Újabb zűrös ügyben kötelezték adatkiadásra az MVM-et

Publikálás dátuma
2019.05.20. 08:35

Fotó: Simon Moricz-Sabjan / Pictorial Collective
Az állami MVM Magyar Villamos Műveknek ki kell adnia a zűrös termelésfigyelőrendszer-beszerzési ügy belső vizsgálatát elrendelő határozatokat - döntött a szocialista Tóth Bertalan keresetére a Fővárosi Törvényszék.
A minapi, nem jogerős döntés értelmében az állami társaságnak ki kell adnia a központi termelésmegjelenítő és -felügyeleti (ktm) -rendszerrel, valamint az MVM International AG-val kapcsolatos belső vizsgálatok elrendelő határozatait. Az iratokból kiderül: az MVM a pártelnök adatkérését először azzal hárította el, hogy a ktm-szerződés vizsgálatára szakértőket bízott meg, mely vizsgálatok zajlanak. Ezek lezártáig pedig felelősségteljes következtetések nem vonhatók le. Tóth Bertalan ezután bírósági keresettel kérte ki az elrendelő határozatokat. Az MVM szerint viszont ezek olyan „döntést megalapozó, folyamatban levő, komplex, több egymásra épülő lépésből álló folyamat indító dokumentumai”, amit nem kötelesek kiadni. A bíróság szerint viszont, bár az előkészítő iratok tíz évig titkosak, az elrendelő határozatok nem tartoznak e körbe. Noha vonatkozó megkeresésünkre az MVM nem reagált, az állami energiatársaság hasonló keresetekkel kapcsolatos eddigi gyakorlata tükrében borítékolható, hogy az utolsó lehetséges pillanatig folytatják a közvagyonnal kapcsolatos döntéseik megismerése elleni jogi küzdelmet. Mint arról több ízben beszámoltunk, az MVM tavalyelőtt saját újonnan alapított, titokzatos svájci leányvállalatától, az MVM International AG-tól szakértők által szükségtelennek, ötmilliárdos árához képest talán ha néhány tízmilliós értékűnek tartott úgynevezett „központi termelésmegjelenítő” rendszert vásárolt. Akkori könyvvizsgálójuk, a KPMG ezt állítólag nem hagyta szó nélkül, így pénzügyi jelentésüket egy másik céggel fogadtatták el. Miután az MVM tulajdonosi joggyakorlása Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez került, a teljes vezetőségét lecserélték, ám a ktm-vizsgálat fejleményeiről nem tudni. Kóbor György elnök-vezérigazgató utoljára 2018. október végén a Figyelőnek adott hangot abbeli reményének, hogy decemberre képbe kerülnek. Ezután februári belső határidőről rebesgettek, de az ügyben azóta is csend honol. A bíróság felidézi: Mesterházy Attila szocialista képviselő tavaly szeptemberi kérdésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhelyettes visszaigazolta a vizsgálatok tényét (emellett amúgy kiállt az üzlet szükségessége mellett is).
Szerző
Témák
MVM KEH MSZP

