Svájcban tűnnek el az MVM ötmilliárdjának nyomai

Publikálás dátuma
2018.09.10 06:00
A Mavir irányítóterme
Fotó: /
Valós értékénél milliárdokkal többet fizethetett ki az állami tulajdonú MVM egy szükségtelennek tűnő „termelésfelügyeleti” rendszerért; a lenyúlásgyanúra kurzusközeli politikusok árnya vetül.
Szinte hajítófát se ér az MVM Magyar Villamos Művek által saját leányvállalatától, a svájci bejegyzésű MVM International AG-tól tavaly közel ötmilliárd forintért megvásárolt „központi termelésmegjelenítő és felügyeleti (ktm) rendszer” - állítják egyöntetűen az ügyet közelről ismerő forrásaink. Egyikük a csomag hardver- és szoftverelemeinek összértékét legfeljebb ha százmillió forintra teszi. Elmondása szerint az egységes márkajelzés nélküli rendszer monitorokból, számítógépekből és internetes adattovábbító programokból áll. Meglátása szerint egy ilyen eszközre a komolyan hangzó elnevezés ellenére az MVM-nek nincs érdemi szüksége. Ez voltaképp egy diszpécserközponthoz hasonlít, ahol a kisebb-nagyobb kijelzőkön nyomon követhetőek az MVM erőműveinek pillanatnyi termelési mutatói. A látszat ellenére azonban az MVM nem avatkozhat be ily módon egységei termelésébe. Már csak azért sem, mert ellenkező esetben eddig is működtettek volna hasonlót. Az ügyletet ismerő segítőink egyöntetűen több milliárd forintos közpénzlenyúlásra gyanakszanak. A rendszert megrendelő MVM Zrt. ugyanis csak egy, leányvállalatait összefogó központ, amely nem irányítja közvetlenül saját erőműveit. Így például a paksi nukleáris blokkok napi életéért maga az erőmű felel. A két éve átadott pécsi napelemtelepük pillanatnyi helyzetéről pedig MVM Ovit nevű leányvállalatuk dönt. Ám még eme lehetőségek is korlátozottak. A teljes hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyáért ugyanis az MVM másik leányvállalata, a Mavir felel. Felügyeleti eszközökre tehát alapvetően ott van szükség, bár minden energiatársaság központjában látható hasonló. Értesülésünk szerint az MVM ktm-rendszere a gyakorlatban az állami holding épülőfélben lévő – a hazai áramrendszer mérete szempontjából kevéssé jelentős – napelem-erőműveinek működtetésére lesz alkalmas, már ha azok üzemeltetését nem adja át valamely leányvállalatnak, ami elég szokatlan lenne. Mások a rendszer elemeinek összértéke kapcsán némiképp megengedőbben úgy fogalmaznak: az ötmilliárdos számlát az MVM bizonyosan több milliárddal túlfizette. Lapunk értesülései szerint az MVM friss vezetése ennek érdekében most újraértékelteti az épp beüzemelés alatt álló termelésmonitort. 

A Mavir a legfontosabb

Alapvetően a Mavir szabályozza fel-le a hazai erőműveket, hisz az össztermelésnek minden századmásodpercben követnie kell az ország pillanatnyi igényét. E tevékenység oly kiemelt felelősségtudatot és az önérdekű erőművekkel szembeni elfogulatlanságot igényel, hogy az EU el is akarta tiltani a – sok közül egy piaci szereplőnek számító - MVM-et a Mavir tulajdonlásától. Ám a nagy tagállamok nyomására végül lehetővé vált, hogy a két vállalat működésének szigorú különválasztása mellett a Mavir az MVM-é maradhasson. 

