Előfizetés

Lepontozott járványkezelés: aggasztó a helyzet

Boda András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.10.16. 06:20

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Lakosságarányosan csak három európai államban rosszabb a két hetes halálozási mutató, mint Magyarországon. A humántárca az idősotthonokba is lélegeztetőgépeket kér.
Újra jelentősen nőtt a koronavírus áldozatainak száma: 29 ember vesztette életét egy nap alatt, a járvány kitörése óta egyszer sem halt meg ilyen sok COVID-os beteg 24 órán belül. Miután az utóbbi két hétben kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de nőtt az áldozatok száma, Magyarország egyre rosszabbul szerepel a nemzetközi összehasonlításokban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az Európai Unióban csak három ország teljesít Magyarországnál rosszabbul, ha az utóbbi két hét összes COVID-áldozatát 100 ezer főre vetítik. E szerint a listavezető Finnországban az utóbbi két hétben összesen 0,1 halálozás esett 100 ezer főre. Ehhez képest a rangsor végén szereplő Csehországban ugyanez a mutató 4,9, Magyarországon pedig 2,8. Mindez komoly figyelmeztető jel lehet a kormány számára, hiszen maga Orbán Viktor kormányfő jelentette ki még szeptember közepén: „A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni.”
A statisztikák mellett az intézkedések is arról árulkodnak, hogy a hazai védekezés nem áll olyan jól, mint ahogyan azt a kormánypropaganda sulykolja. Csütörtökön legelőször a 24.hu hozta nyilvánosságra azt a Népszavához is eljutott miniszteri levelet, amelyben Kásler Miklós, a humántárca vezetője arra kötelezte a 200 fősnél nagyobb idősotthonokat: meg kell teremteni „a gépi lélegeztetéshez szükséges feltételeket, így különösen non-invazív lélegeztetőgépek biztosítását.” Mucsi János tüdőgyógyász a Népszavának kifejtette, hogy a non-invazív lélegeztetőgépeket akkor használják, ha a beteg nem, vagy nem elég mélyen tud magától levegőhöz jutni, ilyenkor maszkot helyeznek az orrára vagy a szájára is, ezen keresztül jut elegendő levegőhöz. Van ugyan olyan gép, ami automatikusan beállítja a megfelelő értékeket a szervezet jelzései alapján, de annak kijelzőjét is szakembernek kell értékelni, a kevésbé okos gépeknél pedig szakembernek kell beállítani az adagolási értékeket, különösen, ha a szerkezethez oxigénpalackot is csatlakoztatnak – fogalmazott a szakember. Mucsi János hozzátette, az orvosok úgy gondolják, akinek lélegeztetésre van szüksége, annak kórházban van a helye, ha másért nem, akkor azért, mert más kezelésekre is szüksége lehet a felépüléséhez, különösen igaz ez a koronavírussal megfertőződött betegekre. A tárca levelének nyilvánosságra kerülése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményt adott ki, ami szerint a lélegeztetőgépekre vonatkozó előírás nem új intézkedés, erre már hónapokkal ezelőtt utasították az érintett intézményeket. Mint írták, most a tárca csak „összefoglalta a még érvényben levő korábbi utasításokat.” A lapunknak nyilatkozó intézményvezetők többsége azonban azt mondta, nem tudott eddig erről az utasításról. Csak egy 500 fős pécsi intézmény munkatársa erősítette meg, hogy hallott már korábban is erről az elvárásról. Igaz, arról ő sem tudott semmit, hogy pontosan mit, honnan kellene beszerezniük, és azt ki kezelné. Kocsis József, a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének elnöke, maga is egy több idősotthont működtető nonprofit cég ügyvezetője megkeresésünkre azt felelte, nem tudnak a követelményről. Kocsis József leszögezte: nincs a munkatársaik között lélegeztető berendezés használatában járatos ápoló. Az egyesületi elnök és Meleg Sándor szociális szakértő is azt mondta, az intézményi lélegeztetőgépek beszerzése akkor sem került elő, amikor a tavasszal a nagy létszámú otthonokba is intézményparancsnokokat nevezhetett ki az Operatív Törzs.

Indul az oltás

Megérkezett a háziorvosi praxisokba és az üzemorvosokhoz az influenza elleni védőoltás – közölte az országos tisztifőorvos, Müller Cecília. Arra kérte a vírus szempontjából magas kockázatú csoportokba tartozókat, hogy éljenek az ingyenes védőoltás lehetőségével, telefonon kérjenek időpontot háziorvosuktól. 

