Előfizetés

358,98 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel: az euróval és a svájci frankkal szemben árnyalatnyit erősödött, míg a dollárhoz képest kissé gyengült.
Az euró 358,98 forinton forgott hét órakor, 7 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 359,05 forinthoz képest. A dollár jegyzése 302,12 forintról 302,30 forintra emelkedett, míg a svájci franké 325,51 forintról 325,33 forintra csúszott le. Az euró 1,1875 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,04 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest stagnált az euró árfolyama, 1,1033 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9292 frankot adtak, 0,02 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,15 százalékkal gyengült a dollár, 109,68 jenen jegyezték csütörtök reggel.

Adósságcsapdába kerülhet Magyarország

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:40

Fotó: Shutterstock
A válságkezelés és a választások miatt magas költségvetési hiánnyal, szinten maradó és drágán finanszírozható államadóssággal szembesülhet jövőre az új kormány.
A feldolgozóipari cégek több mint 75 százaléka nem kapott és nem vett igénybe semmilyen kormányzati támogatást a válság alatt – ez derül ki a Kopint-Tárki Zrt. cégvezetők körében készített felmérésből. A legnagyobb arányban, a cégek közel 20 százaléka a bértámogatást kért, a hitelmoratóriummal a tíz százalékuk sem élt, míg kedvezményes hitelt a cégek mintegy nyolc százaléka kapott. Ennyit Európa „legbőkezűbb” gazdaságvédelmi csomagjáról. Eközben az államháztartás hiány és az államadósság rekordközelbe emelkedett. A hiány ráadásul decemberben szállt el a kormányzati költekezésnek köszönhetően, amelynek semmi köze nem volt a járványhoz. A Kopint-Tárki elemzői szerint idén is megismétlődhet a pénzszórás, hisz 2022-ben választások lesznek, és a növekvő államadósság komoly gondokat okozhat.  Ennek ellenére óvatos optimizmussal tekintetnek 2021-re a Kopint-Tárki elemzői, a korábbi évi 3,5 százalékról 4,5 százalékra emelte növekedési előrejelzését – tudtuk meg Palócz Évától online tájékoztatójukon. A konjunktúrakutató vezérigazgatója szerint az első negyedévben 3,4 százalékos csökkenés vár ránk a tavalyi magas bázis miatt, majd a második negyedben a növekedés 10 százalék fölé ugrik, az év második felében pedig 3-5 százalékra áll be. A feldolgozóipari cégek várakozásai sem kirívóan rosszak, de nem is túl optimisták, ami viszont figyelmeztető jel, hogy nem javulnak a várakozások, vagyis a cégvezetők kivárnak. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról hogy cégük a tavaly tavaszi leállások okozta veszteségeket már ledolgozta, míg szintén 40 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy ez legfeljebb csak jövőre, vagy annál később fog megtörténni. A fennmaradó 20 százalék azzal számol, hogy az idén sikerül elérni a 2019-es termelési volument – mondta Palócz Éva. Az inflációs félelmek nőttek, de ennek ellenére nem fognak elszabadulni a hazai árak. A tavalyi 3,3 százalékos drágulást az élelmiszerek vágtató áremelkedése okozta, ám ennek vége - vélik a kutatók. Idén az élvezeti cikkeket sújtó adóemelések miatt 3,7, míg 2022-ben 3,5 százalékkal emelkedhetnek az árak. A nettó reálbérek további 3,7 százalékkal emelkedhetnek. Míg a jövedelmek januárban gyorsan emelkedtek, a lakossági fogyasztás ezzel nem tartott lépést, ennek ellenére éves szinten 3,7 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása, s ez lesz idei gazdasági növekedés egyik, a nyolc százalékos beruházásnövekedés pedig a második motorja. A gazdasági növekedés harmadik motorja a kormányzati költekezés: tavaly ennek köszönhető, hogy csak öt százalékkal csökkent a magyar gazdaság. A hiány decemberben szállt el, olyan kormányzati kiadások miatt, amelyeknek semmi közük nem volt a járványhoz. Ha csak a vírust néznénk kisebb lehetett volna a deficit a GDP 8 százalékánál. Mivel a kormány bármikor dönthet úgy, hogy ezermilliárdokat oszt szét a sport és az egyházi intézmények között, ezért az idénre várt 6,5 százalékos államháztartási hiány alsó becslés – mondta Palócz Éva. A növekedés motorjai közé hamarosan belép az EU helyreállítási alapja, amelyből Magyarország akár 5800 milliárd forintot is kaphat a rendes uniós támogatásokon felül. Palócz Éva szerint azonban az uniós mentőcsomag hatásai idén és még jövőre is csak kevéssé érvényesülnek a növekedésben, inkább a 2023-as GDP-t dobhatják meg. Nagy Katalin ügyvezető igazgató szerint véges a magyar cégek uniós támogatást felszívó képessége, legalábbis ezt tükrözik a vállalati elemzések. Így ha extrém sok uniós pénz is zúdulna a magyar gazdaságra, azt egyszerűen nem tudnák gyorsan elkölteni. A tapasztalatok szerint van egy korlát, azon túl már értelmetlenül sem lehet a támogatásokat elkölteni – tette hozzá az elemző. A magas államháztartási hiány eredménye a GDP 80 százalékára emelkedő államadósság. Rossz előjel, hogy ma már a románnal összevethető a magyar államadósság finanszírozásának költsége, míg a három Visegrádi ország jóval olcsóbban tud hitelhez jutni. Ha az inflációs félelmek miatt a hozamok megindulnak felfele, akkor az a magyar állampapírok árazását kiemelten fogja érinteni, s ez a tendencia nem megnyugtató – mondta Palócz Éva.    