Elfogynak az új lakások, múlik az építési láz

Publikálás dátuma
2019.05.20. 07:20

Fotó: Népszava
Rekordszámú otthon átadása várható az idén, az új építésűeket keresők lehetőségei mégis szűkülnek.
Bár idén a korábbiakhoz képest jelentős számú, mintegy 29 ezer lakást adnak át a kivitelezők, ez korántsem jelenti azt, hogy a vevők ennyi újépítésű közül válogathatnak. A statisztikában megjelenő ingatlanok mintegy fele ugyanis saját célra épült, másik felének jelentős része pedig már a tervezőasztal mellől elkelt. Budapesten jelenleg alig több mint 300 újlakásba lehetne beköltözni friss vevőként. Jövőre tovább romlik a helyzet. Az idén még 5 százalékos újlakás-áfa év végi kivezetésével ugyanis jelentősen csökkent az építési kedv. A jegybank Ingatlanpiaci jelentése szerint vidéken 74, Budapesten 59 százalékos visszaesés várható. Az építkezések ráadásul főként a fizetőképesebb térségekben és az üdülőhelyeken összpontosulnak. A jegybank adatai szerint a vidéki újlakások ötöde a Balatonnál, 12 százaléka a fővárosi agglomerációban, fele pedig a megyeszékhelyeken található. Míg Győr-Moson-Sopron, Pest vagy Somogy megyében rendre a 1700-2000 körüli újlakás épül, addig Tolnában vagy Békésben száznál is kevesebb. Összességében jelenleg mintegy 160 ezer házat és lakást kínálnak eladásra. Ezek mintegy 10 százaléka újépítésű. Döntő többségük azonban csak pár év múlva készül el – közölte érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az újépítésűek iránt mégis egyre nő a kereslet. Míg tavaly ilyenkor egy-egy hirdetés iránt átlagosan hárman érdeklődtek, addig most heten. A használtak iránti kereslet kevésbé nőtt: tavaly még egy-egy hirdetés kapcsán négyen emelték fel a telefont, ma hatan. Balogh László az okot az újépítésűek kínálatának szűkülésében látja. Míg a visszaesés az építési statisztikában még csak az elkövetkező évekre várható, addig az a hirdetések számában már most érzékelhető. A megépült, vagy hónapokon belül elkészülő újlakások jelentős része évekkel ezelőtt gazdára talált. A még csak tervezettek ugyanis 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolhatók meg. (A jegybank adatai szerint a fejlesztés alatt állókat vidéken 47, Budapesten pedig 71 százalékban már értékesítették.) A kínálat szűkülése a használtak piacán is áremelkedést hoz. Azok a tehetősebb vevők, akik eredetileg újlakást szerettek volna venni, többet lesznek hajlandók fizetni a jobb állapotú használtakért, ez pedig a kevésbé jó állapotúak áraira is hat – véli Balogh László. A lakásépítések 2015-ös visszaesésekor szintén ez történt. A fővárosban ugyanakkor már most is 850 ezer forintot kell fizetni az újak, és 650 ezer forintot a használtak négyzetméteréért. Balogh László szerint 4-5 év múlva egymillió forintos négyzetméterár alatt nem is nagyon lehet majd újlakást vásárolni Budapesten. A drágulás mindaddig kitart, amíg a vásárlásokat könnyen hozzáférhető, kedvező hitelek segítik. A folyamatot a kamatkörnyezet esetleges romlása fékezheti. A lakásépítések visszaesése nem csak az építőiparra hat kedvezőtlenül, hanem a lakásállomány megújulására is, holott ebben Magyarország már most is térségi sereghajtó. A KSH legutóbbi mikrocenzusa 2016. október 1-jén Magyarországon 4 millió 405 ezer lakásról adott számot. Ez azt jelenti, hogy a 2011. évi népszámlálástól számítva a mennyiség mindössze 0,3 százalékkal, 15 ezer újjal bővült. Azóta – a kedvezményes áfának is köszönhetően – nőtt a beruházási kedv: 2016-ban 10 ezer, 2017-ben 14 400, tavaly pedig 17 700 lakást adtak át. A megújulási ráta mindössze 0,4 százalék. A jelenlegi otthonok 90 százaléka legalább 30 éves; közel harmaduk még 1960 előtt épült. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) április eleji ülésén a szakértők arra figyelmeztettek: a mai építési szint mellett 250 évente újul meg a hazai lakásállomány. A várható visszaesés után tovább romolhat a helyzet. Összehasonlításul: Lengyelországban és Ausztriában tavaly egy év alatt 1,28 százalékkal nőtt a lakóingatlanok száma; Szlovákiában 1 százalék körüli volt az arány, de a cseh és a román adatokat is alulmúljuk – derül ki az MNB elemzéséből. Az ingatlan.com kínálatában fellelhető hirdetések alapján a lakások 14 százaléka közepes állapotú vagy felújítandó, több mint fele pedig felújított vagy újszerű, illetve jó állapotú. Balogh László úgy sejti, a valóság ennél lehangolóbb lehet. A „jó” ugyanis meglehetős szubjektív besorolás. A hirdetések 28 százalékánál az állapotot fel sem tüntetik, amit önmagában beszédesnek tart.