Mindezek alapján több milliárd forintnyi közpénz lenyúlását sem tartják kizártnak az ügyletet ismerő segítőink. A háttérben mindenki a Fideszt emlegeti. Erre utalhat, hogy a Svájcban alapított fiókcég igazgatóságában helyet kapott Mihalovics Péter, Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszter volt kabinetfőnöke. Az értelmi szerzőket tehát valahol a korábban az MVM-ért is felelős tárcavezető környezetében sejthetjük. A lenyúlás konkrét menetére szintén nagyjából egyforma feltételezések forognak. Eszerint nem az történt, hogy egy arra jogosult személy Svájcban felvette a bankból az MVM International AG milliárdos bevételét, majd aktatáskájából továbbosztotta azt az érintetteknek. Várhatóan az eszközök valós értéke és eladási ára közötti gigaprofit nem jelenik meg az MVM International könyveiben nyereségként se. Ezt ugyanis az anyavállalat, vagyis az MVM felvehetné osztalékként, és akkor csak a túlbonyolított beszerzés miatt érhetné szó a ház elejét. Sokkal valószínűbb, hogy az MVM International AG a ktm-et maga is haszon nélkül, körülbelül ötmilliárd forintért vásárolta meg egy következő láncszemtől. És így tovább, addig, amíg a hatalmas summa vagy több kamuvállalat között elporlasztva, vagy egy sokadik, a monitorokat, laptopokat és szoftvereket nagyon olcsón megvásárló, majd azokat több ezer százalékos haszonnal eladó társaságnál, egy helyen jelentkezik. Ebből pedig a milliárdok már „tisztára mosva”, haszonként szabályosan felvehetőek. Miközben ez nyilvánvalóan felveti állami milliárdok elsíbolása - csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés  - gyanúját, ismereteink szerint az MVM egyelőre nem tett feljelentést.  
A kulisszák mögött természetesen megy az egymásra mutogatás. A legtöbben értelemszerűen a papírokat vezérigazgatóként ellenjegyző Zsuga János felelősségét firtatják. Őt sokan azzal veszik védelmükbe, hogy a szerződés még tavaly, Csiba Péter vezérigazgatósága idején köttetett, aki ráadásul elnöki pozícióját ez év augusztusáig megőrizte. Erre az a válasz, hogy Zsuga János az MVM akkori friss műszaki vezérhelyetteseként már a két évvel ezelőtti alapításkor a svájci cég vezetőségében ült. A mostani ügy szempontjából az se érdektelen, hogy a magáról őszinte és egyenes képet sugalló Zsuga János – legalábbis bejegyzett állandó lakcíme alapján – az elmúlt évek során az offshore-központként ismert svájci Appenzellben lakott. A svájci, pénzmosásgyanús ügyletek ráadásul a Fidesz gazdasági hátországától se állnak távol. Eszerint tehát az MVM fura leányvállalatát pont a pénz későbbi útjának lekövethetetlensége végett jegyezték be Svájcban. Mások viszont kötik az ebet a karóhoz, mondván: alapvetően Csiba Péter fűthetett be utódjának, aki nem mérte fel kellőképpen a széke alá rejtett akna erejét. Csiba Péter felelősségét viszont árnyalja, hogy a szerződésről döntő igazgatósági ülésen állítólag nem vett részt. Forrásaink arra is felhívják a figyelmet, hogy a botrány előszeleként május környékén több vezető is távozott a csoporttól. Így például a gazdasági vezérhelyettesi poszton ekkor váltotta Huszár Andrást a – beszámolókat végül Zsuga János mellett aláíró – Fazekas László. Rosszmájú megközelítések szerint Orbán Viktor rendszerében az állami pénzek nagybani lenyúlását akkor követi csak botrány, ha az a legfelsőbb szinteken nem volt leegyeztetve. Ebből a szempontból a mostani események ellentmondásosak. Tény, hogy Seszták Miklós már nem kormánytag. Augusztus elején, mindössze egy nappal azután, hogy az új, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől elvonta az MVM feletti tulajdonosi jogok gyakorlását, közös megegyezéssel elküldte Zsuga Jánost és Csiba Pétert is. Helyükre pedig Kóbor Györgyöt, az MVM 50 százalékos tulajdonában álló, korábban a politikus felügyelte NKM Nemzeti Közművek addigi elnök-vezérigazgatóját ültette. Az egykor az E.ON-t is megjárt, szakértőnek számító új vezér látványos rendteremtésbe kezdett, a Zsuga János tiszavirág-életű vezérigazgatóságához köthető menedzserek zömét NKM-esekre cserélve. Mindazonáltal a hazai energiaipar hatalmi beágyazottságára utal, hogy a most kissé ellenérdekeltté vált három üzletember valamiképp egyaránt összefüggésbe hozható Csányi Sándorral, miközben az OTP-vezérnek és Mol-alelnöknek hivatalosan semmi köze nincs az MVM-hez. Mások ilyen előzmények után a tisztogatást csak a kötelező minimumnak tartják. Ebből a szempontból az intézkedések akár enyhének is ítélhetőek. Feljelentés nem született, az MVM és a háttérből irányító miniszter nem nyilatkozik, sőt az MVM legutóbbi közleménye szerint Fazekas Lászlónak a csoporton belül találtak más munkát. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az MVM nem reagált, Zsuga Jánost és Csiba Pétert nem értük el.