Robusztus növekedés a világban

 A világgazdaságban 5-6 százalékos növekedés várható, a tavalyi 3,4 százalékos globális visszaesés után. Nem olyan rossz mint, amit sokan vártak, de így is ez volt a legnagyobb a második világháború óta. Az EU-ban beindult a koronavírus-járvány harmadik hulláma, így az első negyedben zsugorodik a GDP, az USA-ban pedig már a negyedi hullámra készülnek. A növekedés idén is a fiskális ösztönzőkre támaszkodik. A hatalmas pénzmennyiség és a laza monetáris politikák következtében egyre növekednek az inflációs kockázatok a világban, de elszabadult árindexekre nem kell számítani – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. Kína és az USA is 6-7 százalék nőhet, az árukereskedelmük normalizálódik, és az idén eléri a 2019-es szinteket. Az 2004-után csatlakozó 13 EU tagállamban 4,2 százalékkal bővülhet a gazdaság. 

"Ha a fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket!"

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Dunaferr csődhelyzetének elhúzódása miatt a cég dolgozói a kormányt okolják. Szorongva, dühöngve, gúnyosan nevetve.
- Semmmmiiiiiit! Érti? Sem-mit se tu-dunk! – ez szakadt ki Katalinból, amikor a Dunaújváros főterén anyjával és két kicsi lányával egy padon fagyizva sütkérező, 35 éves asszonyt arról kérdeztem, mit tud a Dunaferr helyzetéről. Katalin néha megnyomta, néha szótagolta a szavakat, hogy nyomatékot adjon mondandójának. Közben nevet, de a gesztus mögött indulat feszül. Katalin apja 35, férje 10 éve dolgozik a vasműben. A két férfi otthon már nem szokott mesélni a benti viszonyokról, arról, hogy munka híján néha napokig csak lézengés van, s ha kérdezik őket, legyintenek. A 42 ezer lelkes város központjában leszólított helybéliektől hasonló válaszokat kaptam, mint Katalintól. Ki morogva, ki dühöngve, ki meg gúnyosan nevetve beszélt arról, hogy nem tud semmit. A Dunaferr válsághelyzete évek óta tart. Az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma korábban 3-400 milliárdos árbevétel mellett több tízmilliárdos nagyságrendű veszteséggel gazdálkodott, s a cég – vélhetően – adósságaiból eredő finanszírozási gondjai miatt 2020 júniusától fokozatosan csökkentette termelését, majd felmondta a dolgozók kollektív szerződését. Októbertől a dolgozók két részletben kapják a fizetésüket, a helyzet ellen szót emelő vasasszakszervezetet kitiltották a gyár területéről, majd decemberben felmondtak az alkalmazottak felét maga mögött tudó érdekképviselet négy tisztségviselőjének. Azt, hogy mi az oka a termelés visszafogásának, sosem árulta el a cégvezetés. Azt viszont elismerték: tőkeerős partner bevonása nélkül nem megy tovább. Az 1954 óta vasat csapoló dunai vasművet 2004-ben ukrán befektetői csoport vásárolta meg, ám később orosz tulajdonsoké lett a cég részvénytöbbsége. A fő tulajdonos az egyik legnagyobb orosz bank, aki a zrt. igazgatóságából fél éve visszahívta három delegáltját, így a grémium működésképtelen. Az igazgatóság negyedik tagja, egy örmény vállalkozó börtönben ül, az ötödik az Ukrajnában befolyásos Taruta-csoport, akivel az orosz többségi tulajdonos harcban áll. Igazgatóság nélkül törvénytelenül működik a cég, amit fokoz, hogy a Dunaferr a 2019-es mérleget máig sem adta le a cégbíróságon. A