Kivívták a civilek: immár a kormány szerint is munka-szerűség az otthon ápolás, és többet is fizet

Publikálás dátuma
2018.10.11 10:34

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Novák Katalin szerint 2022-re – három lépésben – az összeg elérheti az akkori minimálbér összegét. Nyáron a kabinet még próbálta elhessegetni az otthonápolás ügyét.
Emelkedik a gyermekek után járó ápolási díj összege 2019-től – jelentette be a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten. Az MTI tudósítása szerint Novák Katalin elmondta, hogy a szerdai kormánydöntés értelmében az ápolásra szoruló gyermekek után járó díj összege egységesen havi 100 ezer forintra nő január 1-jével. Ez az emelés folytatódik a következő években is, és a cél az, hogy 2022-re – három lépésben – ezen ápolási díj mértéke elérje az akkori minimálbér összegét – tette hozzá. Az államtitkár kitért arra is, hogy azon családokban is emelkedik az ápolási díj, amelyekben nem a gyermekek jogán kapják ezt a jogosultságot. Ez esetben az ápolási díjat – szintén a jövő évtől – 15 százalékkal emelik, majd 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt-öt-öt százalékkal lesz magasabb a díj összege. Így azok, akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re 30 százalékkal nagyobb összeget fognak kapni, mint jelenleg – mondta. Novák Katalin hozzátette: azok a családok, amelyek több önellátásra képtelen gyermeket is nevelnek, másfélszeres összegű gyermekápolási díjat kapnak. Mint mondta, változás az, hogy új kategóriaként bevezette a kormány az önellátásra képtelen gyermeket nevelőknek járó gyermekápolási díjat.

Félórás volt a rendkívüli ülés

A törvényhozáson sokáig nem ment át az otthonápolási bérek emelése, a kormánypárt pedig látványos érdektelenséget tanúsított a témával kapcsolatban. Augusztusban soron kívüli ülést hívtak össze az Országgyűlésben az ellenzéki pártok, ezen a súlyosan fogyatékos családtagjukat hosszú ideig ápolóknak járó, úgynevezett kiemelt ápolási díjminimálbér szintjére való emelése is napirenden volt. A Fidesz-KDNP akkor közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt az ülésen, mert – mint közölték – a kérdésben „már zajlanak az egyeztetések”. Végül 38 képviselő jelent meg, így az Országgyűlés nem volt határozatképes. Szeptember végén a Kossuth téren, megközelítőleg száz ember részvételével tüntettek az otthonápolást végzőkért, erről itt írtunk bővebben.
Hatalmas eredményt értek el a civilek az otthonápolók ügyében, kommentálták a döntést civil szervezetek. Úgy érzik, "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a "Csak Együtt van Esély Csoport" (CSEVE) és az aHang platform közös kampánya nyomán olyan társadalmi összefogás támadt, aminek hatására a kabinet kénytelen volt lépni. Így minden kategóriában nő az ápolási díj összege és  lesznek családok, ahol több mint 70 ezer forinttal - azaz több mint 300 százalékkal. És tény: az utóbbi években nem volt olyan társadalmi kampány, amely több tízezer ember helyzetét javította volna. Emlékeztetőül: május óta egyedülálló támogatás kísérte a három szervezet akcióit: pár nap alatt 50 másik csatlakozott hozzájuk és tízezrek írták alá az otthonápolók elismerését követelő petíciót (a végső szignószám 50 ezer). A kampány első szakaszában a szervezetek a média hathatós segítségével egyfajta felvilágosító munkát végeztek: számos cikkben és tévériportban arccal, névvel mutatták be életüket az otthonápoló családok, a száraz adatok így személyes tényekké váltak: sokan most értették meg: felőrlő küzdelem egy 24 órás gondozásra szoruló ember ellátása havi pár tízezer forintnyi segélyből.
Kiderült: a magyar emberek (legalábbis ebben a kérdésben biztosan) nem részvétlenek, hanem informálatlanok voltak. Az emberek döntő többsége nem tudta, hogy ma Magyarországon maximum 52 800 forint segélyt kap az, aki éjjel-nappal ápolja beteg hozzátartozóját és hogy áldozatvállalása nem minősül munkának. Támogatói videónkban, amelyben öt ismert férfi gondozott egy súlyosan sérült kisfiút egy napon át, olimpikon vívónk, Imre Géza is bevallotta: ő azt hitte, már régen munkának minősül az otthonápolás.
Pár hete új irányt vett a kampány: a megszerzett erős társadalmi támogatottságot kívánták immáron demonstrálni a szervezetek, felhívni a figyelmet arra, hogy nem „csupán” az 50 ezer otthonápoló, de a magyar emberek összessége valódi változást követel az ügyben. A Pulzus Kutató reprezentatív nyári felmérése szerint a magyar emberek 94 százaléka gondolja úgy, hogy az otthonápolást munkaként el kell ismerni és megfelelő módon bérezni. 
A fentiekkel párhuzamosan a szervezetek adatokat szereztek és tettek nyilvánossá, elemzéseket készítettek, törvényjavaslatot készítettek elő, beadványokkal bombázták a parlamenti képviselőket, minisztériumi dolgozókat, döntéshozókat. Megjelentek a parlamentben és kora nyáron egy minisztériumi egyeztetésen is részt vettek, ezután úgy tűnt, hogy nem várható érdemi változás, a parlament a jövő évi költségvetésbe nem tervezte bele az ápolási díj emelését. A kampány ismertsége és támogatottsága azonban fontos lépésre sarkallta a döntéshozókat. "A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület", a CSEVE és az aHang hatalmas eredménynek tekinti az emeléseket, de a kampányt - melynek végső célja az összes otthonápoló munkájának elismerése - folytatja.
2018.10.11 10:34
Frissítve: 2018.10.11 14:42

