Svájcban tűnnek el az MVM ötmilliárdjának nyomai

Publikálás dátuma
2018.09.10 06:00
A Mavir irányítóterme
Fotó: /
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
Szinte hajítófát se ér az MVM Magyar Villamos Művek által saját leányvállalatától, a svájci bejegyzésű MVM International AG-tól tavaly közel ötmilliárd forintért megvásárolt „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti (ktm) rendszer” - állítják egyöntetűen az ügyet közelről ismerő forrásaink. Egyikük a csomag hardver- és szoftverelemeinek összértékét legfeljebb ha százmillió forintra teszi. Elmondása szerint az egységes márkajelzés nélküli rendszer monitorokból, számítógépekből és internetes adattovábbító programokból áll. Meglátása szerint egy ilyen eszközre a komolyan hangzó elnevezés ellenére az MVM-nek nincs érdemi szüksége. Ez voltaképp egy diszpécserközponthoz hasonlít, ahol a kisebb-nagyobb kijelzőkön nyomon követhetőek az MVM erőműveinek pillanatnyi termelési mutatói. A látszat ellenére azonban az MVM nem avatkozhat be ily módon egységei termelésébe. Már csak azért sem, mert ellenkező esetben eddig is működtettek volna hasonlót. Az ügyletet ismerő segítőink egyöntetűen több milliárd forintos közpénzlenyúlásra gyanakszanak. A rendszert megrendelő MVM Zrt. ugyanis csak egy, leányvállalatait összefogó központ, amely nem irányítja közvetlenül saját erőműveit. Így például a paksi nukleáris blokkok napi életéért maga az erőmű felel. A két éve átadott pécsi napelemtelepük pillanatnyi helyzetéről pedig MVM Ovit nevű leányvállalatuk dönt. Ám még eme lehetőségek is korlátozottak. A teljes hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért ugyanis az MVM másik leányvállalata, a Mavir felel. Felügyeleti eszközökre tehát alapvetően ott van szükség, bár minden energiatársaság központjában látható hasonló. Értesülésünk szerint az MVM ktm-rendszere a gyakorlatban az állami holding épülőfélben lévő – a hazai áramrendszer mérete szempontjából kevéssé jelentős – napelem-erőműveinek működtetésére lesz alkalmas, már ha azok üzemeltetését nem adja át valamely leányvállalatnak, ami elég szokatlan lenne. Mások a rendszer elemeinek összértéke kapcsán némiképp megengedőbben úgy fogalmaznak: az ötmilliárdos számlát az MVM bizonyosan több milliárddal túlfizette. Lapunk értesülései szerint az MVM friss vezetése ennek érdekében most újraértékelteti az épp beüzemelés alatt álló termelésmonitort. 

A Mavir a legfontosabb

Alapvetően a Mavir szabályozza fel-le a hazai erőműveket, hisz az össztermelésnek minden századmásodpercben követnie kell az ország pillanatnyi igényét. E tevékenység oly kiemelt felelősségtudatot és az önérdekű erőművekkel szembeni elfogulatlanságot igényel, hogy az EU el is akarta tiltani a – sok közül egy piaci szereplőnek számító - MVM-et a Mavir tulajdonlásától. Ám a nagy tagállamok nyomására végül lehetővé vált, hogy a két vállalat működésének szigorú különválasztása mellett a Mavir az MVM-é maradhasson. 

