Csak 91 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre idén

Publikálás dátuma
2020.04.03. 16:15

Fotó: Népszava
Az elmúlt húsz évben egyszer sem volt olyan alacsony a felsőoktatásba bekerülni vágyók aránya, mint idén.
A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést – közölte pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A legtöbben – 57 799-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák. Az ITM közleménye arra nem tér ki, hogy ez jelentős csökkenést jelent az elmúlt évek jelentkezési adataihoz képest. Tavaly több mint 112 ezren adták be jelentkezésüket, 2018-ban pedig 107,7 ezren. 2017-ben 105,8 ezer, 2016-ban 111,2 ezer volt a jelentkezői létszám, 2014-ben és 2015-ben pedig 105-106 ezren próbáltak meg bekerülni valamelyik egyetemre. Az elmúlt évek felvi.hu-n fellelhető statisztikáiból az is látszik: 2001-ig visszamenőleg egyszer sem volt olyan alacsony a jelentkezői létszám, mint idén. A minisztériumi tájékoztatóból annyi még kiderült, hogy az első helyes jelentkezők alapján a legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományi (20 171 fő), a bölcsészettudományi (10 972 fő) és a műszaki (9 888 fő) szakirányok. Az első helyes jelentkezők közül a legtöbben változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választották, a képzeletbeli dobogóra két vidéki intézmény, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is felfért. „A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert a felsőoktatásban, jobb egyetemeken tanulva értékesebb diplomát kapjanak, így sikeresebben állhassák meg helyüket az életben és a munkaerőpiacon” – írták. Hozzátették: a következő tanévtől hat egyetem alapítványi fenntartásba kerül, így véleményük szerint újabb területeken válik vonzóbbá, versenyképesebbé a felsőoktatás. Ezzel együtt augusztus 1-től a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával. Az új egyetem javasolt neve: Szent István Egyetem (SZIE), mely 2021. január 1-től szintén egy állami vagyonkezelői alapítványi fenntartásba kerül. Mint a Népszava megírta, a Kaposvári Egyetem vezetése csak az országgyűlés honlapjáról, a törvényjavaslat benyújtásakor tudta meg, mi a végleges forgatókönyv a jövőjükkel kapcsolatban. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.03. 17:22

A polgármester lemondott arról, hogy 30 ezer liter kézfertőtlenítőt gyártsanak Szekszárdon

Publikálás dátuma
2020.04.03. 16:03
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elvileg minden készen állt gyártási folyamathoz, a fideszes Ács Rezső azonban lefújta az akciót. A polgármester szerint a gesztus szép, de látni szeretné az engedélyeket is.
„Sajnos a tegnapi napon Ács Rezső polgármesterként, senkit meg nem kérdezve lemondta a 30.000 liter kézfertőtlenítő előállítására vonatkozó felajánlást, amiből mindenkinek juthatott volna. Az eddigi számítások szerint a piacon jelenleg 2.000 Ft/liter áron kapható szert a város összefogással literenként 100Ft körüli áron tudta volna előállítani. Erre nagy szükség lett volna, mivel hiánycikk sok helyen” - írta csütörtöki Facebook-bejegyzésében Bomba Gábor, szekszárdi önkormányzati képviselő, az ellenzék korábbi polgármester-jelöltje. 

Pedig minden adott volt a gyártáshoz

Bomba szerint a gyártáshoz minden feltétel adott volt: tartályok, palackozó, gravitációs töltő, vámhivatali engedély, kérelem, a Magyar Gyógyszerészi Kamara nyilatkozata, WHO-recept, címkék, palackok, segédanyagok, desztillált víz, adóraktár, ingyenes alkohol, származási igazolás, tűz- és munkavédelmi szakértők, önkéntesek. „Ehhez a polgármesternek mindössze a gyártás időtartamára letétbe kellett volna helyezni a Vámhivatalnál 23 millió Ft-ot, amit a gyártás után visszakapott volna az önkormányzat, valamint egy engedélyt kellett volna kérnie arra, hogy önkormányzatként a bekevert terméket felhasználhassa” - írta a képviselő,  ezzel együtt is köszönte azoknak a munkáját és áldozatkészségét, akik hetek óta megfeszített munkával és ingyen azon dolgoztak, hogy ez létrejöjjön.
"Ilyen az, amikor valaki teljhatalmúnak képzeli magát és egyetlen ember politikai és/vagy anyagi érdeke felülírhatja egy város, egy közösség érdekét"

"(...) A felelősség a polgármesteré, felszólítjuk, hogy ha ezt a lehetőséget ő egyszemélyi döntésként visszamondta, gondoskodjon a saját eszközeivel a városban élők kézfertőtlenítővel való ellátásáról!" - olvasható a bejegyzésben.

A polgármester elfoglalt, vagy inkább mégsem

Az ügy kapcsán előbb telefonon próbáltuk elérni Ács Rezsőt, ám titkársága a polgármester egyéb elfoglaltságára hivatkozott. Így levelet küldtünk Ácsnak, amelyben megkérdeztük, valóban lemondott-e a 30 ezer liternyi fertőtlenítőszer gyártására vonatkozó felajánlásáról, és ha igen miért tette, hol tájékoztatta döntéséről Szekszárd lakosságát.
A titkárnője szerint nagyon elfoglalt Ács tíz percen belül reagált: válaszként azt a levelet továbbította a Népszavának, amit Bomba Gábornak is elküldött az ügyben, és amiben aggályait jelezte a felajánlás szerinte nem teljesen tisztázott részleteivel kapcsolatban. 

