Megint földrengés volt Kalifornia déli részén

Publikálás dátuma
2019.07.06. 07:18
Csütörtökön 6,4-es erősségű földmozgás volt Kaliforniában
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A fölmozgást még Mexikóban is érezték.
Újabb, erős, 6,9-es földrengés rázta meg helyi idő szerint pénteken Dél-Kaliforniát. Az első jelentések még 7,1-es erősségű földmozgásról szóltak, de az amerikai földtani intézet (USGS) később pontosított. Az MTI összefoglalója szerint a rengés központja a Mojave sivatagban, Los Angelestől 240 kilométerre lévő Ridgecrest településtől 17,6 kilométerre volt. Egy ember megsérült. Trona kisvárosban a szövetségi út egy szakaszán repedések jelentek meg. San Bernardino megye tisztviselői arról számoltak be, hogy épületek mozdultak meg, alapjaikban, homlokzataikban repedések keletkeztek, falak dőltek le.
Csütörtökön 6,4-es erősségű földmozgás volt Kaliforniában
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
Lucy Jones, a kaliforniai műszaki egyetem szeizmológiai laboratóriumának munkatársa azt mondta, hogy ez a rengés része a két nappal ezelőttinek. Akkor ugyanebben a térségben 6,4-es erősségű földmozgás volt. Az első rengést még négy, kisebb földmozgás követte, nagyobb károk nem keletkeztek. Kalifornia az úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn fekszik, ahol gyakoriak a földrengések és nagyon aktív a vulkáni tevékenység. Ezen a vidéken bukik az óceáni lemezrész a kontinens vastagabb lemeze alá, s ez okozza az állandó földrengésveszélyt. A mintegy 40 000 kilométer hosszúságú, patkó alakú övezetet mélytengeri árkok és vulkánok sora alkotja, és a kéregmozgások okozta egyéb jelenségek (földrengések, gyakori szökőárak) jellemzik. Mióta tavaly tavasszal egymás után új hasadékok nyíltak a Hawaii-on kitört és szintén a csendes-óceáni tűzgyűrűn fekvő Kilauea vulkánon, az amerikai geológusok folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy a törésvonal mentén földrengések és vulkánkitörések várhatók.
Csütörtökön 6,4-es erősségű földmozgás volt Kaliforniában
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.07.06. 08:12

Szabad szemmel – Újra összecsapás bontakozik ki az EU és Magyarország között

Publikálás dátuma
2019.07.06. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 6.
Die Presse Újabb összecsapás bontakozik ki az EU és Magyarország között, ezúttal azért, mert az Orbán-kormány kantárra akarja venni a tudományt. A Bizottság szóvivője azt közölte, hogy megvizsgálják az MTA ügyében hozott törvényt, de általában véve is figyelik, mi történik a magyar tudomány területén. A nyilatkozat rámutatott, hogy nagyot lendít a tudomány eredményein, ha nyílt eljárásban döntenek a támogatásokról. Továbbá az unió alapjogi chartájában szerepel a művészetek és a tudományok szabadsága, amellett Brüsszel kiáll. A tudósítás rámutat, hogy a jobboldali-nemzeti hatalom igyekszik kiterjeszteni befolyását a kutatásra. Neue Kronen Zeitung Az osztrák konzervatívok régi-új strasbourgi frakcióvezetője, egyben az EP egyik újjáválasztott alelnöke azt mondta, hogy mind Macron, mind Orbán meggyengítené az uniót, illetve az Európai Parlamentet. Othmar Karas szerint ezért most olyan körülményeket kell teremteni, hogy ne ez a szövetség diktáljon a többieknek. Ő maga egyébként cseppet sem érti, hogy a francia elnök miként bújhat ágyba a jobboldali populistákkal. A politikus nincs oda von der Leyenért