Mindezek alapján több milliárd forintnyi közpénz lenyúlását sem tartják kizártnak az ügyletet ismerő segítőink. A háttérben mindenki a Fideszt emlegeti. Erre utalhat, hogy a Svájcban alapított fiókcég igazgatóságában helyet kapott Mihalovics Péter, Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke. Az értelmi szerzőket tehát valahol a korábban az MVM-ért is felelős tárcavezető környezetében sejthetjük. A lenyúlás konkrét menetére szintén nagyjából egyforma feltételezések forognak. Eszerint nem az történt, hogy egy arra jogosult személy Svájcban felvette a bankból az MVM International AG milliárdos bevételét, majd aktatáskájából továbbosztotta azt az érintetteknek. Várhatóan az eszközök valós értéke és eladási ára közötti gigaprofit nem jelenik meg az MVM International könyveiben nyereségként se. Ezt ugyanis az anyavállalat, vagyis az MVM felvehetné osztalékként, és akkor csak a túlbonyolított beszerzés miatt érhetné szó a ház elejét. Sokkal valószínűbb, hogy az MVM International AG a ktm-et maga is haszon nélkül, körülbelül ötmilliárd forintért vásárolta meg egy következő láncszemtől. És így tovább, addig, amíg a hatalmas summa vagy több kamuvállalat között elporlasztva, vagy egy sokadik, a monitorokat, laptopokat és szoftvereket nagyon olcsón megvásárló, majd azokat több ezer százalékos haszonnal eladó társaságnál, egy helyen jelentkezik. Ebből pedig a milliárdok már „tisztára mosva”, haszonként szabályosan felvehetőek. Miközben ez nyilvánvalóan felveti állami milliárdok elsíbolása - csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés  - gyanúját, ismereteink szerint az MVM egyelőre nem tett feljelentést.  
A kulisszák mögött természetesen megy az egymásra mutogatás. A legtöbben értelemszerűen a papírokat vezérigazgatóként ellenjegyző Zsuga János felelősségét firtatják. Őt sokan azzal veszik védelmükbe, hogy a szerződés még tavaly, Csiba Péter vezérigazgatósága idején köttetett, aki ráadásul elnöki pozícióját ez év augusztusáig megőrizte. Erre az a válasz, hogy Zsuga János az MVM akkori friss műszaki vezérhelyetteseként már a két évvel ezelőtti alapításkor a svájci cég vezetőségében ült. A mostani ügy szempontjából az se érdektelen, hogy a magáról őszinte és egyenes képet sugalló Zsuga János – legalábbis bejegyzett állandó lakcíme alapján – az elmúlt évek során az offshore-központként ismert svájci Appenzellben lakott. A svájci, pénzmosásgyanús ügyletek ráadásul a Fidesz gazdasági hátországától se állnak távol. Eszerint tehát az MVM fura leányvállalatát pont a pénz későbbi útjának lekövethetetlensége végett jegyezték be Svájcban. Mások viszont kötik az ebet a karóhoz, mondván: alapvetően Csiba Péter fűthetett be utódjának, aki nem mérte fel kellőképpen a széke alá rejtett akna erejét. Csiba Péter felelősségét viszont árnyalja, hogy a szerződésről döntő igazgatósági ülésen állítólag nem vett részt. Forrásaink arra is felhívják a figyelmet, hogy a botrány előszeleként május környékén több vezető is távozott a csoporttól. Így például a gazdasági vezérhelyettesi poszton ekkor váltotta Huszár Andrást a – beszámolókat végül Zsuga János mellett aláíró – Fazekas László. Rosszmájú megközelítések szerint Orbán Viktor rendszerében az állami pénzek nagybani lenyúlását akkor követi csak botrány, ha az a legfelsőbb szinteken nem volt leegyeztetve. Ebből a szempontból a mostani események ellentmondásosak. Tény, hogy Seszták Miklós már nem kormánytag. Augusztus elején, mindössze egy nappal azután, hogy az új, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől elvonta az MVM feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, közös megegyezéssel elküldte Zsuga Jánost és Csiba Pétert is. Helyükre pedig Kóbor Györgyöt, az MVM 50 százalékos tulajdonában álló, korábban a politikus felügyelte NKM Nemzeti Közművek addigi elnök-vezérigazgatóját ültette. Az egykor az E.ON-t is megjárt, szakértőnek számító új vezér látványos rendteremtésbe kezdett, a Zsuga János tiszavirág-életű vezérigazgatóságához köthető menedzserek zömét NKM-esekre cserélve. Mindazonáltal a hazai energiaipar hatalmi beágyazottságára utal, hogy a most kissé ellenérdekeltté vált három üzletember valamiképp egyaránt összefüggésbe hozható Csányi Sándorral, miközben az OTP-vezérnek és Mol-alelnöknek hivatalosan semmi köze nincs az MVM-hez. Mások ilyen előzmények után a tisztogatást csak a kötelező minimumnak tartják. Ebből a szempontból az intézkedések akár enyhének is ítélhetőek. Feljelentés nem született, az MVM és a háttérből irányító miniszter nem nyilatkozik, sőt az MVM legutóbbi közleménye szerint Fazekas Lászlónak a csoporton belül találtak más munkát. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az MVM nem reagált, Zsuga Jánost és Csiba Pétert nem értük el.

Könyvviszgáló kerestetik

A pénzköltések, elszámolások környékén, valami gyanús dolgok történtek, amit erősít az is, hogy az MVM a tavalyi mérleg elfogadásának határideje előtt szakított addigi könyvvizsgálójával, a legnagyobbak közé tartozó KPMG-vel. Így a mérlegeket több hónapra rá a BDO-val fogadtatták el. A KPMG-nek ugyanis bizonyára szemet szúrt a beszerzett eszközök értéke és ára közötti kiáltó különbség. A könyvvizsgálóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a cégcsoport-tagok egymás közti üzleteire. Egy holding vezetőiben ugyanis felmerülhet az a csalafinta ötlet, hogy egyes leányvállalataik veszteség- avagy nyereségmérséklése érdekében egy másik cégük kamutermékekről vagy -szolgáltatásokról állítson ki aránytalanul olcsó vagy drága számlát. Ezt a számviteli szabályok természetesen tiltják. Habár itt a cél más lehetett, ekkora értékaránytalanság mellett már a KPMG se mehetett el szó nélkül. A szintén neves BDO teljesen problémamentesnek ítélte a csoport könyveit - külön megjegyezve, hogy a belső árazások nem utaltak keresztfinanszírozásra -, igaz, jelentésükben hosszasan ecsetelik saját felelősségük határait. Kérdés, a BDO-val miként fogadtatták el az időzített, majd fel is robbant pénzügyi bombát. A BDO mentségére legyen mondva, hogy miután a cégiratok tanúsága szerint a leadási határidő előtt egy nappal, május 30-án megkapták a másfélezer milliárdos értékű csoport könyvelését, másfél hónap múlva az anyavállalat, két hónap múlva pedig a csoport beszámolói is elkészültek. Mindemellett figyelemre méltó, hogy a hatályos cégkivonat szerint a BDO, illetve személyesen Gaál Edmond könyvvizsgálati jogviszonya július 20-án lejárt. Eszerint tehát az MVM-nek – Magyarország egyik legnagyobb cégcsoportjának – jelenleg nincs könyvvizsgálója, ami szabálytalan. 

