Előfizetés

Rekordszinten az elhunytak száma itthon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.15. 09:37

Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
Huszonkilencen haltak meg és közel ezer új fertőzöttet regisztráltak.
950 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 41 732 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 29 idős krónikus beteg, így az elhunytak száma 1052 főre emelkedett

- közölte oldalán a koronavirus.gov.hu. A tájékoztatás szerint 12 628-an pedig már meggyógyultak, az aktív fertőzöttek száma 28 052 fő. Az aktív fertőzöttek 33%-a, az elhunytak 43%-a, a gyógyultak 31%-a budapesti. 1555 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 167-en vannak lélegeztetőgépen. A közzétett adatok szerint 24 710-en vannak hatósági házi karanténban, és 861 620 mintavétel történt eddig. 
Az Operatív Törzs jelenleg 48 óvodában és 24 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 188 osztálynál és 9 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt. Emellett emlékeztetnek, hogy kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is.

Tömeges fertőzés a mohácsi kórház belgyógyászatán

A hvg.hu értesülései szerint két orvos, hét beteg, valamint 15 ápoló és egyéb munkakörben alkalmazott dolgozó koronavírustesztje lett pozitív a Mohácsi Kórház belgyógyászati osztályán. Így be is kellett azt zárni. A polgármester szerint az lejárásnak megfelelően kezelik a helyzetet. Hozzátette, a többi ellátási területen zavartalanul folyik a munka az intézményben. 

Az apróért is lehajol Mészáros Lőrinc

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.15. 09:31

Fotó: Népszava
Egyik kultúrcége 15 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től, de a támogatásnak nincsen nyoma.
Akkora pénzek vannak a volt felcsúti polgármester környékén, hogy lényegében bagatellnek tűnik az az összeg, amit a Mészáros Lőrinc-féle Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft. kapott a Szerencsejáték Zrt.-től.

Az mfor.hu cikke szerint 15 millió forintos támogatást kapott a cég, ugyanakkor ennek az összegnek nincs nyoma a kedvezményezett vállalat éves beszámolójában. Nem egyedi esetről van szó: a korábbi években is hasonló összegű pénzek érkeztek az egyik legnyereségesebb állami cégtől, de ezek sem kerültek be a hivatalos beszámolókba. A portál szerint mindez azért is furcsa, mert a Szerencsejáték Zrt. viszont a sajátjaiban feltünteti a juttatásokat.  A portál megkereste az ügyben a Kultúra a Magyarságért vezetőjét, Kalocsai Lászlót is, aki a cikk megjelenéséig nem reagált.  Nem ez az első eset, hogy a Szerencsejáték Zrt. pénzesője kormányközeli tömörüléseket talál meg: korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) is százmilliót kapott tőlük sz idei évben.

Milliárdok az online térbe: a Google babérjaira tör a KRÉTA

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Idén 2,8 milliárdból fejlesztik tovább az iskolák online tanulmányi rendszerét. Az egyik legutóbbi újítás az amerikai tech-vállalat alkalmazását másolja a tanárok szerint.
Nem sokkal azután, hogy a kormány márciusban minden iskolában tantermen kívüli munkarendet rendelt el a koronavírus-járvány miatt, egyértelművé vált: a KRÉTA-rendszer (a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) önmagában alkalmatlan a digitális távoktatás megvalósítására. A tanárok ezért más platformokat (mint a Google Classroom, Microsoft Teams, Discord, Zoom) is használni kezdtek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói márciusban egy felmérést is készítettek arról, melyek a legnépszerűbb felületek: a kérdőívet kitöltő pedagógusok egyértelműen a Google Tanterem-alkalmazását tartották a legalkalmasabbnak az online tanításhoz. Így talán nem véletlen, hogy a KRÉTA új modulja - amely október hatodikától minden iskolában elérhetővé vált, neve pedig Digitális Kollaborációs Tér (DKT) - is ezt vette alapul, legalábbis a DKT-t kipróbáló tanárok szerint. A fejlesztés célja, hogy segítse a tanárok és a diákok online együttműködését, kommunikációját, a feladatok kiadását. A DKT-ról Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ elnöke a Nemzeti Pedagógus Kar október 7-8. között megrendezett konferenciáján tartott bemutató előadást. Szerinte az új modul „szükségtelenné teszi” egyéb oktatási szoftverek használatát az iskolákban. – Jó kis Google Classroom koppintás, de így integrálva a KRÉTA-val jól használhatónak tűnik – nyilatkozta egyikük. Pozitívumként emelte ki, hogy nincs szükség újabb adatfeltöltésekre, a tanulók, csoportok, osztályok, tantárgyak és tanórák adatai automatikusan átkerülnek a KRÉTA-ból. A használat során azonban előfordultak problémák: több pedagógus is jelezte, hogy a rendszer hirtelen leállt „váratlan hiba” miatt. A DKT mobiltelefonos alkalmazásával sincsenek többen megelégedve; volt, aki egy idő után be sem tudott lépni a felületre. Sokan attól is tartanak, hogy az iskoláknak kötelezővé teszik majd a DKT használatát. – Természetesen nem tilos más platformok használata sem – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Ugyanakkor a KRÉTA-DKT szerintük azért is jobb, mert biztosítja a tanulói adatok biztonságos kezelését, szemben „sok más piaci tanulástámogató szoftverrel”. A tanárok figyelmét arra is felhívták, legyenek tekintettel arra, hogy a tanulóknak ne kelljen egyidejűleg sok különböző online platformot alkalmazniuk. Az Emmi-től szerettük volna megtudni, mennyibe került a rendszer fejlesztése, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk a Klebelsberg Központnál, valamint a KRÉTA fejlesztéséért felelős eKRÉTA Informatikai Zrt.-nél is, de cikkünk írásáig nem reagáltak megkeresésünkre. A fejlesztés költségeiről érdeklődött még augusztusban Csányi Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője is, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azonban csak annyit árult el, hogy a modul fejlesztésének költségeit a kormány költségvetési forrásból biztosította, a KRÉTA fejlesztéseinek eddigi beszerzéseiről pedig a kozbeszerzes.hu oldalon lehet tájékozódni. Bár kifejezetten a DKT fejlesztésére kiírt közbeszerzést nem találtunk az oldalon, a Klebelsberg Központ még júniusban közzétett egy több mint 1,5 milliárd forintos pályázati felhívást, amely a KRÉTA több moduljának fejlesztését is magába foglalja – feltételezhető, hogy a DKT-t is ennek keretében fejlesztették. A nyertes „természetesen” az eKRÉTA Informatikai Zrt. A cég ezen kívül több más, a KRÉTA fejlesztésével kapcsolatos közbeszerzést is megnyert (például a szakképzés területén is), idén összesen több mint 2,8 milliárd forint értékben.  

Százmilliós fejlesztések

A kormány eddig is sokat költött a KRÉTA-ra: még 2013-ban 543 millió forintért vásárolták meg a Magiszter nevű e-napló licencét, ám ez nem vált be, így 2014-ben elkezdték az egyetemeken használt NEPTUN-rendszer mintájára átalakítani, a fejlesztés további 900 millió forintba került. A KRÉTA használata a 2017/2018-as tanévtől vált kötelezővé. 2018-ban elkezdték kiegészíteni egy új szoftver- és szolgáltatáscsomaggal, amit akkor 3,7 milliárd forintért rendelt meg a Klebelsberg Központ.