Választási gázkedvezmény - Kifogott Lázáron

Publikálás dátuma
2018.03.09 06:20
HŐKÖZPONT Folyamatosan növekszik a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma - Népszava fotó
Fotó: /
A kancelláriaminiszter a kormányinfón szinte semmit nem talált el a nem sokkal utána megjelent gázárkedvezmény-rendeletből.

A lakossági gázfogyasztók 12 ezer, a 20 köbméteresnél kisebb közös mérőre kötött fogyasztók 24 ezer, a 20 köbméter feletti közös mérősök pedig 120 ezer forint jóváírásban részesülnek – derült ki a Magyar Közlöny csütörtök délutáni számából, alátámasztva a nepszava.hu aznap délelőtti értesüléseit.

A tervezet tisztázza: a gázárkedvezmény - számításunk szerint körülbelül 38 milliárdos - forrása az állami nagykereskedőnél (az MVM-tulajdonú MFGK-nál) az elmúlt évek során beszerzési áraik esése és eladási áraik szinten maradása nyomán összegyűlt többlethaszon. Eme, szakértők által mintegy 150 milliárdra becsült „passzív időbeli elhatárolásból” a szükséges – a rendeletben pontosan meg nem jelölt mértékű – összeget az MFGK-nak jövő hét keddig át kell utalnia a lakosságot ellátó NKM Nemzeti Közművek számlájára, utóbbinak pedig azt további három munkanapon belül jóvá kell írnia a lakosság számára. Az egy hét múlva kiállított számlákban tehát a csökkentésnek vagy meg kell jelennie, vagy – értesülésünk szerint – azt levonják a lejárt tartozásból. Ez kevéssé vág egybe a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak a rendelet megjelenése előtt a kormányinfón tett kijelentésével, miszerint a kedvezményt „a második negyedévi számlában írják jóvá”.

A távhő esetében bonyolultabb a helyzet, így nem véletlen, hogy tegnap nem jelent meg a rendelet távfűtéses „párja”. Tegnap Lázár János is célzott erre, mondván: a távhőcégekkel, illetve a helyhatóságokkal Kósa Lajos megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter tárgyal. Úgy tudjuk: a – számításaink szerint közel 8 milliárdos – távhőtámogatás forrása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által felügyelt évi mintegy negyvenmilliárdos kassza, amit a lakosságon kívüli fogyasztóktól kilowattóránként 80 fillérnyi „kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj” formájában szednek össze. (Formailag ez is egy MVM-leányvállalat, az áramrendszert irányító Mavir költségvetésében jelenik meg.)

A gázárkedvezmény forrásául szolgáló MVM-es kassza azért halmozódhatott fel, mert az Orbán-kabinet az elmúlt három év során nem érvényesítette a lakossági díjakban a nemzetközi energiaárak zuhanását. A tételt az MVM-nek először 2016-ban kellett külön soron nyilvántartania, ami akkor mintegy ötvenmilliárd forintra rúgott. Szakértők szerint ugyane soron 2015-ben jóval több - közel százmilliárd – gyűlt össze, bár azt akkor nem kellett külön nevesíteni. A kassza, bár mérsékeltebb ütemben, de tavaly is bővülhetett. Ebből kiszámítható, hogy az MVM-nél még bőven marad a lakossági díjak szinten tartására visszavezethető tartalékból, vagyis az Orbán-kabinet most az árcsökkentés elodázásából származó profit kevesebb mint harmadát engedte át a lakosságnak. A rezsit ráadásul saját 2013-2014-es gyakorlatuktól eltérően nem díjmérsékléssel, hanem egy, a választások napjára időzített, nagyjából nullás számla formájában csökkentik. Ehhez képest az MSZP korábbi számításai szerint az MVM-nél felgyűlt teljes tartalék átengedése a lakosságnak átlagfogyasztásig azonnali 32 százalékos gáz-, valamint 10-10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentést tenne lehetővé. Ráadásul az energia-luxusprofit más kasszákat is feltöltött.

Önveszélyes rezsimatek
Lázár János ismét igyekezett úgymond „számokkal” alátámasztani a Fidesz rezsipolitikáját. Ám – saját, illetve a kormánypárt más elöljárói szokásához híven – hétről hétre távolabb kerül a tények talajától. Most azt közölte: a gáz a lakosságnak 2008-ban 100, 2010-ben 108, 2017-ben pedig 87 forintba került. Ezzel szemben a KSH szerint a vezetékes gáz 2008-ban köbméterenként 93, 2010-ben 115, 2017-ben pedig 101 forintra rúgott. (Mellesleg pedig a csúcspontot 136 forinton 2012-ben, az Orbán-kabinet alatt érte el.) Ma tehát valójában jóval drágább a gáz, mint - a Lázár János által bizonyára elrettentő példaként felemlített – 2008-ban. 2002 és 2008 között pedig még ennél is kevesebbe került. Ezek után az se meglepő, hogy Lázár János két hete még 113,5 forintos jelenlegi gázárat említett. Ehhez képest tudvalévő: a lakossági gázárakon 2014 óta az Orbán-kormány a nemzetközi tőzsdék zuhanása ellenére egyáltalán nem módosított. Ilyen változások csak a Fidesz-kommunikációs csapatban által Lázár János elé tett papíron léteznek.

