idén viszont a válaszadók fele nem tartja elég nagynak a várható kedvezményeket. Nem is mindenkit a leárazások hoznak lázba, annak mértékét csak minden ötödik megkérdezett emelte ki első helyen. Egyre többeknek az a legfontosabb, hogy megbízható, ismert helyről vásároljanak az akciós időszakban is.

A Black Friday akcióknál szintén sokan csalódnak a korlátozott termékmennyiség miatt, a kereskedők ugyanis az igazán vonzó termékekből csak néhány darabot értékesítenek kedvezményes áron. A vásárlók 44 százaléka panaszkodott arra, hogy tavaly emiatt nem tudta megvenni a kiszemelt terméket. Ez az online térben jellemzőbb: a webshopos vásárlások harmadánál, a hagyományos üzletek negyedében fordult elő a múlt évben.

Az idei Black Friday a koronavírusjárvány miatt várhatóan más lesz, mint a korábbiak. A GKI Digital az e-kereskedők várakozásai alapján több forgatókönyvet is készített az idei ünnepi szezonra. Hogy ezek közül melyik valósul meg, azt még nagyban befolyásolhatja a járványhelyzet, és az amiatt esetlegesen bevezetett korlátozások mértéke. A legvalószínűbb, hogy az idei szezon a kereskedelem egészére nézve nem lesz túl erős, ám sok vásárló átterelődhet az online térbe, így a webshopoknak végeredményben nem lehet majd panaszra okuk.

A LogiNet és a Reacty Digital közös felmérése szerint a koronavírus hatására a vásárlási kedv nem esett vissza, és az internetezők fele tervezi, hogy az idén vásárolni fog valamiyen kedvező áru terméket. Egy részük még többet is szeretne online rendelni, mint tavaly. Az elkölteni szándékozott fejenkénti 40 ezer forintos összeg pedig mindössze 2 ezer forinttal marad el a két évvel korábbitól.

Persze ezek csak a tervek, amiből még nem biztos, hogy tényleges vásárlás is lesz. Tavaly például csak a megkérdezettek harmada vásárolt valamit a Black Friday időszakában. Az idén kérdés az is, hogy lesz-e miből vásárolni. A lakosság elkölthető jövedelme ugyanis jelentősen visszaesett a koronavírus-járvány miatt – nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. A Gfk tanulmánya szerint Európában az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 5,3 százalékkal csökkent. Magyarországon ennél nagyobb, 7,3 százalékos volt a visszaesés: a tavalyi 7 416 helyett az idén csak 6 871 euró az egy főre jutó vásárlóerő. Ennek ellenére Magyarország megőrizte 30. helyét az európai országok rangsorában – jegyezte meg Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője.

A Gfk 42 ország lakosságának - élelmiszerre, lakbérre, közműdíjakra, magánnyugdíjpénztári befizetésekre és egészségbiztosításra, rekreációra, közlekedésre - elkölthető jövedelmét veti össze, így a 30. helyezéssel Magyarország sereghajtónak számít. Az élen járó Lichtensteinben 64 240, Svájcban 41 998, Luxemburgban pedig 34 119 euró az egy főre jutó vásárlóerő. A Matolcsy György jegybankelnök által hamarosan utolérni szándékozott, a rangsorban 7. helyen álló Ausztriában is a magyar összeg többszörösét - 23 585 eurót - költheti el fejenként a lakosság, míg az európai átlag 13 894 euró.

Ehhez képest a magyar átlagot 25 százalékkal meghaladó Budapesten is meglehetősen soványak a pénztárcák a 8 627 eurós elkölthető összeggel. Ez ráadásul 603 eurós csökkenés tavalyhoz képest. Ennél is nagyobb érvágást jelentett a koronavírus Győr-Moson-Sopron és Pest megye lakóinak: itt a vásárlóerő 753 illetve 751 euróval csökkent. Magyarország legszegényebb megyéjében, Szabolcsban az elkölthető jövedelem csak 5 392 euróra rúg, így a szabolcsiaknak az országos átlag háromnegyedéből, az európai átlag 39 százalékából kell megélniük.