Svájcban tűnnek el az MVM ötmilliárdjának nyomai

Publikálás dátuma
2018.09.10 06:00
A Mavir irányítóterme
Fotó: /
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
Szinte hajítófát se ér az MVM Magyar Villamos Művek által saját leányvállalatától, a svájci bejegyzésű MVM International AG-tól tavaly közel ötmilliárd forintért megvásárolt „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti (ktm) rendszer” - állítják egyöntetűen az ügyet közelről ismerő forrásaink. Egyikük a csomag hardver- és szoftverelemeinek összértékét legfeljebb ha százmillió forintra teszi. Elmondása szerint az egységes márkajelzés nélküli rendszer monitorokból, számítógépekből és internetes adattovábbító programokból áll. Meglátása szerint egy ilyen eszközre a komolyan hangzó elnevezés ellenére az MVM-nek nincs érdemi szüksége. Ez voltaképp egy diszpécserközponthoz hasonlít, ahol a kisebb-nagyobb kijelzőkön nyomon követhetőek az MVM erőműveinek pillanatnyi termelési mutatói. A látszat ellenére azonban az MVM nem avatkozhat be ily módon egységei termelésébe. Már csak azért sem, mert ellenkező esetben eddig is működtettek volna hasonlót. Az ügyletet ismerő segítőink egyöntetűen több milliárd forintos közpénzlenyúlásra gyanakszanak. A rendszert megrendelő MVM Zrt. ugyanis csak egy, leányvállalatait összefogó központ, amely nem irányítja közvetlenül saját erőműveit. Így például a paksi nukleáris blokkok napi életéért maga az erőmű felel. A két éve átadott pécsi napelemtelepük pillanatnyi helyzetéről pedig MVM Ovit nevű leányvállalatuk dönt. Ám még eme lehetőségek is korlátozottak. A teljes hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért ugyanis az MVM másik leányvállalata, a Mavir felel. Felügyeleti eszközökre tehát alapvetően ott van szükség, bár minden energiatársaság központjában látható hasonló. Értesülésünk szerint az MVM ktm-rendszere a gyakorlatban az állami holding épülőfélben lévő – a hazai áramrendszer mérete szempontjából kevéssé jelentős – napelem-erőműveinek működtetésére lesz alkalmas, már ha azok üzemeltetését nem adja át valamely leányvállalatnak, ami elég szokatlan lenne. Mások a rendszer elemeinek összértéke kapcsán némiképp megengedőbben úgy fogalmaznak: az ötmilliárdos számlát az MVM bizonyosan több milliárddal túlfizette. Lapunk értesülései szerint az MVM friss vezetése ennek érdekében most újraértékelteti az épp beüzemelés alatt álló termelésmonitort. 

A Mavir a legfontosabb

Alapvetően a Mavir szabályozza fel-le a hazai erőműveket, hisz az össztermelésnek minden századmásodpercben követnie kell az ország pillanatnyi igényét. E tevékenység oly kiemelt felelősségtudatot és az önérdekű erőművekkel szembeni elfogulatlanságot igényel, hogy az EU el is akarta tiltani a – sok közül egy piaci szereplőnek számító - MVM-et a Mavir tulajdonlásától. Ám a nagy tagállamok nyomására végül lehetővé vált, hogy a két vállalat működésének szigorú különválasztása mellett a Mavir az MVM-é maradhasson. 

