A KSH közlése szerint tavaly a 11. hónapban az ipari termelés 5,8 százalékkal maradt el az előző évi teljesítménytől. Az elemzők visszaesést vártak, de nem ekkorát. A vártnál 1,2 százalékponttal rosszabb adatot nemes egyszerűséggel csak kiábrándítónak nevezte Miró József, az Erste Bank vezető elemzője. Az ipari termelés az előző hónaphoz – azaz 2023 októberéhez képest – is 2,3 százalékkal csökkent, ami at sejteti, hogy ebben az ágazatban még nem ért véget a recesszió.
Szinte minden ágazatban visszaesés volt, kivéve a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás és a vegyipar. Vagyis a korábbi két húzóágazat, az autóipar és az akkumulátorgyártás is gyenge hónapot zárt, miközben az iváncsai új akkumulátorüzem egyelőre még nem látszik az adatokban. Ráadásul az EU-támogatott beruházások is folytatódhatnak.
Miró József szerint az elkövetkező hónapokban már valamiféle javulást kellene látni, ugyanakkor negatívum, hogy covid-járvány és az ellátási gondok okozta sokk utáni felfutást követően Európában is lassulhat a gépkocsi értékesítés, de ezt a lanyhulást ellensúlyozhatják a következő hónapokban beinduló akkumulátorgyártó kapacitások.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint megkezdődött az a folyamat, amit már hónapok óta előrejeleztek: a gyenge globális ipari konjunktúra hatása megérkezhetett Magyarországra, és könnyen lehet, hogy ennek következtében az exportra termelő szektorok teljesítménye is már elkezdett gyengülni. Eközben pedig a belső piacra termelő ipari ágazatok továbbra is gyengén teljesítenek új megrendelések híján. Az ING Bank elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a gyenge ipari adat hatással lesz a negyedik negyedéves GDP-adatra is.
Egy hatalmas segítség
Tavaly 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás – erősítette meg hivatalos közlésben is a Pénzügyminisztérium (PM), miután ezt a számot Varga Mihály pénzügyminiszter már bejelentette egy héttel ezelőtt tartott sajtótájékoztatóján. Az országgyűlés 2022 júliusában hagyta jóvá a költségvetési törvényt, amely „alig” 2352 milliárd forintos hiányt engedélyezett a kormánynak. Ennek majdnem a dupláját hozta össze a kormány. A most kiadott tájékoztatóban a kormány az ukrajnai háború, „a szankciós energiaválság” mellett már a „veszélyes világgazdasági környezettel” is takarózik, mondván „ezek a külső tényezők jelentős nyomás alá helyezték a magyar költségvetést is”.
Szintén külső hibának róják fel hogy az uniós kiadások egy részét a kormánynak finanszíroznia kellett. 2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, vagyis szűk 600 milliárd forint volt a különbözet. Az év utolsó hónapjában kioldódott a zár az uniós pénzeszsákon, csak decemberben 963,8 milliárd forintnyi euró érkezett Brüsszelből, ami hatalmas segítség volt a költségvetésnek.
Ha ez a pénz nem érkezett volna meg, akkor a hiány éppen ennyivel lett volna magasabb.
A tavalyi hiányt növelték a kormány vitaható – nem az adófizetők érdekeit szolgáló - cégvásárlásai is: a közlemény Vodafone Zrt., a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. tulajdonrészeit említi, bár összeget a PM nem közölt, az tudható, hogy az első 11 hónapban állami cégekkel kapcsolatos kiadásokra 1288 milliárd forint ment el.
A Pénzügyminisztérium rövid közleményéből kiderül, hogy az előző évhez képest az államháztartás adó és járulékbevételei 15,2 százalékkal nőttek, ami tetszetős növekedésnek tűnne, ha nem a 17-18 százalékos infláció lett volna. Vagyis az állami bevételek reálértéke 2-3 százalékkal csökkentek, különösen igaz ez a fogyasztási adóbevételekre: a tervekhez képest 1000 milliárd forinttal kevesebb áfa folyt be a költségvetésbe – ez a tavalyi hiány elszállásának egyik oka a felesleges és pazarló kiadások (Vodafone, kormányzati kommunikáció, határon túli fociakadémiák támogatása) valamint az elszálló kamatkiadások mellett.
2023 a vártnál is rosszabbul sikerült, az Orbán-kormány a saját emelt hiánycélját sem tartotta be