Előfizetés

Babis leváltatná a kínai nagykövetet, elfogadhatatlannak nevezte annak januári levelét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.10. 08:57
Andrej Babis
Fotó: Michal Cizek / AFP
Peking nagykövete szerint cseh vállalkozások láthatják kárát, ha Tajvanra látogat az ország felsőházának elnöke.
Kínának le kéne váltania csehországi nagykövetét Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint, írja a Reuters. Az előzmények januárig nyúlnak vissza: válaszul arra, hogy Jaroslav Kubera, a szenátus elnöke tajvani utat tervezett, a nagykövet levélben üzente meg Milos Zeman cseh elnöknek, hogy az ország Kínában tevékenykedő cégei látják majd kárát az útnak.
Kubera látogatása Tajvanban végül nem valósult meg, minthogy a politikus január végén meghalt. A cseh sajtó alapján viszont azt írja a hírügynökség, a felsőház új elnöke, Milos Vystrcil vélhetően a kínai nagykövet leváltását szorgalmazza majd, és ebben Babis is támogatni fogja. A miniszterelnök ugyanis a Česká televize köztévében úgy nyilatkozott:
amit a nagykövet írt, az "abszolút elfogadhatatlan, azt mindenképpen el kell utasítanunk."

A két ország viszonya hűvösnek mondható az utóbbi időben. Tavaly októberben Peking azonnali hatállyal felmondta testvérvárosi szerződését Prágával, és közölte, hogy megszakít minden hivatalos kapcsolatot a cseh fővárossal. A Prágát irányító koalíció (Kalózpárt-függetlenek) már ezt megelőzően elindította a testvérvárosi szerződés felbontását, mert a kínai fél nem volt hajlandó tárgyalni a szerződés módosításáról. Prága vezetése azt akarta, hogy a dokumentumból vegyék ki azt a bekezdést, amely szerint a cseh főváros elismeri az egy Kína elvet. Peking ezt elutasította.