Mindezek alapján több milliárd forintnyi közpénz lenyúlását sem tartják kizártnak az ügyletet ismerő segítőink. A háttérben mindenki a Fideszt emlegeti. Erre utalhat, hogy a Svájcban alapított fiókcég igazgatóságában helyet kapott Mihalovics Péter, Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke. Az értelmi szerzőket tehát valahol a korábban az MVM-ért is felelős tárcavezető környezetében sejthetjük. A lenyúlás konkrét menetére szintén nagyjából egyforma feltételezések forognak. Eszerint nem az történt, hogy egy arra jogosult személy Svájcban felvette a bankból az MVM International AG milliárdos bevételét, majd aktatáskájából továbbosztotta azt az érintetteknek. Várhatóan az eszközök valós értéke és eladási ára közötti gigaprofit nem jelenik meg az MVM International könyveiben nyereségként se. Ezt ugyanis az anyavállalat, vagyis az MVM felvehetné osztalékként, és akkor csak a túlbonyolított beszerzés miatt érhetné szó a ház elejét. Sokkal valószínűbb, hogy az MVM International AG a ktm-et maga is haszon nélkül, körülbelül ötmilliárd forintért vásárolta meg egy következő láncszemtől. És így tovább, addig, amíg a hatalmas summa vagy több kamuvállalat között elporlasztva, vagy egy sokadik, a monitorokat, laptopokat és szoftvereket nagyon olcsón megvásárló, majd azokat több ezer százalékos haszonnal eladó társaságnál, egy helyen jelentkezik. Ebből pedig a milliárdok már „tisztára mosva”, haszonként szabályosan felvehetőek. Miközben ez nyilvánvalóan felveti állami milliárdok elsíbolása - csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés  - gyanúját, ismereteink szerint az MVM egyelőre nem tett feljelentést.  
A kulisszák mögött természetesen megy az egymásra mutogatás. A legtöbben értelemszerűen a papírokat vezérigazgatóként ellenjegyző Zsuga János felelősségét firtatják. Őt sokan azzal veszik védelmükbe, hogy a szerződés még tavaly, Csiba Péter vezérigazgatósága idején köttetett, aki ráadásul elnöki pozícióját ez év augusztusáig megőrizte. Erre az a válasz, hogy Zsuga János az MVM akkori friss műszaki vezérhelyetteseként már a két évvel ezelőtti alapításkor a svájci cég vezetőségében ült. A mostani ügy szempontjából az se érdektelen, hogy a magáról őszinte és egyenes képet sugalló Zsuga János – legalábbis bejegyzett állandó lakcíme alapján – az elmúlt évek során az offshore-központként ismert svájci Appenzellben lakott. A svájci, pénzmosásgyanús ügyletek ráadásul a Fidesz gazdasági hátországától se állnak távol. Eszerint tehát az MVM fura leányvállalatát pont a pénz későbbi útjának lekövethetetlensége végett jegyezték be Svájcban. Mások viszont kötik az ebet a karóhoz, mondván: alapvetően Csiba Péter fűthetett be utódjának, aki nem mérte fel kellőképpen a széke alá rejtett akna erejét. Csiba Péter felelősségét viszont árnyalja, hogy a szerződésről döntő igazgatósági ülésen állítólag nem vett részt. Forrásaink arra is felhívják a figyelmet, hogy a botrány előszeleként május környékén több vezető is távozott a csoporttól. Így például a gazdasági vezérhelyettesi poszton ekkor váltotta Huszár Andrást a – beszámolókat végül Zsuga János mellett aláíró – Fazekas László. Rosszmájú megközelítések szerint Orbán Viktor rendszerében az állami pénzek nagybani lenyúlását akkor követi csak botrány, ha az a legfelsőbb szinteken nem volt leegyeztetve. Ebből a szempontból a mostani események ellentmondásosak. Tény, hogy Seszták Miklós már nem kormánytag. Augusztus elején, mindössze egy nappal azután, hogy az új, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől elvonta az MVM feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, közös megegyezéssel elküldte Zsuga Jánost és Csiba Pétert is. Helyükre pedig Kóbor Györgyöt, az MVM 50 százalékos tulajdonában álló, korábban a politikus felügyelte NKM Nemzeti Közművek addigi elnök-vezérigazgatóját ültette. Az egykor az E.ON-t is megjárt, szakértőnek számító új vezér látványos rendteremtésbe kezdett, a Zsuga János tiszavirág-életű vezérigazgatóságához köthető menedzserek zömét NKM-esekre cserélve. Mindazonáltal a hazai energiaipar hatalmi beágyazottságára utal, hogy a most kissé ellenérdekeltté vált három üzletember valamiképp egyaránt összefüggésbe hozható Csányi Sándorral, miközben az OTP-vezérnek és Mol-alelnöknek hivatalosan semmi köze nincs az MVM-hez. Mások ilyen előzmények után a tisztogatást csak a kötelező minimumnak tartják. Ebből a szempontból az intézkedések akár enyhének is ítélhetőek. Feljelentés nem született, az MVM és a háttérből irányító miniszter nem nyilatkozik, sőt az MVM legutóbbi közleménye szerint Fazekas Lászlónak a csoporton belül találtak más munkát. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az MVM nem reagált, Zsuga Jánost és Csiba Pétert nem értük el.

