Az eső bár rosszat tesz a könyvnek, jól jöhet az olvasásnál – ez ismét kiderült a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, a gyakori semmiből jövő zivatarok elől többen a Kristály Színtér épületébe menekültek, egyesek már akkor olvasni, vagy könyvekről kezdtek beszélgetni, vagy betévedtek egy olyan programra, ahova amúgy nem terveztek menni. Tavaly is a margitszigeti Kristály Színtér adott helyet a fesztiválnak, amikor szintén esős idő fogadta a közönséget, úgy látszik, ez már hagyomány, de nem ront el semmit.
A Margó tavaszi szezonja tematikusan és műfajilag sokszínű volt, újítása, az irodalmi- kulturális podcastcsatornák beemelése, az ottani, élő rögzítés nagyon jó ötletnek bizonyult. A fesztiválon rögzítette adását a Buksó (24.hu), a Ma is tanultam valamit (Index), a Nem rossz könyvek (444), a Budapesti Nők, az Ezt senki nem mondta! és Az első (Könyves Magazin) illetve a Litera Podcast is. Megkockáztatható, hogy idén még több fiatal volt kíváncsi a népszerű szerzőket és izgalmas könyves újdonságokat felvonultató fesztiválra.
A csütörtöktől péntekig tartó esemény – és általában a Margó – jelmondata „Olvasni kell.”, amibe nehéz lenne bármilyen módon belekötni, mi több, egyre több kutatás bizonyítja, mennyire fontos a mentális egészség szempontjából az olvasás. Az Őszi Margó kínálata roppant széles skálán mozgott, senki nem mondhatta, hogy nem talált magához illő programot. Csütörtökön Kukorelly Endre új könyve (Laikus tájékozódás), az Orgia ikerregénye (Zoltán Gábor: Ólomszív), rendszerváltáskori nagymamarablás (Mártonffy András: 11 éjszaka), páros kötetbemutató (Tallér Edina: A varjúszellem, Kocsis Gergely: Jóemberek) és macskaregény (Tóth-Zsiga Borbála: Macskakaparás) volt terítéken. Krusovszky Dénes Életrajzi kísérletek című különleges, bináris kódokkal teletűzdelt verskönyvéből több emlékezetes költemény hangzott el Fekete Ernő tolmácsolásában, ugyancsak ezen a napon Gáspár Sándor színművész hangján szólalt meg a Kovács-ikrek regénye, a Lesz majd minden.
Pénteken volt gasztronómia (Cserháti Tamara: Édes Közel-Kelet) és színházi előkóstolás. Az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös bemutatója, melyben Don Quijotét Závada Péter költő, Kovács D. Dániel rendező és Varga Zsófia dramaturg jelenkori figurává írja át, az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt július 5-én lesz látható. Láng Zsolt új regényében (Az emberek meséje) Bolíviától egy fiktív, erdélyi faluig követhetjük hőseink útját. A közéleti költészetéről híres Erdős Virág (Eltérő tartalom) kötetbemutatója egy napra esett Puzsér Róbert Metafizika című könyvének eseményével. A péntek a fiatal szerzőké volt: Görcsi Péter, Biró Zsombor Aurél jelentkezett friss munkákkal, a Körbeolvasás keretében A Jelenkor Kiadó költészetnapra megjelent versesköteteinek szerzői, Simon Bettina, Borsik Miklós és Kerber Balázs olvasták föl és értelmezték egymás verseit.
Átadták az Alkotótárs-díjakat
Mohácsi Balázs és Puskás Panni nyerte az idén a Mastercard - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjat és a vele járó 3-3 millió forintot szombaton. A díjátadó a fesztivál keretei közt zajlott. A Könyves Magazin szakmai partnerségében megvalósuló ösztöndíjra nyílt pályázaton jelentkezhetett minden, a 40. évét be nem töltött vers- és prózaíró, akinek már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi kötete. Idén idén hatvanhárom pályázat érkezett. Mohácsi Balázs szabálytalan, hibrid műfajú Újabb narancsok gurulnak el című, jelenleg negyven verset és prózai fejezeteket tartalmazó kéziratával, Puskás Panni pedig Nem a haláltól munkacímű, az időskori önrendelkezés témáját feldolgozni kívánó kötetével pályázott.
A Tavaszi Margó zárásaként olyan sokak által kedvelt szerzők kerültek a programba, mint Szentesi Éva (A mai naphoz nincsenek emlékeim), Cserna-Szabó András (Az utolsó magyarok), Háy János (Boldog boldogtalan) és Bartók Imre (Dlöf alkonya). Mindezek mellett Darvasi László Neandervölgyiek című, gigantikus nagyregényéből Máté Gábor olvasott föl. Szombaton Vida Ágnes Gyerekek és kütyük című kötete kapcsán a gyermekek és a technológiai eszközök kapcsolatáról folyt beszélgetés, Jakupcsek Gabriella bemutatott könyve (Csakazértis szerelem) pedig az ötven feletti nőkhöz és nőkről szól.
Ahogy eddig, úgy most is nagy hangsúly volt a társműfajokon: zene, színház, film is szerepelt az irodalom mellett. Voltak koncertek (Tudósok, pion x krizso), de zenei közreműködések is sokat adtak hozzá a beszélgetésekhez. Például Petruska András kompozíciói a Beatles-rajongókönyv bemutatóján (Benedek Szabolcs: Nothing Is Real – 21 Beatles-dal) vagy Szabó Ádám harmonikajátéka a némafilmek vetítése közben (Zágoni Bálint, Kurutz Márton: Janovics Jenő – A kolozsvári filmgyártás megteremtője) ugyancsak feldobták a programot, a színészi közreműködésekről nem is beszélve. Az idei Tavaszi Margó talán még az előzőnél is izgalmasabb, színesebb lett, de meg tudott maradni küldetésénél, az irodalom és az olvasás népszerűsítésénél. Olvasni valóban kell, mert jó.
Házi feladat őszig
Tizennyolc kötetből álló könyvsorozat jelent meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában, Margó Könyvek néven. A sorozatnak idén öt új kötete került a könyvesboltokba, ezekből vett idézetekkel ellátott könyvjelzőkkel hangol a fesztivál az Őszi Margóra, ahova remélhetőleg a megjelentetett szerzők is ellátogatnak majd. Tavaly ősszel hat külföldi szerző jelent meg magyarul és tett látogatást hazai könyves eseményen, most, 2024-ben Arnaud Dudek francia, Asko Sahlberg finn, Silvester Lavrík szlovák, Lana Bastašić bosnyák, Martyna Bunda lengyel és Ivana Bodrožić cseh szerzők könyvei jelentek meg. A Margó Könyvek projekt részeként három év alatt összesen tizennyolc európai szerző köteteit fordítják le, és adják ki Magyarországon. A kötetek mellett könybemutatókkal, a könyvek témáit feldolgozó podcastokkal, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal együttműködésben középiskolásoknak szóló “Margófakt” alternatív irodalomórákkal, valamint a történetek tanórai feldolgozását segítő óravázlatokkal is készülnek a szervezők.