fentiek ellenére az orosz részvényesek által kinevezett általános vezérigazgató-helyettes, Evgeny Tankhilevic irányítja a vasművet, ám ő és a neki szolgáló magyar vezetők a sajtónak nem nyilatkoznak, a dolgozói képviselettel nem tárgyalnak. A város vezetésével néha. Pintér Tamás, Dunaújváros ellenzéki összefogással megválasztott, jobbikos polgármestere – mint tőle megtudtuk - beszélt a közelmúltban a Dunaferr vezetőjével, aki elismerte, hogy tucatnyi cég nyújtott be felszámolással fenyegető fizetési követelést a zrt. ellen. Tankhilevic azt állította, hogy a céget meg akarja venni egy kazah szakmai befektető, aki addig is bérmunkát biztosít. Ennek révén egyelőre kezelni tudja a gondjait a vasmű. Ennél többet Pintér Tamás sem tud, és mivel a polgármesternek nincs befolyása a cég ellenőrzésére, így marad számára is a remény, hogy a 4500 embert foglalkoztató komplexum életben marad. Ha még sem, akkor, nemcsak a cég omlik össze, hanem a város és 15-20 környező falu. Ha figyelembe vesszük a Dunaferr helyi szerződéses kapcsolatait, meg azokat a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásokat, akiknek forgalma felére-harmadára-nullára csökkenne a vasmű bezárása után, akkor 30-40 ezer ember megélhetését látjuk veszélyeztetve. A nagyüzem Sztálin-barokk motívumokkal díszített főkapuja előtt szólítottam meg a délutáni műszakváltáskor érkező és távozó dolgozókat. A kérdezettek többsége – féltve állását - csak név nélkül vagy keresztnéven szólalt meg: - Napok óta semmi munkánk – mondta a hengerműben 30 éve villanyszerelőként dolgozó Zsolt. – Azt ígérték, hogy egy hét múlva már lesz. Eleinte voltak rossz gondolataim, most már megszoktam, hogy ez van. A feleségemmel, ő tanár, három gyereket nevelünk, és valahogy megleszünk akkor is, ha bezár a gyár. Találok munkát, legfeljebb ingázom, vagy elmegyek külföldre. Ez nem jó, de élni kell. Adrienn nyolc éve jött a céghez, itt a hengerműben a szállítás-előkészítő üzemrészében dolgozik. A két tinédzser fiút nevelő asszony ekképp fogalmaz: "Itt már csak az időhúzás megy, szerintünk arról szól ez az egész, hogy miképp lehet még kiszedni a cégből az értékeket. Hogy velünk mi lesz, az nem érdekes. Régen itt az emberek évtizedekig dolgoztak, idehozták a gyereküket is. Ha az én fiaim itt akarnának dolgozni, agyonverném őket." A hengerműben gépkezelőként szolgáló Zsuzsa két éve jött a céghez, kicsit úgy érzi, az utolsó pillanatban vett jegyet a Titanicra. Korábban dolgozott már gépi forgácsolóként, takarítóként, biztonsági őrként, darukezelőként, néhol be se jelentették. Itt meg lehetett keresni 250-350 ezret, most viszont úgy látja, hamarosan váltania kell: "Talán megint darus leszek valahol, vagy forgácsoló. Most járok földmunkagép- és targoncakezelő tanfolyamra. Nem számíthatok senkire, egyedül nevelem a két gyerekem." A 62 éves Fézer Ferenc – aki lakatosként 25 éve dolgozik a vasműben - nem maga miatt aggódik. - A gyerekeim már nagyok, és én elmehetek előnyugdíjba, ami csak 60 ezer forint, de megélek, mert baromfi- és díszállat őstermelő vagyok. Van 4 ezer négyzetméter földem, ott megtermelem a kukoricát a tyúkoknak, a kölest a papagájoknak. A fiatalabbakat sajnálom. El kell innen menjenek, meg kevés pénzért mindenféle munkát el kell vállaljanak. Őket féltem, ez üli meg a lelkemet - mondja. Tipikus vélemény, hogy a kormánynak már rég lépnie kellett volna. A cég szabálytalan működése miatt, a dolgozók és a város érdekében. Hónapok óta visszatérő jóslat, hogy a cég Mészáros Lőrincé lesz. Vagy inkább a nevére kerül. Volt, aki már látta is itt felbukkanni Magyarország leggazdagabb vállalkozóját.  - Ez csak találgatás – reagált a pletykákra a könyvelő feleségével két gyereket nevelő, 45 esztendős Simon Attila – Mészárosnak amúgy se kell idejönni, hogy az övé legyen a vasmű, elég, ha elküldi az ügyvédjeit. Van neki 400 cége, talán reggelente mindegyiket meglátogatja? Mennek azok nélküle is. Az viszont biztos, hogy jó lenne már, ha már valaki vagy akár az állam megszerezné a céget. Még mielőtt bedől, és nem lesz mit megvenni.
Ugyanez a véleménye kitiltott és elbocsátásuk miatt pert indító érdekképviseleti vezetőknek. Molnár László, a szakszervezet elnöke és helyettese, Győri Gábor kétnaponta odamegy a vasmű kapujához, és beszélgetnek a dolgozókkal. Húsvét előtt is ott voltak, s azt hallották, hogy a vasmű – amiképp már hetek óta - 30 százalékon üzemel, és mindenki úgy érzi, bármikor bekövetkezhet a vég. - Épp, amikor az iparág szárnyal – hangsúlyozta Győri Gábor. – A Dunaferrt mindenképp egyben kell tartani, ez a cég így, egyben nagy érték. Attól, hogy itt jelen van az iparág teljes vertikuma, kohó, hengermű, lemezbevonó, és attól, hogy ez egy rugalmas cég, ami akár 120-140 tonnányi termék előállítását is be tudja vállalni, miközben a multik egy termékfajtából nem vállalnak 1000-3000 tonna alatt. Most még egyben van a cég, most kell talpra állítani. A gond csak az, hogy a zrt. tulajdonosi és alvállalkozói hálója rendkívül bonyolult, s a társaság gazdái távoli országokban bejelentett offshore cégek közbeiktatásával jutnak nyereséghez. Ahhoz, hogy tisztázni lehessen a cégháló szereplőinek pénzügyi potenciálját, hosszú átvilágítás kellene. Molnár László kizártnak tartja, hogy külső befektető e nélkül megvenné a céget. Az átvilágítás eltart 8-12 hónapig, s annyit a Dunaferr nem biztos, hogy kibír. Vagy ha igen, értéke tovább esik. Hisz bérmunkából tarthatja fenn magát, ami nullszaldós tevékenység, mivel a bérmunkát adó cég drágán hozza az anyagot és olcsón viszi el a készterméket.  - A cég összeomlását az állam akadályozhatja meg – vélte Molnár László. – Már eddig is lett volna alkalom, hogy a kormány közbelépjen. Ha egy cég nem ad le mérleget, elveszti az adószámát, és annyi. A Dunaferrnek ezt is eltűrték, akárcsak az igazgatóság nélküli törvénytelen működést. A kormány azonban bármikor stratégiai partnernek minősítheti a Dunaferrt, és utána az adósságok, illetve a jogszerűtlen és bizonytalan működés miatt kinevezhet ide egy vagyonfelügyelőt. Aztán meg rábízza a céget egy befektetőre. Hogy miért nem teszi? Mert még nem jött el az ideje. Majd a választás előtt, ezzel akarja bizonyítani, hogy ő meg tudja menteni a céget meg a várost. Abban bíznak, hogy így majd az ellenzéki városban a szavazók átállnak a kormánypártok oldalára. De az is lehet, hogy Orbánék még nem döntötték el, melyik gazdasági csoportnak adják oda a százmilliárdokat érő céget. Ha ez meglesz, akkor majd meg is teszik.