Könyvviszgáló kerestetik

A pénzköltések, elszámolások környékén, valami gyanús dolgok történtek, amit erősít az is, hogy az MVM a tavalyi mérleg elfogadásának határideje előtt szakított addigi könyvvizsgálójával, a legnagyobbak közé tartozó KPMG-vel. Így a mérlegeket több hónapra rá a BDO-val fogadtatták el. A KPMG-nek ugyanis bizonyára szemet szúrt a beszerzett eszközök értéke és ára közötti kiáltó különbség. A könyvvizsgálóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a cégcsoport-tagok egymás közti üzleteire. Egy holding vezetőiben ugyanis felmerülhet az a csalafinta ötlet, hogy egyes leányvállalataik veszteség- avagy nyereségmérséklése érdekében egy másik cégük kamutermékekről vagy -szolgáltatásokról állítson ki aránytalanul olcsó vagy drága számlát. Ezt a számviteli szabályok természetesen tiltják. Habár itt a cél más lehetett, ekkora értékaránytalanság mellett már a KPMG se mehetett el szó nélkül. A szintén neves BDO teljesen problémamentesnek ítélte a csoport könyveit - külön megjegyezve, hogy a belső árazások nem utaltak keresztfinanszírozásra -, igaz, jelentésükben hosszasan ecsetelik saját felelősségük határait. Kérdés, a BDO-val miként fogadtatták el az időzített, majd fel is robbant pénzügyi bombát. A BDO mentségére legyen mondva, hogy miután a cégiratok tanúsága szerint a leadási határidő előtt egy nappal, május 30-án megkapták a másfélezer milliárdos értékű csoport könyvelését, másfél hónap múlva az anyavállalat, két hónap múlva pedig a csoport beszámolói is elkészültek. Mindemellett figyelemre méltó, hogy a hatályos cégkivonat szerint a BDO, illetve személyesen Gaál Edmond könyvvizsgálati jogviszonya július 20-án lejárt. Eszerint tehát az MVM-nek – Magyarország egyik legnagyobb cégcsoportjának – jelenleg nincs könyvvizsgálója, ami szabálytalan. 

Olthatatlan lenyúlásvágy

Nem ez az első nagybani lenyúlásgyanú a nagyközönség előtt – gyakori imázskampányai ellenére – javarészt ismeretlen tevékenységű állami MVM-nél. A vádak szerint az MVM-et 2005 és 2008 között irányító Kocsis István vezérigazgatósága idején 15 milliárd forinttal csapolták meg az állami energiacsoportot különböző kamuszerződések révén. Habár ebből 12 milliárd „megtérült”, a hiányzó summa miatt bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság gyanúját olvasták Kocsis István és öt társa fejére. E történeteknél már csak a büntetőeljárás bizonyult kacifántosabbnak. Bár a Kaposvári Törvényszék három éve első fokon ártatlannak találta a jelenlegi kurzus bizalmát élvező üzletembert, két éve a Pécsi Ítélőtábla új eljárást rendelt el. Bár idén a – nyomozói munkát élesen kárhoztató – kaposvári bíróság első fokon újfent felmentette Kocsis Istvánt, az egyik érintett céget tulajdonló felesége, illetve egykori tanácsadója, Szász András 2-2 év felfüggesztettet kapott. Most újfent a másodfokon a sor. Az érintettek közül az elmúlt évek során elhunyt az egyik értékaránytalan szerződést jegyző egykori gazdasági vezérhelyettes, Molnár László, Kapolyi László vállalkozó és Kiss Ernő nyugalmazott rendőr-dandártábornok is. Utóbbi állítólag pénzt kért és kapott Kocsiséktól ama ígéret fejében, hogy elintézi a felmentést. A kettejük között ennek nyomán indult perben Kiss Ernőt közel öt év letöltendő börtönre ítélték, ám a kalandos életű egykori főnyomozót a bevonulás előtt elvitte a szíve.