sem. Szükségmegoldásnak minősítette, akit azonban addig nem lehet megszavazni, amíg nem terjeszti elő a programját. Hozzátette, hogy az állam- és kormányfők elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan módon hozták meg a személyi döntéseket, ez az eljárás visszalépést jelent. Szerinte a politikus mögött nincs meg a szükséges többség, mert az EP-ben nagy a felháborodás és a kiábrándultság. Ő maga azonban rá fog voksolni. Washington Post A kommentár arra igyekszik választ találni, megmentheti-e von der Leyen a transz-atlanti kapcsolatokat, miután azok páratlan mélypontra süllyedtek. A szerző, Judy Dempsey rámutat, hogy Trump minden tőle telhetőt megtett a szövetség egységének megbontására, megkérdőjelezi az elveket. A többi közt a magyar és lengyel populista, migrációellenes politikát méltatja. Ugyanakkor sokszor bírálja Merkelt, őt teszi felelőssé a többi közt a migrációs válságért, de kevesli a német védelmi kiadásokat is. Macron hiába próbálta megjavítani a viszonyt az Atlanti-óceán két partja között. A Bizottság leendő elnökének előélete kiválóan alkalmassá teszi a politikust arra, hogy szembenézzen a Trump jelentette kihívásokkal. Junckertől eltérően meggyőződéses atlantista. Azt is tudja, hogy amíg az európaiak nem költenek többet katonai célokra, addig nem lesz szavuk Washingtonban, ahol viszont von der Leyen sok barátot szerzett miniszterként az elmúlt 6 évben. Euro-atlanti háttere jól jön neki nem csak az USÁ-ban, hanem Északon, a Baltikumban, valamint Közép-Európában is. De a védelemnél sokkal fajsúlyosabb kérdés, minként lehet megerősíteni a nemzetközi szervezeteteket, amelyek ellen Trump hadjáratot folytat. Von der Leyen sokat tudna tenni például a klímaváltozás területén, ez a kérdés az élre ugrott a legtöbb tagállamban. Azon kívül még több kereskedelmi megállapodást köthetne 3. országokkal. Az eddigi egyezmények mutatják, hogy sok kormány akar szabályokra épülő rendet, demokratikus elveket, átláthatóságot. Délkelet-Ázsia és Csendes-óceán térsége pl. nagyon hevesen jelentkezik ehhez partnernek. De legfőképpen azért tehetne sokat, hogy megszűnjön a holtpont Amerika és Kína között. Von der Leyenre nem jellemző, hogy a partvonalról követné a fejleményeket.
Bloomberg Von der Leyen ugyan német, de ahogy az unióról vélekedik, az nagyon is megfelel Franciaországnak. Egy párizsi forrás azt közölte, hogy Macron már hetekkel ezelőtt bedobta a nevét. Hazai helyzete folytán Merkel nem támogathatta a politikust a döntő brüsszeli szavazáson, de nagyra értékeli. Így amikor kudarcot vallott a kancellár elképzelése Timmermans előléptetésére, a francia elnök gyorsan újra előkapta az ötletet. Ha most a kiszemelt vezető veszi az akadályt Strasbourgban, akkor mintaszerűen testesíti meg az integrált Európát, ahol ellenőrzés alatt tartják a nemzeti érdekeket. Akik mindkettejüket jól ismerik Macront és őt is, azok azt mondják, sok bennük a közös vonás: kemény, jövőképpel rendelkező reformpárti politikusok. Von der Leyen már a görög válság idején az Európai Egyesült Államokat szorgalmazta, utóbbi jelenleg tabu a Brexit és a populizmus miatt. Ezért legfeljebb csupán burkoltan találni meg Marcon terveiben. Nagy kérdés, hogy a kiszemelt politikus képes lesz-e előre lépni ebben a kérdésben, amikor Olaszország fel akarja rúgni a közösség pénzügyi szabályait, a keleti populisták pedig megszegik a bíróságok függetlenségét.