Könyvviszgáló kerestetik

A pénzköltések, elszámolások környékén, valami gyanús dolgok történtek, amit erősít az is, hogy az MVM a tavalyi mérleg elfogadásának határideje előtt szakított addigi könyvvizsgálójával, a legnagyobbak közé tartozó KPMG-vel. Így a mérlegeket több hónapra rá a BDO-val fogadtatták el. A KPMG-nek ugyanis bizonyára szemet szúrt a beszerzett eszközök értéke és ára közötti kiáltó különbség. A könyvvizsgálóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a cégcsoport-tagok egymás közti üzleteire. Egy holding vezetőiben ugyanis felmerülhet az a csalafinta ötlet, hogy egyes leányvállalataik veszteség- avagy nyereségmérséklése érdekében egy másik cégük kamutermékekről vagy -szolgáltatásokról állítson ki aránytalanul olcsó vagy drága számlát. Ezt a számviteli szabályok természetesen tiltják. Habár itt a cél más lehetett, ekkora értékaránytalanság mellett már a KPMG se mehetett el szó nélkül. A szintén neves BDO teljesen problémamentesnek ítélte a csoport könyveit - külön megjegyezve, hogy a belső árazások nem utaltak keresztfinanszírozásra -, igaz, jelentésükben hosszasan ecsetelik saját felelősségük határait. Kérdés, a BDO-val miként fogadtatták el az időzített, majd fel is robbant pénzügyi bombát. A BDO mentségére legyen mondva, hogy miután a cégiratok tanúsága szerint a leadási határidő előtt egy nappal, május 30-án megkapták a másfélezer milliárdos értékű csoport könyvelését, másfél hónap múlva az anyavállalat, két hónap múlva pedig a csoport beszámolói is elkészültek. Mindemellett figyelemre méltó, hogy a hatályos cégkivonat szerint a BDO, illetve személyesen Gaál Edmond könyvvizsgálati jogviszonya július 20-án lejárt. Eszerint tehát az MVM-nek – Magyarország egyik legnagyobb cégcsoportjának – jelenleg nincs könyvvizsgálója, ami szabálytalan. 

Olthatatlan lenyúlásvágy

Nem ez az első nagybani lenyúlásgyanú a nagyközönség előtt – gyakori imázskampányai ellenére – javarészt ismeretlen tevékenységű állami MVM-nél. A vádak szerint az MVM-et 2005 és 2008 között irányító Kocsis István vezérigazgatósága idején 15 milliárd forinttal csapolták meg az állami energiacsoportot különböző kamuszerződések révén. Habár ebből 12 milliárd „megtérült”, a hiányzó summa miatt bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság gyanúját olvasták Kocsis István és öt társa fejére. E történeteknél már csak a büntetőeljárás bizonyult kacifántosabbnak. Bár a Kaposvári Törvényszék három éve első fokon ártatlannak találta a jelenlegi kurzus bizalmát élvező üzletembert, két éve a Pécsi Ítélőtábla új eljárást rendelt el. Bár idén a – nyomozói munkát élesen kárhoztató – kaposvári bíróság első fokon újfent felmentette Kocsis Istvánt, az egyik érintett céget tulajdonló felesége, illetve egykori tanácsadója, Szász András 2-2 év felfüggesztettet kapott. Most újfent a másodfokon a sor. Az érintettek közül az elmúlt évek során elhunyt az egyik értékaránytalan szerződést jegyző egykori gazdasági vezérhelyettes, Molnár László, Kapolyi László vállalkozó és Kiss Ernő nyugalmazott rendőr-dandártábornok is. Utóbbi állítólag pénzt kért és kapott Kocsiséktól ama ígéret fejében, hogy elintézi a felmentést. A kettejük között ennek nyomán indult perben Kiss Ernőt közel öt év letöltendő börtönre ítélték, ám a kalandos életű egykori főnyomozót a bevonulás előtt elvitte a szíve.

2018.09.10 06:00
Frissítve: 2018.09.10 06:00

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12