Kocsist felmentették, az ügyészséget megfeddték

Publikálás dátuma
2018.03.08. 12:52
Shutterstock illusztráció.

Másodjára is felmentette a Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek Zrt. egykori vezérigazgatóját a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vádja alól. Az MVM-perként elhíresült eljárás másod-és negyedrendű vádlottját viszont bűnösnek találta a bíróság.

Több mint öt esztendeje, 2013 januárjában kezdődött meg a per: az ügyészség különösen nagy értékű hűtlen kezeléssel vádolta meg Kocsis Istvánt – aki az MVM mellett korábban a Paksi Atomerőművet és a BKV-t is vezette – és társait, többek között Szász Andrást, az MVM egykori vezérigazgatósági főtanácsadóját és Kapolyi László. A vádirat szerint az MVM vezetője és Szász András 2007-től folyamatosan arra törekedtek, hogy a villamos művek jó pénzügyi-gazdasági helyzetét kihasználva sorozatosan hátrányos üzleteket kössenek. A szerződéseket megpróbálták eltitkolni a MVM igazgatósága elől: az 1-2 milliárd forintos üzletek sorsáról a cég közgyűlése döntött, míg a félmilliárdot nem meghaladó befektetésekről, garanciavállalásokról, hitelfelvételekről Kocsis maga is dönthetett – a harmad-, negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlott haszonszerzés reményében, eseti jelleggel kapcsolódott a pároshoz. A pénzt színlelt jogviszonyon keresztül, értékaránytalan szerződések révén – többek között valótlan szerbiai erőmű-felújításra, el nem készült pályázatokra, használhatatlan tanulmányokra és piackutatásra, többmilliárdos szálloda-felújításra – „pumpálták ki” a cégből. A vádirat szerint összesen több mint tizenötmilliárd forint kárt okoztak az MVM-nek, melyből a legnagyobb összeg, nagyjából tizennégymilliárd forint a vásárosnaményi gázerőmű létrehozására, földgáz-vásárlásra és bioetanol üzem létesítésére létrehozott szindikátussal kapcsolatos bűncselekményekből adódott. A kárösszegből végül valamivel több mint tizenkétmilliárd forint megtérült.

A Kaposvári Törvényszéket Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2012-ben jelölte ki a per letárgyalására, majd miután a parlament 2013 szeptemberében az alaptörvény ötödik módosításával eltörölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét, visszakerült a fővárosba, hogy aztán ismét Kaposváron kezdődjön újra. Kocsis István ártatlannak vallotta magát, állította, nem károkozás volt a célja a beruházásokkal, hanem a villamos művek bevételeinek növelése. A többi vádlott sem ismerte el bűnösségét, az ügyészség szerint viszont egyértelmű volt felelősségük, s az egykori vezérigazgató víziója, hogy ebben a formában kell terjeszkednie a cégnek vezetett a hatalmas kárhoz.

Az első, 2015-ös ítélethirdetéskor a bíró viszont nem látta bizonyítottnak a vádakat, s a vádlottak közül csak kettőt talált bűnösnek: Szász és Kocsis Istvánné két-két év börtönt kaptak négy, illetve öt esztendőre felfüggesztve. A Pécsi Ítélőtábla viszont hatályon kívül helyezte Kocsis felmentő ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el, ahogyan Szász, illetve a heted- és nyolcadrendű vádlottak esetében is.

A csütörtöki, kaposvári ítélet szinte teljesen megegyezett a két évvel ezelőtti törvényszéki verdikttel. A bíróság Kocsis Istvánt felmentette minden vád alól, Szász – folytatólagos hűtlen kezelés bűnsegédlete, és pénzmosás miatt - és Kocsis Istvánné – orgazdaság és folytatólagos pénzmosás miatt - pedig 2-2 év, egyaránt négy évre felfüggesztett börtönt kaptak. A vádlottak nem vettek részt az ítélethirdetésen, így azt sem hallhatták, hogy az indoklásban a bírónő meglehetősen elmarasztalta az ügyészséget.