FT Macron távozhatott győztesként az 50 órás brüsszeli alkudozás után, ahol pedig már többször is úgy látszott: itt a vég, mert teljes volt a káosz. Mégis jó eredmény született, ugyanakkor látszik, hogy Merkel hatalma megrendült az EPP ellenállása, valamint a keleti kormányok romboló potenciálja folytán. Lásd, hogy meggátolták Timmermans bizottsági elnökségét. A V4-ek engesztelhetetlenül ellenezték a közös német-francia javaslatot. A megszületett csomag egyértelműen a francia igényeknek felel meg. A középpártok választási sikertelensége miatt igencsak megnehezült a döntéshozatal folyamata, az EP széttagolttá és kiszámíthatatlanná vált. Magyarország és Lengyelország ugyan ujjong a holland vezető megbuktatása láttán, de megkapták a német minisztert, aki korszerűsíteni kívánja az EU-t és lehet, hogy keményebb lesz a demokrácia leépítése ügyében, mint az elődje. Azon kívül Kelet-Európának nem jutott semmilyen fontos poszt. Diplomaták szerint a 4 állam megerősítette, hogy miközben gyakran eltérnek az érdekei, remekül tud rombolni. Az építésben azonban már messze nem annyira jó. Nem csak Merkel, hanem a Néppárt hatalma is inog. Strasbourgban a súlypont Nyugatról Keletre, illetve a konzervatív-nacionalista világnézet felé tolódott el. Von der Leyennek a legjobb esetben is szoros eredményre kell felkészülnie a nem egészen két héten belül esedékes szavazáson. Macron viszont dörzsölheti a tenyerét elégedettségében.
FAT A lap egyik kiadója azzal a német közmondással világítja meg az unió személyi döntései nyomán létrejött helyzetet, hogy aki üvegházban ül, az ne dobálózzon kővel. Kohler úgy véli, hogy a csúcsjelöltek érdemtelenül húzták a rövidebbet, és egy-két kormányfő, de maga von der Leyen is szűznemzéssel lett terhes. Ám utóbbi azonnal gúny tárgya lett, amint kiderült, hogy ő lett az állam- és kormányfők kiszemeltje. Főleg a német szociáldemokraták támadtak neki, akárcsak előzőleg Macronnak és Webernek. A frakcióvezető valóban e történet tragikus hőse, hiszen bizonyos francia és magyar erők hátulról, együttes erővel ledöfték. A kommentár arra is kitér, hogy a legfontosabb kérdésben, vagyis a személyi döntéseknél továbbra sem lehet nélkülözni a hátsó szobák alkuit, azokra egyaránt szükség van a demokráciákban és a diktatúrákban. Csakis zárt ajtók mögött lehet nyugodtan végigvenni a részleteket. A viszont sajnos tény, hogy sötét figurák is rájöttek a hátsó szobák előnyeire.
FAZ Németországban nagy a felzúdulás, mivel Macron szétrobbantotta a csúcsjelölti rendszert: az vetik a szemére, hogy antidemokratikus paktumot kötött Orbánnal. Pedig a francia csak azt csinálta, amit sokáig a németek adtak elő az EU-ban. De azért a személyi döntéseket nyugodtan értékelheti úgy, hogy bevált a stratégiája. Mindazonáltal egy s mást neki is fel kellett adnia a vitában. Így bizonyosan nem lehetett kellemes a számára, hogy fel kellett áldoznia Barnier-t, aki pedig az egyik aduja volt. És a ránehezedő hazai nyomás miatt cseppet sem tűnt egyértelműnek, hogy a végén egy német jelöltet támogat.