Még nagyobb európai szigor

Újra eljött a járványügyi korlátozások ideje Európában - erről beszélt Hans Kluge az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális igazgatója. A szakember arra figyelmeztetett: ha nem történik változás, akkor a modellek alapján jövő januárban akár négy-ötször annyian halhatnak meg, mint az idén áprilisi csúcson. Egyszerű intézkedésekkel, például általános szintű maszkviselettel illetve a kül- és beltéri gyülekezések korlátozásával akár 281 ezer életet is meg lehetne menteni 2021 első hónapjában. Kluge azt is hangsúlyozta, hogy arányos, célzott és átmeneti korlátozások bevezetésére van szükség. Csütörtökön ismét rekordot döntött az esetszám több európai országban, közük Németországban, Szlovéniában, Olaszországban és Horvátországban. A berlini kormány szerdán késő este megállapodott a tartományi vezetőkkel a lokális karanténintézkedések kiterjesztéséről, Angela Merkel német kancellár azonban nem zárta ki, hogy még nagyobb szigorra lesz szükség. Kabinetfőnöke, Helge Braun az ARD-nek azt fejtegette: az esetleges határozatlan vagy megkésett fellépéssel, csak növelnék a németek egészségében és a gazdaságban okozott károkat. Szlovéniában mindeközben kötelezővé tették maszkviseletet a belterekben, vendéglátóhelyeken létszámkorlátot rendetek el, a felsőtagozaton és középiskolákban online távoktatást vezettek be, több régióban pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el. Az Egyesült Királyságban is tovább szigorítanak: Londonra és számos további angliai város esetében szombattól kezdve közepesről magasra emelik a készenléti fokozatot. Az érintett területeken tilos lesz a nem egy háztatártásban élők találkozása zárt térben, a vendéglátóhelyeknek pedig este tízkor be kell zárniuk. A változtatás értelmében már Anglia lakosságának több mint fele fog magas vagy nagyon magas készenléti fokozatú városban élni. – Rostoványi András

Karácsony: Gyámság alá helyezné a kormány Budapestet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.15. 22:18
Amit a kormány engedett Tarlósnak, attól tiltják Karácsonyt
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A főpolgármester szerint az itt élők egy éve pont a pénz elvonása, a fejlesztések elvétele, a város kezdeményezéseinek lesöprése ellen szavaztak.
Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak – fakadt ki csütörtök esti Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely főpolgármester, így értékelve a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) délutáni ülésén történteket.  A Népszava tudósítása szerint azon a kormány megbízásából tárgyaló Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, illetve Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes lényegében nem tudott megállapodni a várost érintő legfontosabb kérdésekben. Kiderült: a kormány pénzt nem ad a fővárosi fejlesztéseket, amelyeket viszont átvenne az önkormányzattól.
„Nehéz másként olvasni a mai FKT eredményét, hogy a kormány megpróbálja gyámság alá helyezni Budapestet”

– szögezte le a főpolgármester.

Hozzátette: a főváros majd minden kezdeményezését elutasították, cserébe nagyjából azt ajánlották, hogy majd ők fizetik és valósítják meg a fejlesztéseket. Budapest vezetője szerint mindezzel legalább öt gond is van:
  • A kormánynak nincs pénze. A fővárosnak sincs. Az adófizetőknek van. Köztük speciel a budapestiek vannak a legtöbben, hiszen itt termelődik meg a magyar GDP 36 százaléka. Vagyis ha bármit megvalósul azt az adófizetők, benne a budapestiek fizetik. Miként a magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal, úgy az adófizetők pénzével sem bánhat úgy, mintha az övé lenne.
  • „Értem én a politikai szándékot a gyámság alá helyezéssel. Próbálják csökkenteni az ellenzéki önkormányzatok mozgásterét, a cselekvőképességünket, hogy aztán ujjal mutogathassanak és mantrázhassák: al-kal-mat-la-nok. A gond ezzel az, hogy valójában az önkormányzatiságot, mint olyat támadják. Az pedig volt már Budapesten, hogy gyámság alá vették a városvezetést, pont ez ellen szavazott a budapestiek többsége egy éve.”
  • Ebben a városban azt kell megvalósítani és úgy, amit és ahogyan a budapestiek akarnak. Erről is szólt a tavalyi választás. Hogy beton helyett zöldet és hogy presztizsberuházások helyett élhető várost.
  • Valójában az történik, hogy amit a kormány elvesz a budapestiektől a Budapest-adóval, annak egy részét nagy kegyesen visszajuttatja, de úgy, hogy a beruházásokat saját maguk akarják megvalósítani.
  • Végül: az a szomorú helyzet, hogy nehéz hinni a kormánynak. Látványtervekből baromi jók, csak éppen Fürjes államtitkár mondta korábban: a látványtervek csak blöffök.
Karácsony Gergely aláhúzta, hogy a Fidesz-frakció kezdeményezésére az FKT-ra vittuék a szolidaritási hozzájárulásnak nevezett Budapest-adó csökkentését.
„Nemet mondtak, saját frakciójukat sem veszik komolyan. Ezzel Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak, mintegy 170 milliárdos hiányt kell kezelnünk a járvány, a gazdasági válság és a kormányzati sarc miatt”

– hangsúlyozta a főpolgármester.