Úgy tűnik, most nem csak pénzre vágyik Erdogan

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.03.10. 08:40

Fotó: BULENT KILIC / AFP
A török elnök Brüsszelbe látogatott, hogy tárgyaljon az általa előidézett krízis megoldásáról.
Csak elszenesedett törmelék maradt egy iskola színes kerítéséből a görögországi Leszboszon. A magánadományokból működő intézményt izraeli zsidók és arabok alapították a szigeten elszállásolt menedékkérők gyermekeinek. Három év alatt több ezer diák fordult meg az épületekben, amelyek szombaton éjszaka teljesen leégtek. A tűz oka egyelőre ismeretlen, a rendőrség azonban gyújtogatás gyanújával indított nyomozást és cseppet sem lenne meglepő, ha beigazolódna a feltételezés. Leszboszon és a többi Törökországhoz közeli szigeten kiéleződött a hangulat azóta, hogy az ankarai kormány másfél hete bejelentette: nem tartóztatja fel többé az Európába vágyó menekülteket. Egyes helyiek, valamint a direkt ezért odautazó szélsőségesek zaklatni kezdték a menedékkérőket és az őket segítő önkénteseket. Habár a heves reakciókat ezúttal a török lépések váltották ki, a feszültség már régóta gyülemlett, mert sok szigetlakó úgy érzi, hogy az athéni kormány és Európa egésze is magára hagyta őket, mivel alig vettek át menedékkérőket a túlzsúfolt táborokból. Az indulatokat ezért az sem mérsékelheti jelentősen, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken utasítást adott a parti őrségnek a tengeren elinduló menekültek feltartóztatására. Egy hét alatt nagyjából 1700-an jutottak át a görög szigetekre, valószínűleg csak a rossz időjárás miatt nem próbálkoztak többen az átkeléssel. Erre utal, hogy a török-görög szárazföldi határon is sok ezren gyűltek össze, amióta a török hatóságok lehetővé tették, és egyes esetekben segítették is számukra az odajutást. A két ország közötti senkiföldjén, mint arról a Népszava helyszíni riportokban is beszámolt, napok óta változatlan a helyzet: rendszeresek az összecsapások az áttöréssel próbálkozó csoportok és a keményen fellépő görög határőrök között. Erdogan a menekültek átengedésével nyomást akar gyakorolni, de egyelőre csak utalásokat tett arra, hogy mit szeretne – Európa támogatását a szíriai rendezésben és a Törökországban élő, mintegy 3,7 millió menekült egy részének áttelepítését. A török államfő tegnap Brüsszelbe látogatott, hogy a NATO-főtitkárral, majd az uniós intézményekkel tárgyaljon. Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt arról beszélt, hogy hajlandóak megoldást keresni a helyzetre, de ehhez az is kell, hogy a török hatóságok elszállítsák a görög határnál összegyűlt embereket. Heiko Mass német külügyminiszter is a menekültek feltartóztatását előíró EU-török megállapodás betartását nevezte a tárgyalások előfeltételének. A tárcavezető a Funke médiacsoportnak adott interjúban hangsúlyozta: ha kevés a forrás a menekültek szánt humanitárius segélyekre, akkor az EU mindig hajlandó a párbeszédre. A felajánlás azonban aligha oldja meg a helyzetet, mivel úgy tűnik, hogy a török elnök most nem, vagy legalábbis nem csak pénzre vágyik. Erdogan még Isztambulban arról beszélt, hogy azt szeretnék, ha mindenki „egyenlően osztozna a terheteken”, amin a menekülteket értette. Kijelentése mögött az áll, hogy a török lakosság nem elhanyagolható részében mostanra ellenszenv alakult ki a befogadott szírekkel szemben. Másfél hete a menekültek ellen kisebb erőszakhullám indult, mert szélsőségesek rajtuk akarták megbosszulni, hogy Szíriában a kormányerők légicsapásában meghalt 34 török katona – ez a veszteség sarkallta egyébként Erdogant arra, hogy ráengedje a menekülteket Európára. A török elnök lépéseitől függetlenül, az EU legfeljebb kevés menekültet érintő, jelképes áttelepítésekbe egyezhet bele, mivel a tagállamokban eluralkodott idegenellenség miatt más nem tűnik politikailag járható útnak. Ilyen szempontból érdekes, hogy mennyire talál támogatókra az a német javaslat, amely 1500 kiskorú menedékkérő önkéntes átvételét irányozná elő a görög táborokból. A felhíváshoz egyelőre öt tagállam csatlakozott, ha még több ország követné példájukat, akkor az megnyitná az utat egy Törökországgal köthető új alkuhoz, erre azonban kicsi az esély.

Szabad szemmel: Európa megadta magát az orbáni politikának és ezzel a saját sírját ássa