Olthatatlan lenyúlásvágy

Nem ez az első nagybani lenyúlásgyanú a nagyközönség előtt – gyakori imázskampányai ellenére – javarészt ismeretlen tevékenységű állami MVM-nél. A vádak szerint az MVM-et 2005 és 2008 között irányító Kocsis István vezérigazgatósága idején 15 milliárd forinttal csapolták meg az állami energiacsoportot különböző kamuszerződések révén. Habár ebből 12 milliárd „megtérült”, a hiányzó summa miatt bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság gyanúját olvasták Kocsis István és öt társa fejére. E történeteknél már csak a büntetőeljárás bizonyult kacifántosabbnak. Bár a Kaposvári Törvényszék három éve első fokon ártatlannak találta a jelenlegi kurzus bizalmát élvező üzletembert, két éve a Pécsi Ítélőtábla új eljárást rendelt el. Bár idén a – nyomozói munkát élesen kárhoztató – kaposvári bíróság első fokon újfent felmentette Kocsis Istvánt, az egyik érintett céget tulajdonló felesége, illetve egykori tanácsadója, Szász András 2-2 év felfüggesztettet kapott. Most újfent a másodfokon a sor. Az érintettek közül az elmúlt évek során elhunyt az egyik értékaránytalan szerződést jegyző egykori gazdasági vezérhelyettes, Molnár László, Kapolyi László vállalkozó és Kiss Ernő nyugalmazott rendőr-dandártábornok is. Utóbbi állítólag pénzt kért és kapott Kocsiséktól ama ígéret fejében, hogy elintézi a felmentést. A kettejük között ennek nyomán indult perben Kiss Ernőt közel öt év letöltendő börtönre ítélték, ám a kalandos életű egykori főnyomozót a bevonulás előtt elvitte a szíve.

2018.09.10 06:00
Frissítve: 2018.09.10 06:00

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrád megyében

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:27
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Még a főváros és Pest megye között is jelentős a különbség.
A leggyakrabban figyelt jóléti mutató, az egy főre jutó GDP, 4,7-szer olyan magas Budapesten, mint Nógrád megyében és 3,6-szer olyan magas, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – írja a Portfolio Virág Balázs Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadása alapján. A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója hozzátette: ezen a jelentős területi fejlettségi különbségen az uniós források, illetve a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram sem igazán tudott enyhíteni. A portál szerint az előadáson elhangzott, hogy – az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest Budapesten 136 százalék volt a legutóbbi, 2016-os adat szerint, míg ugyanez Nógrád megyében mindössze 29 százalékos volt, azaz a megye átlagában 4,7-szeres a jóléti különbség. – Budapest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonatkozásában ugyanez a két szám 136 százalék és 38 százalék, tehát 3,6-szeres a különbség. – de jelentős a különbség a közép-magyarországi régiót alkotó Budapest (136 százalék) és Pest megye (70 százalék) között is. – Győr-Moson-Sopron megye az uniós átlag 92 százalékánál állt, míg a dél-dunántúli és dél-alföldi megyék csak 40-50 százalék körül.
2018.09.23 13:27
Frissítve: 2018.09.23 13:27

Sokan hagyták az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését, a roham miatt áremelkedés lehet

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:29
FOTÓ: Vajda József
Fotó: /
Iparági információk szerint csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel.
Minden évben szeptember 15-én indul a hivatalos fűtési szezon Magyarországon, és idén is rengeteg család hagyta az utolsó pillanatra a fűtési rendszer ellenőrzését – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. A portál iparági információk alapján azt írja: már most jellemző, hogy
csak hetekre előre lehet időpontot egyeztetni a fűtésszerelőkkel. A roham miatt áremelkedésre számíthatnak a családok: kiszállási díjtól függően, 15-30 ezer forint között mozog egy általános ellenőrzés.
A cikkben kiemelik, hogy az ellenőrzés nagyon is ajánlott, hiszen a fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, az alkatrészek elmozdulhatnak. A gázkészülék lángőrét tilos kiiktatni, működését nem szabad műszakilag módosítani. Noha a radiátorok légtelenítését magunk is elvégezhetjük, a hőtermelő-berendezések ellenőrzését csak gázszerelői igazolvánnyal rendelkező, szakképesített személy intézheti.
2018.09.23 11:29
Frissítve: 2018.09.23 11:29