Sorolta, hogy a kormány egyebek mellett nemet mondott a válságban is gazdagodó multik átmeneti megadóztatására, hogy az önkormányzat jobban, többet tudjon segíteni a bajba jutott embereken és vállalkozásokon és fenntartsák a város működőképességét. Nem engedik azt sem, hogy a főváros kezdvező urópai visszatérítendő támogatást vegyen igénybe az Európai Beruházási Banktól, az EIB-től. 
„Ezt engedték Tarlósnak, a kormány maga is igénybe vette. Nekünk ezt sem engedik. Mi ez ha nem cinikus büntetőpolitika Budapest ellen?”

– írta Karácsony Gergely.

Megjegyezte: továbbra is abban érdekelt, hogy Budapest fejlődjön, hogy legyen sikló, legyen élhető Nagykörút, zöld rakpart, több busz és villamos., és ameddig erre van esély, minden együttműködésre nyitott marad.

A Jobbik a Mazsihisz mellett

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.10.15. 20:14

A párt közleményben állt ki Heisler András mellett.
Jakab Péter pártját a vészkorszakot megelőző időkre emlékezteti, ahogyan a kormányfő a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőjét támadja – derült ki a Jobbik csütörtöki közleményéből, amelyben kiálltak Heisler András mellett, miután a Fideszből azért bíráltak, mert nem emelt szót a tiszaújvárosi időközi parlamenti választáson közös jelöltként indított Bíró László korábbi antiszemita kijelentései miatt, amiért a jobbikos politikus időközben elnézést kért. Orbán Viktor kormányfő a választás előtt, a Kertész Imre Intézet átadásakor – Bíróra utalva – kifogásolta, hogy „antiszemita politikus” indul „baloldali képviselőjelöltként”. A miniszterelnököt a jelek szerint annyira felzaklatta az eset, hogy indulatait a kormánypárti győzelem sem csillapította le. A Mandiner.hu legalábbis a „kormányfőhöz közeli körökből” úgy értesült, Orbán Viktor személyesen Heisler Andrást tartja felelősnek azért, hogy a „baloldali pártok egy antiszemita jelöltet támogattak”. A miniszterelnökben „megütközést keltett”, hogy ennek megakadályozására „Heisler nem vetette latba tekintélyét”. Heisler András közleményben reagált: a Mazsihiszen belül egyértelmű konszenzus van arról, hogy pártpolitikai kérdésekbe a szövetség nem kíván beavatkozni, vallási felekezetként ilyen ügyekben nincs, nem is lehet illetékessége. Párbeszédre törekednek a közélet szereplőivel, „azonban a Jobbikkal – annak vállalhatatlan múltja miatt – deklaráltan nincs kapcsolatunk”, és ezen a helyzeten nem is szándékoznak változtatni. A Mazsihisz, miközben „tiszteletben tartja a hívek sokszínű pártpreferenciáját”, megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy az „antiszemita kijelentéseiről elhíresült jelölt” nem jutott be a Parlamentbe. A Jobbik úgy tett, mintha a rá nézve kellemetlen megállapítások elkerülték volna a figyelmét. A párt is közleményt adott ki, amely nem csupán korrektnek minősítette Heisler állásfoglalását, hanem kifejezetten védelmébe vette a Mazsihisz elnökét: „Orbán Viktor Heisler András támadásával ismét antiszemitizmust szít”. Márpedig a „néppárti Jobbik elutasítja a keresztény tanítással és erkölccsel ellentétes gyűlöletkeltést és a szélsőséges politikai eszméket”. A Jobbik elfogadhatatlannak nevezte, hogy Orbán „a vészkorszakot megelőző időket idézve egy vallási közösség vezetőjét bűnbakként megbélyegezve vonja felelősségre egy tőle teljesen független politikai jelöltállítással kapcsolatban. Innen már csak egy lépés az üldözés és üldöztetés”. Különösen annak fényében visszás a miniszterelnök magatartása, hogy a kormány „szinte nyíltan antiszemita kampányt folytatott” Soros György ellen. Közleménye végén a Jobbik kitért arra is, hogy a fideszes kormányzat „olyan nyíltan antiszemita nézeteket valló személyeket tüntetett ki, mint például Raffay Ernő, Döbrentei Kornél, Bayer Zsolt vagy éppen Takaró Mihály”.