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.10. 06:57

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 10.
EUobserver Az unió valószínűleg új megállapodást köt Törökországgal a menekültek ügyében, de ez nem menti meg sem az EU-t, sem az európai demokráciákat, hogy szembenézzen ezzel az alapvető kérdéssel, már ha életben akarnak maradni. Ezt fejti ki a berlini Democratization Policy Council nevű elemző intézet egyik vezető munkatársa, hozzátéve, hogy a görög határőrök jelenleg azt csinálják, amit magyar társaik 5 évvel ezelőtt: könnygázt lőnek ki az érkező tömegekre a szögesdrót mögül. Vagyis a jelek szerint nagyon igaz, amit Marx mondott, hogy a történelem ismétli önmagát: először tragédiaként, utána pedig bohózatként. 2015-ben is az unió volt felelős a válságért, igazából akkor sem fenyegették a menedékkérők. A baj onnan indult, hogy a világ nem adott elég pénzt a szír menekültek ellátására, így milliók indultak meg. Brüsszel ezúttal nem hozott nyilvánosságra semmiféle tervet, hogy támogatja a török földön lévő szír földönfutók élelmezését és elszállásolását, noha hamarosan lejár a korábbi szerződés. Ráadásul a nemzetközi jog értelmében egyetlen állam sem akadályozhatja meg, hogy menedékkérők lépjenek a területére. A görögök most épp az ellenkezőjét csinálják. A Genfi Egyezmény értelmében nincs olyan, hogy illegális migráció. Ily módon félrevezető, amikor az EU a külső határok védelméről papol, mert az annyit jelent, hogy nem engedi be a menekülteket. Amikor pedig a magyar és a görög kormány felfüggeszti a kérelmek feldolgozását, akkor még a saját nemzeti jogát is megszegi. Úgy néz ki, hogy jelenleg tabu ésszerű vitát folytatni a kérdésről Európában. Brüsszel a jelek szerint attól fél, hogy szétesik a szervezet, ha egyáltalán megtárgyalják a kérdést. De az EU jogi egységként már 2015-ben összeomlott, amikor több visegrádi állam is bejelentette, hogy nem hajtja végre a kötelező kvótadöntést. Utána jöttek a „nemzeti megoldások”. Még a jóakaratú kormányok is megadták magukat a hazai populistáknak. Ez azonban recept a további kudarcokhoz, illetve a demagógok megerősítésére. A kontinens megadta magát az orbáni „Európa erőd”-politikának. Öt éve Merkel nyomást gyakorolt Junckerre, hogy az függessze fel a szerződésszegési eljárást, amelyet a Bizottság kezdeményezett, miután Magyarország jogellenesen megváltoztatatta saját menedéktörvényeit. És amikor von der Leyen most odaáll a görögök mellé, pajzsként méltatja őket, akkor még jobban aláássa a közös értékeket és jogot. Ami csak azért lehetséges, mert a teljes európai elit feladta az uniós menedékszabályozást. Ám ez igencsak jól jön az erősödő populisták és szélsőjobbosoknak. A reakciósok úgy tesznek, mintha ők alkotnák a többséget, a liberális demokratikus többség pedig defenzívába szorul. Ily módon az EU meggyengül az egyre több illiberális rezsimmel szemben, amelyeket a magyar miniszterelnök vezet. Ezáltal azonban az egész szervezet megrendül a világpolitika tényezőjeként, nem képes szembeszállni Trumppal, aki megveti a liberális világrendet és bontja le a nyugati demokráciát. 
Bloomberg Lengyelország az Európai Bírósággal is ujjat húz az igazságszolgáltatás reformja ügyében: bár a luxemburgi testület pár napon belül szankciót rendelhet el, Varsó azt közölte, hogy még az sem érdekli. A pert a Bizottság kezdeményezte, mert úgy ítéli meg, hogy a bírák számára bevezetett új fegyelmi rendszer aláássa a hatalmi ág függetlenségét. A lengyel kormány viszont arra használja az összecsapást, hogy erősítse a PiS hazai bázisát a májusi elnökválasztás előtt. Hírek szerint Morawiecki miniszterelnök egyenesen azt közölte, hogy tesz arra, mit mond a legfelső uniós ítélőszék. A hatalom arra hivatkozik, hogy ilyen változtatásokat már más tagállamok is életbe léptettek, de egyébként is belügyről van szó. A kormány abból indul ki, hogy Brüsszel nem lesz képes érdemben beleszólni az átalakításba és ennek van is alapja, hiszen hiábavalónak bizonyult minden fenyegetés pénzbüntetés kiszabására, vagy a szavazati jog korlátozására. A lengyeleket védi a kilátásba helyezett magyar vétó. Mindenesetre a jogállami aggályok miatt Norvégia a múlt héten leállította 74 millió dollár folyósítását, amelyet a lengyel igazságszolgáltatásnak szánt. Az ország ugyanakkor már lassan odáig jut, hogy kiválik az uniós jogrendszerből, ami azt jelenti, hogy a többi tagállam nem veszi figyelembe a lengyel bíróságok ítéleteit. EU-diplomaták szerint Varsó öngyilkos politikát folytat.   
