Európa csekély előrelépést tett a nemek közötti egyenlőség területén, állítja a frissen publikált Nemek Közötti Egyenlőségi Index, amely a 27 uniós országot értékeli a munkavégzés, a jövedelem, a képzés és tudás, a szabadidő felhasználása, a döntéshozatalban való részvétel, valamint az egészség területén.
Az intézet pontozza a tagállamok eredményeit, és a 2019-es – vagyis a járvány előtti – mutatók alapján az Európai Unió 68 ponton áll a maximálisan elérhető 100-ból, ami alig értékelhető, 0,6 pontos növekedés a tavalyi, és csak 4,9 pontos a tíz évvel ezelőtti teljesítményéhez képest. Idén is az északi országok az éllovasok, sorrendben Svédország, Dánia és Hollandia 80 fölötti, illetve ahhoz közeli pontszámmal. Szlovénia az egyetlen visszaeső ország, míg Görögország a sereghajtó. Magyarország 53,4 pontja csak eggyel több, mint alig egy évtizede, és hátulról a második helyre elég. A legkevesebb előrelépés a nemek közötti egyenlőség terén 2010 óta hazánkban, Csehországban és Lengyelországban történt.
A különbségek a hatalomhoz való hozzáférés területén a legnagyobbak. Ugyanakkor itt a leggyorsabb a nők felzárkózása a férfiakhoz. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy számos tagállamban kiemelkedő a lányok és asszonyok gazdasági és politikai döntéshozatalban való részvétele. Magyarország nem tartozik ezek közé, e téren 2015 óta az utolsó helyet foglaljuk el a huszonhetek között. Az EU nemzeti parlamentjeinek csak minden harmadik tagja nő, nálunk kevesebb, mint minden hetedik, amivel e téren is az utolsó helyen állunk. A szebbik nem Európaszerte jelentősen alulreprezentált a vállalati igazgatótanácsokban, és elenyésző az elnöki vagy vezérigazgatói tisztséget betöltő nők száma. Magyarországon, Észtországban és Máltán az igazgatótanácsi tagoknak 10, vagy kevesebb, mint 10 százaléka nő, míg az uniós átlag 30 százalék.
A Nemek közötti Egyenlőség Intézete által készített felmérés idén az egészségre fókuszál, vizsgálja az egészségi állapotot (beleértve a mentális egészséget), az egészséges életmódot és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A három vizsgált területet figyelembe véve Magyarország teljesítménye viszonylag jó, 100-ból 86,7 pont, amivel a 15. helyen állunk, közel az uniós átlaghoz. A statisztika azonban a járvány előtti helyzetet tükrözi.
Az EU27-ekben a nők 66 százaléka és a férfiak 71 százaléka tartja jónak vagy nagyon jónak az egészségi állapotát. A nemek közötti különbségek nagyobbak Portugáliában, Lettországban és Litvániában (10 százalékpont), valamint Romániában és Bulgáriában (9 százalékpont). Egyedül Írországban érzik magukat a nők és a férfiak egyformán egészségesnek. A magukat egészségesnek tartó nők aránya Magyarországon, Észtországban, Portugáliában, Lettországban és Litvániában a legalacsonyabb. A mentális jólét eltérő az egyes európai országokban. A férfiak esetében Írországban és Dániában a legmagasabb, 70 pont feletti. Rögtön utánuk jönnek a magyarok harmadikként