NATO;Országgyűlés;Svédország;

Négy napon át ülésezik jövő héten az Országgyűlés, de a svéd NATO-csatlakozás még mindig nem lesz napirenden

Ugyanakkor döntenek a Honvédség csádi katonai missziójának indításáról, valamint a háborús veszélyhelyzet újabb fél évvel történő meghosszabbításáról.

Bár a jövő héten négy teljes napon át ülésezik az Országgyűlés, ebbe a menetrendbe sem fér bele a lassan 16 hónapja tárgyalásra váró javaslat Svédország NATO-csatlakozásáról – derül ki a hvg.hu birtokába került javaslatból, amit csütörtök délutáni ülésén véglegesít a Házbizottság.

A svéd csatlakozási jóváhagyás további halasztásáról a DK-s Vadai Ágnes is posztolt a Facebook-oldalán. Úgy fogalmazott,

„a nagy szuverén Orbán nem dönt egyedül Svédország NATO tagsága ügyében. Jövő héten sincsen napirenden a ratifikáció!”

A napirendi javaslat szerint a 13 órakor kezdődő hétfői ülésnap kivételével minden nap maratoni munka folyik majd, hiszen kedden, szerdán és csütörtökön is 9-kor kezdődik az ülés, és ezeket este 22 óráig tervezik. A portál szerint

  • hétfőn szavaznak a Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról, és ekkor tervezik a november végén lejáró, az Ukrajnában zajló háború miatt érvényben lévő háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását, amely így újabb fél évet, 2024. május 23-ig lenne érvényben.

  • kedden egy sor javaslat általános vitáját tervezik, például a közlekedési törvények módosításáról szólóét, az igazságügyi törvénycsomagét, vagy éppen a büntetőjogi jogszabálycsomagét. 

  • szerdán folytatódnak az általános viták például az energetikai tárgyú vagy az atomenergiáról szóló javaslattal. Csütörtökön pedig a sport- és az adótörvények vitája kerül sorra.

Mint arról a Népszava is beszámolt, a török törvényhozás elnöke szerdán közölte, hogy a török parlament külügyi bizottsága rendes ügymenetben fogja megtárgyalni Svédország NATO-csatlakozási kérelmét. Fuat Oktay mindezt azzal magyarázta, hogy az ankarai vezetés számára nem olyan sürgető az ügy, mint néhány ország számára, így Törökország nem siet. „Svédország NATO-tagsága csak egyike a napirenden lévő, ratifikálásra váró nemzetközi megállapodásoknak (...) majd megvitatjuk, amikor eljön az ideje” – jelentette ki.

Mint megírtuk, Törökország eddig amiatt gyakorolt nyomást Svédországra, hogy hozzon intézkedéseket a két ország kapcsolatait megmérgező Korán-égetések ellen, és az elnök korábban azt is a svéd hatóságok szemére vetette, hogy nem teljesítik a Svédországba menekült kurd szakadárok kiadatására vonatkozó török kéréseket. A magyar kabinet korábban csak azért nem vitte az Országgyűlés elé a svéd NATO-csatlakozás kérdést, hogy Törökország ne maradjon egyedül, de fideszes politikai körökben mostanság már egy 2019-es kisfilm kelt felhördülést, amely azt mutatja be, Orbán Viktor hogyan számolta fel a demokratikus intézményrendszert az akkor még csak kilenc éve tartó kormányzása alatt. Emiatt Szijjártó Péter már többször is figyelmeztette a stockholmi vezetést.