Kásler doktor veszélyes műtétre készül az egészségügyben

Publikálás dátuma
2018.10.19 06:00
A kép csak illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Minden költségtérítéses szolgáltatást megszüntetne a kórházakban a szaktárca – tudta meg lapunk. Bevételeik 5-10 százalékát veszíthetik el a kórházak, ha betiltják fizetős szolgáltatásaikat. Ez a lépés a nem fizetős terápiákat, például a művesekezelést is veszélybe sodorná.
Nagyobb zavart okozhat, mint amennyi gondot orvosolhat – így minősíthető az a lapunk birtokába került jogszabály-tervezet, amellyel Orbán Viktor kormányfő kérésére elkezdené az egészségügyi köz- és a magánszolgáltatások szétválasztását Kásler Miklós humánminiszter. Egy hamarosan a parlament elé kerülő salátatörvény egyik pontja ugyanis úgy szól: a jövőben „közfinanszírozott kapacitások igénybevételével nem nyújtható nem közfinanszírozott ellátás.” Ez azt jelenti: az intézményekben ma elérhető összes fizetős szolgáltatást meg kell szüntetni. Most az egyágyas szobáért, leletmásolatért, vagy olyan ellátásért is kérhetnek pénzt az intézmények, amit egyébként a biztosító nem fizet. Nem ritka, hogy például a testsúlycsökkentő műtétekre a kórház orvosa bérli saját intézménye műtőjét – akkor is, ha a beavatkozás nem „szépészeti”, hanem egészségügyi okokból válik indokolttá. Ilyenkor például a gyomorszűkítést a kórház eszközeivel, azaz közfinanszírozott tárgyakkal végzik. A tervezett új szabály viszont ezt is megtiltaná, éppúgy mint a műtők vagy egyéb eszközök bérbeadását. Lapunknak az egyik intézményvezető azt mondta, hogy a tervezetben olvasható tiltás gondot okozhat még a művese-kezelésekben is. Ahhoz ugyanis, hogy a gép el tudja végezni a vese helyett a vér szűrését egy kisebb érműtétre van szükség. A művese állomáson ehhez nincs műtő és szakember, ezért ezt a beavatkozást a magáncégek által üzemeltetett állomások is a közeli kórházakban végeztetik el, és számla ellenében ezt ki is fizetik.
Az állami kórházak a bevételeik 5-10 százalékát a magánegészségügyi szolgáltatásokból szerzik. A tervezetben szereplő elképzelés még csak nem is teljesen új. A harmadik Orbán-kormány államtitkára, Zombor Gábor négy évvel ezelőtt jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős ellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű" fizetős szolgáltatást is kiváltják államival. Azt már a bejelentéskor sejteni lehetett, hogy nem a vállalkozási formában dolgozó altató-, illetve röntgenorvosokat tiltják ki a rendszerből. A Zombor-féle törvénymódosítás meglehetősen nagy zavart okozott: e szerint ugyanis a betegtől nem kérhettek volna pénzt olyan szolgáltatásért amiért más esetben az egészségbiztosító térítést fizet a közfinanszírozott intézménynek, és magánszolgáltatást sem lehetett volna közpénzből finanszírozni. Csak a kórházi magánszolgáltatás tilalma az intézmények mintegy felében hozott lehetetlen helyzetbe vállalkozásokat. A legsúlyosabb problémákkal azok a kórházak kerültek szembe, amelyek érzékelve az ellátás feszültségeit, már korábban piaci szolgáltatásokat kezdtek nyújtani a magyar betegek számára. Ehhez egészen 2014 nyaráig még több-kevesebb biztatást is kaptak a második Orbán-kormány egészségpolitikai vezetésétől. Az úttörő intézmények közé tartozott az Uzsoki, ahol a közkórház kapacitástöbbletének piaci értékesítésével enyhítettek valamit az állandó forráshiányon. Első körben a külföldi betegeket célozták meg, ám miután nagyon sok magyar is érdeklődött, a hazai pácienseket is beengedték a rendszerbe. Aki írásban lemondott a közfinanszírozásról, és meg is tudta fizetni magánbetegként a szolgáltatást, soron kívüli ellátást kaphatott az Uzsokiban. Zombor Gábor intézkedése után ez utóbbit meg kellett szüntetniük. Ma már szinte csak külföldi betegek kerülhetnek a VIP részlegükre, ami viszont a közkórháztól vásárolja, bérli a magánbetegeik ellátásához szükséges eszközöket, szolgáltatásokat.
Szerző
2018.10.19 06:00
Frissítve: 2018.10.19 06:00

Eurostat: a magyarok egynegyedét fenyegeti a szegénység

Publikálás dátuma
2018.10.18 21:47
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fiatalkorúak közel harmada tapasztalhatja meg a nélkülözést, a helyzet pedig így is jobb, mint öt éve volt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2017-ben a magyar lakosság 25,6 százaléka élt szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten: ez a nők 26,1 százalékát, a férfiak 25 százalékát, a 18 évnél fiatalabbak 31,6 százalékát és a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékát érintette – összegzi a kimutatás eredményeit a Világgazdaság.
Mint a portál írja, az Eurostat infografikája alapján a hazai alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve. A Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
az Eurostat ezeket szempontokat vette figyelembe statisztikája elkészítésekor:
  • társadalmi transzferek (jövedelemből eredő szegénység),
  • milyen mértékben ér valakit súlyos anyagi hátrány, él súlyos nélkülözésben,
  • milyen munkaintenzitású háztartásban él.
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába. Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel. Végül, a hazai munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat – írja a lap.
2018.10.18 21:47