Az ár nő, a vevők mégis kevesebbért vásárolnak

A tavalyi utolsó negyedévben országosan és átlagosan 14,8 millió forintért cseréltek gazdát a lakóingatlanok, ami éves szinten 1 százalékos csökkenés. Az országos lakásárak ez idő alatt viszont több mint 15 százalékkal nőttek. Vagyis a lakások drágulnak ugyan, de egyre inkább az olcsóbbak cserélnek gazdát. A jegybank szerint emögött vélhetően az áll, hogy a ciklus elején a jelentősebb megtakarításokkal rendelkezők vásároltak, akiket most a kevésbé tehetősek követnek. A 2008-as válság előtt az árak emelkedésével a forgalom a drágább lakások felé tolódott el - jegyzik meg elemzők.

Energetikailag is elavultak

 Az Európai Unióban 2021-től csak közel nulla energiaigényű lakásokat lehet építeni, ami növeli az építési költségeket és az árakat. A hazai állomány kétharmada energetikailag elavult, a tulajdonost cserélő lakások ebből a szempontból átlagosak. Az LITT szerint már csak a kisebb energiafüggőség miatt is érdemes lenne támogatni az újlakások fejlesztését. A testület a közel nulla energiaigényűekre - 150 négyzetméteres alapterületi korlát mellett - megfontolandónak tartja az 5 százalékos áfakulcs alkalmazását.

Szerző

Olajozottan bővül az arckrémek piaca

Publikálás dátuma
2019.05.19. 20:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyre több öregedésgátló arcápoló fogy.
Tavaly április és idén március között ötmilliárd forintot ért el a ránctalanítást, illetve liftinges hatást ígérő krémek forgalma – közli a Nielsen nevű piackutató. Ez forintban 9 százalékos, mennyiségben 3 százalékos bővülés, ami 865 ezer liter krémet, szérumot vagy olajat jelent. A kimondottan arcápolásra szolgáló termékek – például krémek, szérumok és maszkok - értékforgalmának kétharmadát az anti-ageing- vagy lifting-hatású termékek adják. A vizsgált időszakban több mint hárommillió darab ilyen termék került a kosarakba. Ez 7 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. Az „örök fiatalság” titkát a vevők leginkább a célzott hatású arckrémekben látják. Ezek közé sorolható az értékbeli forgalom négyötöde, ami közel százezer liter kence. Ezt követik a koncentrált hatóanyagokkal és intenzívebb hatással kecsegtető anyagok. Ezekből tizedével több fogyott félmilliárd forint értékben, ami közel ötezer liter „csodaszer”. A liftinges vagy ránctalanító hatású arcmaszkokból félmillió kelt el. Ezek forgalma több mint negyven százalékos növekedéssel meghaladta a 200 milliót. Az értékbeli forgalom hatvan százalékát nappali, valamivel több mint egynegyedét pedig az éjszakai krémek teszik ki. A szem környékét ápoló liftinges megoldások a forgalom egytizedét adják. Hasítanak a krémek és maszkok, ugyanakkor például az ampullák/párnácskák értékbeli forgalma is egyötödével ugrott az elmúlt 12 hónap során – idézik Dászkál Fruzsinát, a Nielsen piackutatási elemzőjét. Az értékesítés mintegy kilenctizede drogériák bonyolították. Az öregedésgátló arcápolók összesített értékbeli forgalmának közel kilencven százalékát gyártói márkák teszik ki – állapítja meg a piackutató.
Szerző