Haszontalan MVM-vétel: 5 milliárdot költöttek el versenyeztetés nélkül

Az uniós közbeszerzési szabályok kijátszására szolgálhatott az állami cég és svájci leányvállalata közötti ötmilliárdos ügylet három éve.

Lényegében haszonmentesen adta el az MVM-nek saját svájci leányvállalata, az MVM International AG 4,9 milliárdért a két éve komoly botrányt okozó, úgynevezett központi termelésmegjelenítő rendszert (ktm) – derül ki az MSZP elnöke, Tóth Bertalan által az állami energiacsoporttól kiperelt, lapunk birtokába került iratokból. Az állami konszern igazgatósága 2017-ben bízta meg egy évvel azelőtt alapított zürichi cégét az általuk fontosnak ítélt eszközbeszerzés fővállalkozói feladataival. A Fővárosi Ítélőtábla döntése nyomán az ellenzéki pártnak megküldött vezetői összefoglalóból kiderül: a „szakterület” a 2017 januári rendkívüli hidegek és a megugró áramtermelés miatt soron kívül indokoltnak nevezte a ktm beszerzését. Szerintük a feladattal azért kell az MVM International AG-t megbízni, mert ez a cég rendelkezik olyan összehasonlító „adatokkal és nemzetközi kapcsolatokkal, mely a tervezett rendszer megvalósításához elengedhetetlen”. A 700 ezer svájci frank tőkével alapított, egy irodában működő céget amúgy lényegében egy személy, a társaság vezetőségében máig szereplő Szarapka Lehel képviselte. De a cégben megjelent az Orbán-kormány akkori szaktárcájának miniszteri kabinetfőnöke is.

Az MVM igazgatósági előterjesztése „vaf” rövidítéssel jelzi, hogy a beszerzést a „versenyeztetés alól felmentették”. Szakértők szerint a faramuci felállás is e fő célt szolgálta. Az MVM-nek mint állami vállalatnak ugyanis egy közel ötmilliárdos vételre uniós közbeszerzés keretében versenytárgyalást kellett volna hirdetnie. Kivéve, ha saját cégétől vásárol. A svájci leányvállalatra pedig EU-n kívüliként szintén nem vonatkoztak az uniós közbeszerzési szabályok. Ráadásul a zürichi könyvek Magyarországról jóval nehézkesebben vizsgálhatók.

Az MVM a megküldött iratokban számos sort kitakart, így a megtérülési számításokat is. Az azonban kiderül, hogy az MVM 2017-ben 3,9, 2018-ban pedig egymilliárd forintot szánt a beszerzésre. A kiperelt mérleg tanúsága szerint viszont az MVM International AG-hoz már 2017-ben befolyt 4,8 milliárd forintnak megfelelő svájci frank. Ez azt valószínűsíti, hogy az MVM végül meggyorsította a kifizetést. Mérlege szerint a svájci cég 4,5 milliárdot fordított az eszközök beszerzésére, körülbelül kétszázmillió ment el személyi, illetve további százmillió egyéb kiadásokra. 24 milliós adózott eredményükből levonták az előző év veszteségét, így 13 millió maradt meg, amit letartalékoltak. Az MVM 2018-as és 2019-es, csoportszintű beszámolói szerint, bár a svájci leányvállalat azóta is létezik, bevételei megcsappantak. 2018-ban egymilliárd folyt be, amiből 185 milliós nyereség keletkezett, tavaly pedig félmilliárdból 72 millió maradt meg.

A ktm-botrány 2018 nyár végén robbant ki, miután az MVM nem adta le határidőre előző évi mérlegbeszámolóját. Hírek szerint ugyanis addigi könyvvizsgálójuk, a KPMG aránytalannak találta az eszközökért kifizetett több milliárdot azok vélhető tényleges – egyesek szerint néhány tízmilliós - értékéhez képest és nem hajlott az ügy felett szó nélkül elsiklani. Az MVM végül egy másik, az ügyletet nem kifogásoló könyvvizsgálóval láttamoztatta kimutatásait. Igaz, augusztusban, egyetlen nappal azt követően, hogy Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter átvette a – fura beszerzést amúgy engedélyező - Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől az MVM feletti tulajdonosi jogokat, Zsuga János vezérigazgató és Csiba Péter elnök távozott. Ezután az MVM-nél állítólag belső vizsgálat zajlott, ám – amint az Mager Andrea helyettese, Fónagy János ellenzéki megkeresésekre adott parlamenti válaszaiból tudható – nem találtak bűncselekményre utaló jeleket. Szerintük a rendszer igenis megérte a pénzét. A ktm működéséről azóta sem jelent meg túl sok hír. Egy 2019 eleji MVM-cikk szerint paksi napelemparkjukat a ktm központjából távkezelik.

A témával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az MVM-et, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.