A bíróság szerint a vádhatóság a nyomozás során csak vádirat számára fontos tények bizonyítására törekedett, a vádlottakra nézve kedvező esetekben nem volt aktív, s bizonyos tények csak a megismételt elsőfokú eljárásban lettek megfelelően feltárva. Kiemelte, a per szempontjából semleges dolgokat is negatív színben tüntették fel Kocsissal kapcsolatban, s folyamatosan bűnszervezetet emlegettek, noha egyetlen olyan adat sem merült fel, mely ezt bizonyíthatta volna, ráadásul a bűnszervezet vezetőjének titulált vezérigazgató nem is volt érintett minden vádpontban. A bíróság szerint az ügyészség kettős mércét alkalmazott, hiszen míg a Kocsissal szembeni vádak alapjaként úgy vélték, egy vezérigazgatónak minden döntésről és szerződésről tudnia kell, addig utódai tanúvallomása éppen arról szólt, ha így lenne, egy akkora cég, mint az MVM, működésképtelenné válna, s a vádhatóság ezt elfogadta. A bírónő emellett megjegyezte, a vádirat elképesztően hanyagul lett összeállítva, egyes iratok és jegyzőkönyvek több helyen is szerepeltek benne, mások hiányoztak, igencsak megnehezítve a bíróság dolgát. Az ítélet nem jogerős, a per a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik.

Politikai kategória

A Fidesznek és Orbán Viktornak van oka rá, hogy hálás legyen Kocsis Istvánnak. Az 1998-as kampányt tematizáló Tocsik-botrány idején, az állam és az önkormányzatok vagyonosztozkodásakor Kocsis vezérigazgató-helyettes, illetve vezérigazgató volt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél, és máig él a gyanú, hogy a Fidesz győzelmét hozó választás előtt az ÁPV-től szivárogtak ki az akkori szocialista kormányra nézve kellemetlen információk. A Heti Válasz írása szerint a BKV vezérigazgatójaként 2009-ben ugyanő látta el dokumentumokkal a Fideszt a kétharmad megalapozásához jelentősen hozzájáruló Hagyó-ügyről. 2006-ban az MVM-ben tanácsadóként maga mellé vette azt a Baji Csabát, aki még az Orbán-kormány idején állt az állami energiaipar csúcscége élén. (Bajiról nem csak azt érdemes tudni, hogy mindenfajta energetikai tapasztalat nélkül kerül az első Orbán-kormány alatt a Paksi Atomerőmű és az MVM vezetőségébe, hanem azt is, hogy annak az E.OS Zrt.-nek a vezetője volt, amely utóbb Elios néven, Tiborcz István közreműködésével letarolta a magyar közvilágítási piacot.) Kocsis ellen az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult vizsgálat, a vád szerint indokolatlan szerződésekkel és felesleges befektetésekkel több mint 15 milliárd forint kárt okoztak az MVM-nek. Végül bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt ellene. A BKV vezérigazgatójaként aláírt egyes megbízási szerződések miatt is folyt eljárás vele szemben, de eddig egyik ügyben sem marasztalták el.

Szerző

Quaestor - Tűzszertartást vett a vezetés a befektetők pénzéből

Publikálás dátuma
2018.03.08. 12:46
Fotó: Tóth Gergő

A Quaestor Értékpapír Zrt. ezoterikus szolgáltatásokért 2009 júniusa és 2013 februárja között egy indiai cég külföldi bankszámlájára mintegy 72 millió forintnak megfelelő összeget utalt amerikai dollárban - áll a Fővárosi Főügyészség sajtóközleményében. Az ügyészek szerint a cégcsoport korábbi vezetői a befektetők pénzének a megtérülését nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől, hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is.

Ezekről a szolgáltatásokról fiktív számlákat állítottak ki, amelyek névlegesen tanácsadásról és értékpapír ügynöki tevékenységről szóltak.

