A feldolgozóipari cégek több mint 75 százaléka nem kapott és nem vett igénybe semmilyen kormányzati támogatást a válság alatt – ez derül ki a Kopint-Tárki Zrt. cégvezetők körében készített felmérésből. A legnagyobb arányban, a cégek közel 20 százaléka a bértámogatást kért, a hitelmoratóriummal a tíz százalékuk sem élt, míg kedvezményes hitelt a cégek mintegy nyolc százaléka kapott. Ennyit Európa „legbőkezűbb” gazdaságvédelmi csomagjáról.
Eközben az államháztartás hiány és az államadósság rekordközelbe emelkedett. A hiány ráadásul decemberben szállt el a kormányzati költekezésnek köszönhetően, amelynek semmi köze nem volt a járványhoz. A Kopint-Tárki elemzői szerint idén is megismétlődhet a pénzszórás, hisz 2022-ben választások lesznek, és a növekvő államadósság komoly gondokat okozhat.
Ennek ellenére óvatos optimizmussal tekintetnek 2021-re a Kopint-Tárki elemzői, a korábbi évi 3,5 százalékról 4,5 százalékra emelte növekedési előrejelzését – tudtuk meg Palócz Évától online tájékoztatójukon. A konjunktúrakutató vezérigazgatója szerint az első negyedévben 3,4 százalékos csökkenés vár ránk a tavalyi magas bázis miatt, majd a második negyedben a növekedés 10 százalék fölé ugrik, az év második felében pedig 3-5 százalékra áll be. A feldolgozóipari cégek várakozásai sem kirívóan rosszak, de nem is túl optimisták, ami viszont figyelmeztető jel, hogy nem javulnak a várakozások, vagyis a cégvezetők kivárnak. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról hogy cégük a tavaly tavaszi leállások okozta veszteségeket már ledolgozta, míg szintén 40 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy ez legfeljebb csak jövőre, vagy annál később fog megtörténni. A fennmaradó 20 százalék azzal számol, hogy az idén sikerül elérni a 2019-es termelési volument – mondta Palócz Éva.
Az inflációs félelmek nőttek, de ennek ellenére nem fognak elszabadulni a hazai árak. A tavalyi 3,3 százalékos drágulást az élelmiszerek vágtató áremelkedése okozta, ám ennek vége - vélik a kutatók. Idén az élvezeti cikkeket sújtó adóemelések miatt 3,7, míg 2022-ben 3,5 százalékkal emelkedhetnek az árak. A nettó reálbérek további 3,7 százalékkal emelkedhetnek. Míg a jövedelmek januárban gyorsan emelkedtek, a lakossági fogyasztás ezzel nem tartott lépést, ennek ellenére éves szinten 3,7 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása, s ez lesz idei gazdasági növekedés egyik, a nyolc százalékos beruházásnövekedés pedig a második motorja.
A gazdasági növekedés harmadik motorja a kormányzati költekezés: tavaly ennek köszönhető, hogy csak öt százalékkal csökkent a magyar gazdaság. A hiány decemberben szállt el, olyan kormányzati kiadások miatt, amelyeknek semmi közük nem volt a járványhoz. Ha csak a vírust néznénk kisebb lehetett volna a deficit a GDP 8 százalékánál. Mivel a kormány bármikor dönthet úgy, hogy ezermilliárdokat oszt szét a sport és az egyházi intézmények között, ezért az idénre várt 6,5 százalékos államháztartási hiány alsó becslés – mondta Palócz Éva. A növekedés motorjai közé hamarosan belép az EU helyreállítási alapja, amelyből Magyarország akár 5800 milliárd forintot is kaphat a rendes uniós támogatásokon felül. Palócz Éva szerint azonban az uniós mentőcsomag hatásai idén és még jövőre is csak kevéssé érvényesülnek a növekedésben, inkább a 2023-as GDP-t dobhatják meg. Nagy Katalin ügyvezető igazgató szerint véges a magyar cégek uniós támogatást felszívó képessége, legalábbis ezt tükrözik a vállalati elemzések. Így ha extrém sok uniós pénz is zúdulna a magyar gazdaságra, azt egyszerűen nem tudnák gyorsan elkölteni. A tapasztalatok szerint van egy korlát, azon túl már értelmetlenül sem lehet a támogatásokat elkölteni – tette hozzá az elemző.
A magas államháztartási hiány eredménye a GDP 80 százalékára emelkedő államadósság. Rossz előjel, hogy ma már a románnal összevethető a magyar államadósság finanszírozásának költsége, míg a három Visegrádi ország jóval olcsóbban tud hitelhez jutni. Ha az inflációs félelmek miatt a hozamok megindulnak felfele, akkor az a magyar állampapírok árazását kiemelten fogja érinteni, s ez a tendencia nem megnyugtató – mondta Palócz Éva.