Süddeutsche Zeitung Az unió nem vallott kudarcot, de a korábbinál kevesebb a közös ügy, erősödik a nacionalizmus, így egy ideig aligha lesz több Európa. Így vélekedik az újság, hozzátéve, hogy von der Leyen nagy hibát követett el, amikor annak idején elvállalta a védelmi tárcát. Most pedig neki és az EU-nak is kínos, hogy a nárcisztikus francia elnök, illetve a reakciós nacionalista Orbán jóvoltából a Bizottság első embere lehet. Mégpedig a többi közt azért, mert Webertől eltérően nem dühítette fel a keleti tagokat. A rendszerváltást követő lelkesedést mára a kiábrándulás váltotta fel: nem mind a 28 tagország teljesíti az alapfeltételeket az emberi és szabadságjogok ügyében. Egy sor kormány számára a saját, nacionalista érdekei a fontosak és elvetik a nyílt társadalmat. Inog az összefogás, egy sor helyen olyan pártok jönnek fel, amelyek eredendően közösségellenesek. Nem sok minden szól amellett, hogy belátható időn belül elmélyülne az együttműködés. A nacionalisták nem akarják, ezért szinte lehetetlen a konszenzuson alapuló politika, lásd a migrációt. Az EU a részérdekeket, a nagy álmokat és az új nacionalizmust igyekszik valahogy két-három kalap alá rejteni.
Politico A Visegrádi Csoport azt bizonyította az uniós csúcson, hogy még mindig riasztó erőt jelent Európában, a blokkoló kisebbség gerincét képezi, és megmondta Timmermansnak és Macronnak, hogy húzzanak el. Egy fideszes vezető el is árulta, hogy itt személyes ügyről volt szó, mert Magyarország és Lengyelország mindenképpen bosszút akart állni a két politikuson. Ám nem sokáig örvendezhettek a V4-ek, mert megszavazták a csomagot, amely nem veszi figyelembe a földrajzi arányosság elvét a tisztségek elosztásánál, így egyetlen keleti jelölt sincs a javaslatban.
Szerző
Frissítve: 2019.07.06. 08:13

Miközben Maduro díszszemlét tartott, az ellenzék ellene tüntetett

Publikálás dátuma
2019.07.05. 22:00
A venezuelai elnök korábbi állami rendezvényen
Fotó: Juan Barreto / AFP
Katonai parádéval ünnepeltette saját rezsimjét a venezuelai elnök. Célra tartjuk rakétáinkat – mondta külső és belső ellenségeit fenyegetve Maduro.
Nicolás Maduro venezuelai elnök pénteken nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelte országa függetlenségi napját, míg az ellenzék támogatói tömegesen tüntettek az ENSZ caracasi épületegyüttese előtt, zászlókat lengetve és kürtöket fújva követelték a politikai elnyomás végét az államfő lemondásával.  Maduro egy caracasi katonai támaszponton egy emelvényről kísérte figyelemmel a parádét, tapsolt és ökölbe szorított kézzel üdvözölte az előtte vonuló katonákat, harckocsikat és az égen elhúzó harci repülőket. A venezuelai különleges egységek egyik alakulata pedig hűségfogadalmat kiáltott, miközben fegyverrel a kézben elvonult a pódium előtt. 
„Az éghez esedezünk békéért, miközben katonai gyakorlatunkat tartjuk. Istenhez fohászkodunk, célra tartva rakétáinkat” - hangoztatta Maduro.

A venezuelai elnök arról is beszélt, hogy július 24-én hadgyakorlatot terveznek Venezuela felszabadítója, Simón Bolívár tiszteletére. "A manőveren a Karib-tenger, a venezuelai partok és határok védelmét gyakorolják majd" - mondta Maduro. Hozzátette: a polgári-katonai oktatás célja a többi között a tengeri és folyami védelmi tervek kidolgozása. Utoljára februárban tartottak nagyszabású hadgyakorlatot Venezuelában – írja az MTI.
A venezuelai ellenzéket vezető Juan Guaidó tiltakozó felvonulást hirdetett meg péntekre Caracasban Maduro diktatúrája ellen. Ezrek vonultak a katonai hírszerzés és az ENSZ caracasi épületegyütteséhez. „Mára mindenkinek tudnia kell Venezuelában, hogy aki továbbra is támogatja ezt a diktatúrát, az bűnrészessé válik az emberi jogok megsértésében" - hangoztatta Guaidó ezzel buzdítva a hadsereg tagjait, hogy álljanak át az ellenzék oldalára.
Szerző