Nemes gesztus, de lássuk az engedélyeket

A polgármester állítja, örömmel fogadta a felajánlást, „amely útján térítésmentesen 30 000 liter fertőtlenítőszer előállítására alkalmas alkohol kerülne az Önkormányzat birtokába”, hogy abból WHO-recept alapján kézfertőtlenítő készüljön (tegyük hozzá, Bomba 30 ezer liter kész fertőtlenítőszerről és nem alkoholról írt). Csakhogy, a polgármester az ügy kapcsán kevesli a szóbeli ígéreteket, a munkatársainak átküldött elérhetőségeket -  inkább dokumentumokat szeretne kérni. Pontos gyártási költségvetést, az Emberekért Kft. adóraktárának (ide került volna az alkohol) tűz- és munkavédelmi bizonyítványát akarja látni, és biztosítékot kér arra, hogy a folyamat végén visszakerülne az önkormányzathoz a 24 millió forintos (Bomba szerint 23 milliós), NAV-nak küldött letéti díj. „A jelen gazdasági helyzetben 24 millió forint sok pénz, amelynek - még ha átmeneti időtartamban történő - kihelyezése egy külső gazdasági társasághoz sok kérdést vet fel, ráadásul vámeljárás folyamatáról és pénz Önkormányzathoz való visszakerülésének garanciáiról nem áll rendelkezésre dokumentum” - indokolta döntését Ács Rezső.  

Egymástól várják a megoldást

Az ügy kapcsán megkérdeztük Bombát is, aki szerint ők minden, szükséges elérhetőséget megadtak az önkormányzatnak - az már a városon múlik, hogy élnek-e a lehetőséggel, és kétszáz fős apparátusuk begyűjti-e az engedélyek másolatait. Az pedig szerinte végképp Ács felelőssége, hogy a város elküldi-e a kérdéses összeget a NAV letéti számlájára - enélkül az adóhatóság sem adhatja ki az önkormányzatnak a fertőtlenítőszer bekeverését biztosító ideiglenes engedélyt.
Szerző
Frissítve: 2020.04.03. 17:42

Orbán az EPP főtitkárának: Nekem erre nincs időm

Publikálás dátuma
2020.04.03. 16:00
Orbán Viktor és Antonio Lopez-Isturiz
Fotó: JOHN THYS /
A miniszterelnök levelet írt Antonio Lopez-Isturiznak, az Európai Néppárt (EPP) főtitkárának.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken levelet írt Antonio Lopez-Isturiznak, az Európai Néppárt (EPP) főtitkárának, amelyet Novák Katalin, a Fidesz alelnöke tett közzé Twitter-üzenetében. „Világunk határozottan a feje tetejére állt. Mi, kormányfők és pártvezetők a világ minden táján arra összpontosítjuk erőnket, hogy kellő időben hatékony döntéseket hozzunk az emberéletek megmentése, állampolgáraink egészségének és biztonságának védelme érdekében” - fogalmazott a miniszterelnök. Szavai szerint nehezen elképzelhető, hogy bármelyik állami vezetőnek ideje lenne „fantáziálnia” más országok szándékairól. Mint írta, manapság ez költséges luxusnak tűnik.
„Minden tiszteletem az Öné, de nekem erre nincs időm!”

- írta levelében Orbán Viktor.

Közölte, hogy bármilyen kérdés megvitatására nyitott, amint véget ér a jelenlegi koronavírus-világjárvány, mindaddig azonban minden idejét kizárólag arra fordítja, hogy magyar emberek életét igyekszik megmenteni, valamint arra, hogy az alaptörvény keretei között intézkedéseket készítsen elő a gazdasági és társadalmi talpra állás érdekében.
„Azt javaslom, hogy mindannyian ugyanezt tegyük a saját országainkban”

- zárta levelét Orbán Viktor.

Előző nap az Európai Néppárt 13 tagpártja írt levelet Donald Tusknak, az Európai Néppárt elnökének, amelyben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a koronavírus elleni védekezésről elfogadott magyar törvényben a kormányra ruházott, határozatlan idejű rendeletalkotási hatáskör ellentétes a párt alapelveivel és a liberális demokrácia, valamint Európa értékeivel. Úgy vélik, hogy Orbán Viktor arra használhatja a rá ruházott jogkört, hogy a kormány tovább szűkítse a civil szféra mozgásterét. Levelükben a Fidesz kizárását kérték a néppártból. Az EPP tavaly márciusban függesztette fel a Fidesz tagságát, de a párt EP-képviselői ettől függetlenül a néppárti képviselőcsoport tagjai maradhattak az Európai Parlamentben. Többen most ennek is véget szeretnének vetni. A Népszava információi szerint a fideszes EP-képviselők kizárását döntően a skandináv, benelux, cseh, szlovák, görög és litván pártok követelik. Az EP-képviselők egyelőre aláírásokat gyűjtenek a levélhez, amelyet hétfőn terveznek elküldeni Manfred Weber frakcióvezetőnek.