Lázár János tegnapi, előzetes közlései kevés átfedést mutatnak a végül megjelent rendelettel. A csökkentés forrásaként a közműhivatal által „rendelkezésre bocsátott”, negyvenmilliárdos kasszát jelölte meg. A MEKH-nek ugyanakkor nincs külön „kasszája”, a rendelet, illetve az értesüléseink szerint a kedvezmények forrása az MVM. Lázár János a távfűtés esetében félmillió lakossági fogyasztóval és hatmilliárdos forrásszükséglettel számol, pedig a MEKH által legutóbb közölt 654 ezres lakossági távhőfogyasztó-számból harmadával magasabb összeg adódik.

A kancelláriaminiszter megismételte: a lakossági tűzifatámogatás jelenleg négymilliárdos keretét – központi költségvetési forrásból - egymilliárddal emelik. Hozzáfűzte: egyelőre a jelenlegi keret se fogyott ki. Ehhez képest környezetvédő szervezetek – az egyre terjedő, rákkeltő lakossági hulladékégetés miatt - egybehangzóan eme keret többszörösét tartanák szükségesnek, számos további intézkedés mellett. Az egymilliárd forintos támogatás-emelés lapunk számításai szerint a tüzelőre Magyarországon elköltött összeg kevesebb mint egy százalékára rúg. A tűzifa ára - a többi közművel szemben - 2010 óta 33, a briketté pedig 43 százalékkal emelkedett.

A többi – így az áram- és megújulóenerga-alapú – fűtési módra semmilyen kedvezmény nem vonatkozik.

A szakértők óvatosak Lázár napelemtervei kapcsán
"Az időjárásfüggő megújuló erőművek nem képesek hozzájárulni a villamosenergia-ellátás biztonságához" - hangsúlyozta tegnap Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár a HG Media "Fókuszban: az energetika forradalma" című konferenciáján. Kérdésünkre ugyanakkor ennek tükrében nem kívánta véleményezni Lázár János kancelláriaminiszter ama kijelentését, hogy - kifejezetten az árambehozatal lenullázása végett - hosszú távon a hazai áramtermelés felét nukleáris, felét pedig napelem-alapra helyeznék. A kormányfelvetés a konferencián se merült fel, ugyanakkor a panelbeszélgetésen részt vevő szakértők egyetértettek: az ellátás folyamatosságának fenntartása végett más - például az esti fogyasztási csúcs esetén beindítható - erőműtípusokra is szükség van. A nagyarányú áramimportot - ami a február végi-március eleji terhelési csúcsok idején a szokásos 30 százalékról 50 közelébe ugrott - az államtitkár és minisztere, Süli János is erősen kifogásolta. Aszódi Attila olyan időszakokat is említett, amikor a hazai rendszer tartalékai a kötelező szint alá futottak. Mindezek nyomán kiálltak a Paks 2-es fejlesztés mellett, ami Süli János szerint a legolcsóbb áramot termeli majd. Orbán Tibor, a Főtáv Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte: miközben a panelkorszerűsítések leálltak, 2014 óta egyre több  -elsősorban üzleti- ügyfél csatlakozik a távhőrendszerekhez.

