Azt a geológusok jól tudják, hogy a földrengések hajlamosak egymást követni, egy erős rengés okozhat több másikat is, de arra csak öt százalék esély szokott lenni, hogy egy erős rengést egy még erősebb kövessen. Ezért lepte meg a szakértőket a mostani, kaliforniai ikerrengés. (Július 4-én a Mojave sivatag egy távoli vidékén 6,4-es erősségű rengést mértek, 10,7 kilométeres mélységben. A földmozgást több kisebb utórengés is követte, majd másnap újra megmozdult a föld, ezúttal 7,1-es erősségű volt, azaz 11-szer erősebb mint az előző napi.) Ami viszont ennél is jobban gondolkodóba ejtette a geológusokat, hogy a két földrengés egészen szokatlan módon okozott repedéseket a földkéregben, írja az Index a Live Science alapján.
A rengések ugyanis egymásra merőleges törésvonalak mentén pattantak ki. Ez az a környék, ahol az észak-amerikai tektonikus lemez alá becsúszik a Csendes-óceáni-lemez, és itt sok, egyenként is aktív törésvonal található, magyarázta a lapnak Glenn Biasi, az amerikai földtani intézet geofizikusa. A 7,1-es erősségű földmozgás Ridgecrest közelében, a Little Lake törészóna egyik törésvonalán történt, ahol a törésvonalak általában északnyugat-délkelet irányban futnak. Az egy nappal korábbi rengés viszont egy földtanilag kevéssé ismert területen, északkelet-délnyugat irányú repedések mentén pattant ki. A földkéregben olyan bonyolult repedések keletkeztek, amik korábban a lemezek egymáson való elcsúszásakor nem voltak jellemzőek. A kérdés az, hogy ilyenek voltak-e korábban is, hogy igazából ez a normális, csak eddig nem voltak elég érzékenyek a kutatók műszerei, hogy kimutassák ezeket, vagy valami egészen új jelenséggel állnak szemben a tudósok.
A mostani szeizmikus aktivitás során bizonyára sok energia szabadult fel, csökkentve ezzel a két lemez közti feszültséget, a kérdés csak az, hogy a bonyolult törésvonal-struktúra feltöltődött-e ezzel további feszültséggel, vagy egyelőre lenyugodott a térség.