Az ügyészség álláspontja szerint ezen túlmenően, szintén a pénzmosás bűntette miatt folyamatban lévő bűnügyben olyan további új bizonyítékokat is sikerült beszerezni, amelyek megismerhetővé tették az alapügy vádlottjai által 2013. év közepétől folytatott titkosított e-mailezést, amelyek tartalma ugyancsak tovább erősíti a vádat.

A bírói szakban folyamatban lévő alapügyben tartott mai tárgyaláson a vádat képviselő ügyész az új bizonyítékok tárgyalás anyagává tételét indítványozta.

Szerző
Témák
Quaestor-ügy

Három napon belül jön a rezsikedvezmény

Publikálás dátuma
2018.03.08. 12:10
Fotó: Vajda József

A lakossági gázfogyasztók 12 ezer, a 20 köbméteresnél kisebb közös mérőre kötött fogyasztók 24 ezer, a 20 köbméter feletti közös mérősök pedig 120 ezer forint jóváírásban részesülnek a tegnap bejelentett kedvezmény végrehajtásáról szóló rendelettervezet szerint - értesült a Népszava.

A szöveg akár már ma megjelenhet, az összeget a lakossági szolgáltatást végző állami NKM-nek három napon belül jóvá kell írnia. A kedvezmény a rákövetkező számlában jelenhet meg, illetve az esetleges lejárt tartozásból vonják le. A tervezet tisztázza: a - számításunk szerint körülbelül 38 milliárdos - forrás az állami nagykereskedőnél (az MVM-tulajdonú MFGK-nál) az elmúlt évek során beszerzési áraik esése és eladási áraik szinten maradása nyomán felhalmozódott többlethaszon. Ez azért halmozódhatott fel, mert az Orbán-kabinet az elmúlt három év során nem érvényesítette a lakossági díjakban a nemzetközi energiaárak zuhanását. A tételt az MVM-nek először 2016-ban kellett külön soron nyilvántartania, ami akkor mintegy ötvenmilliárd forintra rúgott. Szakértők ugyanezt a tételt 2015-re jóval többre - közel százmilliárdra - becsülik, bár azt akkor nem kellett külön nevesíteni. Tavaly csökkenhetett a hozadék, de a mérleg még nem nyilvános. Ebből ugyanakkor könnyen kiszámítható, hogy az MVM-nél még bőven marad abból a lakossági díjcsökkentés elmaradásából származó tartalékból: az Orbán-kabinet most az árcsökkentés elodázásából származó profit kevesebb mint harmadát engedi most át a lakosságnak, mégpedig – állításuk ellenére - nem rezsicsökkentés, hanem egyszeri kedvezmény formájában.

A forrás így nem az állami büdzsét, hanem egy állami vállalat költségvetését terheli. (Az MVM-et a téma kapcsán keressük, ha válaszolnak, anyagunkat bővítjük.) A - számításunk szerint mintegy nyolcmilliárdot igénylő -, háztartásonként 12 ezres távhőkedvezmény is hasonló szerkezetű lesz.

Számításunk szerint átlagos fogyasztás mellett ez idén körülbelül 10 százalékos gázárcsökkentésnek, illetve valamivel kisebb távhőárcsökkentésnek felel meg. (Ellentétes intézkedésig ez az érték jövőre lenullázódik.) Az MSZP számításai szerint ugyanakkor a felhalmozódott tartalékok átlagfogyasztásig a lakossági körben azonnali 32 százalékos gáz-, illetve 10-10 százalékos áram- és távhőárcsökkentést tenne lehetővé.

Ezen túlmenően a kormány egymilliárd forinttal megnöveli a szociális tűzifa-támogatás - idén négymilliárdos - keretét. Noha Orbán Viktor - bejelentése szerint - ezt a fával fűtők megsegítésére szánná, az összeg eltörpül az így fűtők arányához képest, amit szakértők 20 százalékra becsülnek. Ráadásul a fa ára - a többi közművel szemben - 2010 óta 33, a briketté pedig 43 százalékkal emelkedett, illetve a fa- és vegyes tüzelés sokkal környezetszennyezőbb a többi eljáráshoz képest. Az árammal fűtők pedig egyáltalán nincsenek a kormányfő látókörében.

Szerző