A tudósok szerint rémhír, hogy Kaliforniát ellepheti az óceán

Publikálás dátuma
2019.07.10. 15:59

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
Cáfolta azokat a rémhíreket az Geológiai Kutatóintézet (USGS), hogy egy nagyobb földrengés után Kaliforniát elnyelheti az óceán.
Kaliforniát nem fogja elnyelni az óceán, Los Angeles és San Francisco viszont egyszer majd egymás szomszédjai lesznek - közölte az USGS.
Kalifornia szilárdan áll a földkéreg felszínén, két tektonikus lemez találkozásánál. A Szent András-törésvonal az Észak-amerikai- és a Csendes-óceáni-kőzetlemez között húzódó vetődés, a délen fekvő Salton-tótól az északon található Mendocino-fokig szeli át Kaliforniát. A két lemez lassan, vízszintesen csúszik el egymás mellett, a Csendes-óceáni kőzetlemez északnyugati irányba tolódik évente mintegy 46 millimétert. A Szent-András-törésvonal környékén a két kőzetlemez mozgása okozza a földrengéseket. 
A múlt héten két erős földrengés rázta meg Dél-Kaliforniát: július 4-én a Richter-skála szerint 6,4 erősségű, másnap pedig egy 7,1 erősségű. A földrengések utakat, víz- és gázvezetékeket rongáltak meg és aggodalmat keltettek, hogy egy újabb, erősebb földrengés esetleg nagyobb károkat okozhat. A geológusokat meglepte és elgondolkodtatta, hogy szokatlan módon a két földrengés repedéseket is okozott a földkéregben.
Szerző

Bioműanyagot lehet gyártani a túl sok algából

Publikálás dátuma
2019.07.10. 11:04

Fotó: LOU BENOIST / AFP
A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.
Mint megírtuk, a klímaváltozás következtében a világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen, amely amerikai kutatók szerint állandósulhat is. A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.
Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogyan képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, amelynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra - írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban. Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját. Ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot.
„A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, amelyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ”

– mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa.

A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet. A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik. 
A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. „Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére” – mondta Stanetty. „De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük” – közölte Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa. 
Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, amely teljességgel szén-dioxid-semleges.
Szerző

Évente kétmilliárd vadon élő állatot ölnek meg a házimacskák Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.07.09. 16:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Évente több mint kétmilliárd hüllővel, madárral és kistestű emlőssel végeznek a házimacskák Ausztráliában - derült ki egy új tanulmányból.
A Charles Darwin Egyetemen dolgozó John Woinarski, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, Sarah Legge és a Sydney-i Egyetem munkatársa, Chris Dickman közös tanulmánya szerint az elmúlt 200 évben végbement ausztráliai emlőspusztulások legalább kétharmadának egyik meghatározó oka a macska volt , miközben a gazdák mit sem sejtettek kedvenceik ártalmas tevékenységéről.
"Egyetlen házimacska átlagosan 75 állattal végez évente, ám a gazdi sok esetben nem szemtanúja a tetteknek"

- mondta Legge.

A szakember szerint ez a szám alacsonynak tűnhet egy vadon élő macska évi 740 áldozatához képest, ám a városi területeken sokkal nagyobb számban - négyzetkilométerenként akár hatvannál is többen - fordulnak elő a macskák.
"Ez azt jelenti, hogy a városokban élő macskák évente sokkal több állatot ölnek meg négyzetkilométerenként, mint a vadon élő társaik"

- tette hozzá Legge.

Woinarski szerint a probléma megoldását nehezíti az emberek macskák iránti szeretete, ám az ausztráloknak tisztában kell lenniük azzal, hogy négylábú kedvenceik mekkora fenyegetést jelentenek az őshonos ausztrál vadvilágra.
Szerző