Szerző
2018.03.09 06:20

Értelmetlen óraátállítás, ezer forintot sem spórolunk vele

Publikálás dátuma
2018.09.22 13:00

Fotó: / Gubin Yury
Energetikai szakértők se érzik a - tervek szerint jövő októbertől megszűnő - óraátállítás szükségességét.
A Mavir becslései szerint az ország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának – közölte lapunk érdeklődésére a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért felelős társaság. Az állami cég korábbi közleményeivel szó szerint megegyező mondat azért lehet üzenet-értékű, mert az Európai Bizottság a „polgárok kérésére” a téli-nyári időszámítás eltörléséről döntött. A Mavir ennek konkrét véleményezését elhárította, mondván, egy részleteiben nem ismert javaslatról nem tudnak nyilatkozni. A jogszabály módosulása esetén azt természetesen végrehajtják – tették hozzá. Mindez ugyanakkor azt az érzetet erősíti, hogy – számos szakértőtől eltérően – a hazai rendszerirányítónak nem ingott meg a téli-nyári időszámítás hasznosságába vetett hite. Bár az óraátállítás élettani hatásai is nagyrészt megkérdőjelezhetők, valójában annak energetikai hasznossága se túl jelentős – közölte lapunk megkeresésére Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának intézeti mérnöke. A Mavir által említett érték az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának alig több mint két ezreléke. Ez a többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz semminemű többletterhet. Már csak azért sem, mert az európai piacot jelenleg túlkínálat jellemzi. De a háztartásoknak se hoz különösebb hasznot: a 4,5 millió lakásra vetítve a rendszerirányító által említett éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Ennyi tehát az óraátállítás egy hazai családra vetíthető haszna. (Igaz, a számítás elvi, hisz a háztartások mindössze a hazai áramfogyasztás körülbelül negyedét képviselik.) Az időmérés nyári eltolásának a szakértő a reggeli csúcsban semminemű jelentőséget nem tulajdonít. A közvilágításban és a háztartásokban használt lámpák fogyasztása az elmúlt évek során a töredékére esett. A reggeli fogyasztás felfutása így sokkal inkább az iparnak és a közlekedésnek tudható be, amit a napfény szinte egyáltalán nem befolyásol. A második, szürkületkor tapasztalható fogyasztási csúcs mögött ugyan kétségkívül a háztartások – elsősorban a melegítésre használt elektromos berendezések – állnak, de ezt mérsékli a vezérelt – vagyis a nagy terheléskor kikapcsoló – áram elterjedtsége. Árnyalja a képet, hogy az óraátállítás ellenére az összfogyasztás nem csökkent. Haddad Richárd szerint ugyanis az alacsony tarifák és fogyasztás nem ösztönöznek a használat visszafogására. Így reggel akár világosban is felkapcsoljuk a villanyt. A 70-es években, amikor az óraátállítás a világon széles körben elterjedt, a módszer az olajárugrás ellen még hatékony módszernek bizonyult. Ám az energia árának – várhatóan hosszú távú – esésével ez a haszon fokozatosan csökken. Mindemellett Haddad Richárd a mostani brüsszeli intézkedéseket is látszatintézkedésnek tartja. Szerinte napi egy óra eltolása nem okoz nagyobb élettani megterhelést egy időjárási frontnál vagy akár egy hosszabb utazásnál. Ha választani lehetne, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon állandó, energetikai oldalról a főtitkár ez utóbbi mellett tenné le a voksát. (Ez csak azért vet fel kérdéseket, mert az „alap”-idősáv a téli és a nyári az „eltolt”.)

Már csak kétszer kell tekerni

Az Európai Bizottság a hét elején közzétette: a jövő év második felétől az unió területén eltörlik az óraátállítást. (Így nálunk most októberben, illetve jövő év márciusában kell még egyszer vissza- illetve előreállítani a mutatót.) A tagállamok jövő áprilisig dönthetnek, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg. Az Európai Bizottság a nyáron konzultáció keretében kérte ki a polgárok és az őket képviselő szervezetek véleményét. Itt a megszólalók 84 százaléka az óraátállítás ellen tett hitet. Az Európai Bizottság ezt emelte hivatalos szintre. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „az óraátállítás eltörlésénél Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek volt már rosszabb ötlete is”. Ugyanakkor közlése szerint a magyar kormány a kérdésben még nem alakította ki álláspontját. A Magyar Alvásközpont az élettani hatások miatt a téli időszámítás fenntartását javasolja. Mások szerint Magyarországnak – egy fajta politikai döntésként - a hozzá gazdaságilag kötődő államok választásához lesz érdemes igazodnia.

Mi voltunk az elsők

A világon elsőként 1916-ban Magyarországon – pontosabban az Osztrák-Magyar Monarchiában és a Német Császárságban – vezették be a nyári időszámítást az idő egy órával későbbre állításával, már akkor is kifejezetten energiatakarékossági okokból. Ezt, miközben a világ nagy részén elterjedt, 1919-ig, majd 1941-1949-ig, 1954-1957-ig alkalmazták nálunk, illetve 1980-tól egész mostanáig folyamatosan. Az elmúlt évek során ugyanakkor világszerte előtérbe kerültek az óraátállítás káros élettani hatásait ecsetelő, egyszersmind gazdasági jelentőségét lekicsinylő vélemények.

2018.09.22 13:00
Frissítve: 2018.09.22 13:00

Bezárja két budapesti fiókját a CIB Bank

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:25
A kép illusztáció
Fotó: Népszava/
A Bécsi úti és a gazdagréti fiók még november 30-ig lesz nyitva.
A CIB Bank november 30-án – 2021-ig szóló stratégiai célkitűzéseivel összhangban – bezárja Budapesten a Bécsi úti, valamint a gazdagréti fiókját – közölte a hitelintézet pénteken, a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közlemény ismerteti: a digitális átállás és a költséghatékonyság javítása kiemelten fontos a bank számára. A CIB anyavállalatával, az Intesa Sanpaolo Bankcsoporttal közösen, idén meghatározott stratégiai célkitűzések szerint a bank egészét átható digitális átállást hajtanak végre, a fizikai hálózat szerep- és feladatkörének átalakításával. A bankfiókok fokozatosan inkább a tanácsadás helyszíneivé válnak, míg a pénzügyi tranzakciók egyre nagyobb része digitális csatornákra terelődik. A CIB Bank közel 70 fiókjával továbbra is országos lefedettséget biztosít. Univerzális szolgáltatóként kíván jelen lenni a piacon, és változatlanul értéknek tekinti a személyes kapcsolatot ügyfeleivel, miközben tovább erősíti digitális csatornáin elérhető szolgáltatásai körét – írták.
Szerző
2018.09.21 20:25
Frissítve: 2018.09.21 20:25