Le Monde A szlovákok nemet mondtak a választáson a korrupciónak, vagyis erős változást akarnak, de ez még nem jelenti azt, hogy búcsút intenek a populizmusnak. Pedig első pillantásra igencsak látványos a szavazás eredménye, hiszen hatalmas részvétel mellett kiűzték a hatalomból a baloldali demagóg Smert. Annak vezetője, Fico minden lelkifurdalás nélkül átvette a hatalmon lévő magyar és lengyel nacionalisták véleményét a migránsokkal szemben, vagy amikor újságírók ellen kellett kirohanni. A lakosság nagy részét megdöbbentette a korrupció szintje, ezért úgy határozott, hogy meg kell tisztítani az államot, mégpedig a legfelső polcokon. Ezért Igor Matovicot futtatta be, aki fő céljának tekintette a Fico elleni küzdelmet. Olga Gyárfásová, a pozsonyi egyetem Európa-tanszékének vezetője úgy mutatja be a politikust, mint aki tisztakezűként lépett fel, és akinek sikerült meglovagolnia a köz haragját az elittel szemben. Az OLANO, az Egyszerű Emberek Mozgalma konzervatív olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy a menekültek befogadása. Soraiban olyanok is bekerültek a parlamentbe, akik bigottan vallásosak. A leendő koalíciónak elvileg tagja lenne Kiska volt államfő pártja, ám annak nemigen akaródzik összeállni az erősen jobbos „Család vagyunk”-kal, amely Le Pen szövetségese. Matovic mindenesetre kétharmadban gondolkodik, ám egy ekkora többség nem kockázat nélkül való egy olyan térségben, ahol egyre gyakrabban sértik meg a jogállamot. Ráadásul egy olyan ember kezében, aki az instabilitásáról ismert. Ugyanakkor az ellenzékben a Smer mellett ott lesznek a fasizmussal kokettáló szélsőjobbosok és ez robbanó elegyet képezhet, ha kudarcot vall a formálódó koalíció. Közben a liberális tábor erősen megosztott. Az újságíró gyilkosság miatt kirobbant tüntetések, illetve Caputová megválasztása láttán azt lehetett hinni, hogy a kis Szlovákia lesz a gyenge láncszem a visegrádi csoportban, és majd megtöri nacionalista és reakciós hullámot a régióban. Ám a mostani választás azt bizonyította, hogy az országnak ugyan elege van a maffiából, ám a populista kísértésnek még nem vetett véget. 
Reuters Közép-Európában kifogyóban van az olcsó munkaerő, ezért a helyét robotok veszik át. Így például egy kőszárhegyi műanyagfeldolgozóban már jóformán nincsenek is munkások, mindent a gépek csinálnak. Az emelkedő bérek láttán a gyárosoknak persze nemigen van más választásuk, mint hogy automatizálják a termelési folyamatot, ha versenyképesek akarnak maradni. László Zoltán szakszervezeti vezető azt mondja, hogy a berendezések mellett előretör a mesterséges intelligencia, és nem csupán az autóiparban, hanem az acél- és gépgyártásban is. Emiatt egyre több ember válik feleslegessé. A magyaroknál tavaly 23 ezren vesztették el állásukat, pedig a gazdaság csaknem 5 százalékkal bővült. Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban az utóbbi időben egy év alatt 10 százalékkal mentek fel a bérek, ami sokkal magasabb emelkedés, mint nyugaton. Szakértők szerint azonban csak a magyar gazdaságban a következő évtizedben 200 ezer állást lehet kiváltani automatizálással, ami az összhelyek 5 százléka. A Randstad fejvadász cég egyik szakértője azt mondja, Nyugat-Magyarországon nem pótolják a távozó munkaerőt, keleten pedig eleve automata gyártósorokkal tervezik az üzemeket, hogy ne legyenek annyira kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak. De pl. az Allianz már az adatfeldolgozást is a berendezésekre bízza, hogy ellensúlyozza a mind magasabb kereseteket. A Nemzetközi Robot Szövetség főtitkára azonban arra figyelmeztet, hogy a kérdés nem fekete-fehér. A következő években ugyan egyre magasabb lesz a térségben az automatizálás szintje, egyes szakmák képviselői pedig el fognak tűnni, ám ez nem befolyásolja majd túlzott mértékben a globális foglalkoztatást. Mert a gépek segítenek fenntartani a versenyképességet, de ettől a világ más részein megmaradnak az olcsó munkaerővel dolgozó üzemek.