2018.09.10 06:00
Frissítve: 2018.09.10 06:00

Huawei-termékeket tiltanának be az USA-ban

Publikálás dátuma
2019.01.17 08:42

Fotó: AFP/ WANG ZHAO
Amerikai törvényhozók egy csoportja kétpárti törvényjavaslatot nyújtott be a kínai telekommunikációs óriásvállalat gyártotta chipek és egyes alkatrészek forgalmazási tilalmáról.
Az MTI összefoglalója szerint a törvényhozók javaslata nemcsak a Huawei, hanem a ZTE és más kínai vállalatok olyan termékeire is vonatkozik, amelyek forgalmazása amerikai szankciókat, törvényt vagy exportellenőrzési szabályokat sért. A törvényjavaslatot szinte egy időben nyújtották be a Wall Street Journal című lap értesülésének nyilvánosságra hozásával: a lap szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) bűnügyi nyomozást folytat a Huawei ellen ipari titkok eltulajdonításának gyanúja miatt. Úgy tudják, a Huawei ipari-kereskedelmi titkokat lop el amerikai üzleti partnereitől, köztük például a német T-Mobile amerikai leányvállalatától. A lap konkrétan a T-Mobile okostelefonjainak tesztelésére használt technológiának az ellopását említette. A nyomozás a lap szerint részben egy polgári peres eljárásnak köszönhetően indult meg: az északnyugati Seattle városában egy esküdtszék felelősnek találta a Huaweit a T-Mobile egyik üzeme robottechnológiájának eltulajdonításában. Sem az amerikai igazságügyi minisztérium, sem a Huawei szóvivője nem kommentálta a Wall Street Journal értesüléseit.
A Huawei a világ legnagyobb telekommunikációs berendezéseket gyártó cége, és a világon a második legnagyobb okostelefon-gyártó. Tevékenységét az Egyesült Államokban régóta behatóan vizsgálják, és az amerikai kormány hatékony lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a Huawei-berendezések rácsatlakozását a nagy amerikai hálózatokra. Washington – más országokhoz hasonlóan – attól tart, hogy a Huawei berendezéseivel a kínai hatóságok kémkednek. A Washington Free Beacon című konzervatív portál szerdán írt hosszas elemzést arról, hogy az amerikai hírszerzés szerint a Huaweinek szoros kapcsolatai vannak a Kínai Kommunista Párttal és a kínai polgári és katonai hírszerző szervekkel. A hét elején sencseni keltezésű tudósításában a brit Financial Times című lap arról számolt be, hogy Zsen Cseng-fej, a cég idős és a nyilvánosság elől elzárkózó alapítója újságírók előtt kijelentette: a vállalat „soha, egyetlen kormánytól sem kapott megkeresést információk átadására”. Majd hozzátette, hogy támogatja a Kínai Kommunista Pártot, de – ahogyan fogalmazott – „nem okoznék kárt egyetlen más országnak sem”.

Sorozatos bírálatok

A Huawei az utóbbi időben Csehországban is kiváltotta a titkosszolgálatok érdeklődését, ahol biztonsági kockázatnak minősítették a kínai cég technológiáit, és ilyen értelemben nyilvánosan figyelmeztetést adtak ki azok használatával kapcsolatban. Milos Zeman cseh államfő csütörtökön bírálta a cseh titkosszolgálati intézmények vezetőségét, szerinte a jelentésük nem hiteles, az ügy nyomán pedig Kína válaszintézkedéseket készíthet elő Csehország ellen. December 7-én Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős biztosa is úgy nyilatkozott, hogy az Európai Uniónak (EU) aggódnia kell a Huawei kínai távközlési óriásvállalat és más kínai technológiai cégek miatt, mert azok kockázatot hordoznak az unió iparára és biztonságára nézve. Ezt az állítást a Huawei következetesen visszautasítja. Svéd távközlési szolgáltatók december közepén jelezték, hogy egyikük sem kíván lemondani a kínai Huawei Technologies mobil hálózati berendezéseinek a használatáról a nemrégiben felmerült biztonsági aggodalmak miatt. December 6-án az amerikai hatóságok kérésére Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. Sajtóértesülések szerint a kényszerintézkedés az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. A letartóztatás heves tiltakozást váltott ki Peking részéről, és megtorlásként őrizetbe vettek Kínában két kanadai állampolgárt. 

2019.01.17 08:42

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31