December 30-án este tette közzé a Pénzügyminisztérium a honlapján a legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. A 2022-es év tényszámai mellett a 2023-2027 éveket felölelő makrogazdasági prognózis ilyen késői megjelentetése nem okozhatott meglepetést, mert mint a Portfolio írja, a kormányzat ezt a gyakorlatot folytatja már hosszú ideje. Az államháztartási törvény csak a megjelentetés végső dátumát, december 31-ét rögzíti, s ennek eleget tett a pénzügyi tárca.
A négyoldalas dokumentum leginkább megütközést keltő száma a költségvetés tavalyi hiánya, amely minden bizonnyal elérte a GDP 5,9 százalékát. A PM az évnek ebben az időszakában már meglehetős biztonsággal képes megbecsülni a költségvetés helyzetét, így közel véglegesnek mondható, hogy a kabinet még a megemelt hiánycélt sem volt képes tartani. Ennek bekövetkeztére több, lapunknak nyilatkozó elemző már korábban felhívta a figyelmet. A tavalyi költségvetést 2022 nyarán fogadta el az Országgyűlés, akkor 3,9 százalékos hiánycélt tűzött ki. Ezt tavaly októberben 5,2 százalékra módosították, látva, hogy a korábbi érték nem tartható. Az, hogy alig néhány hónap alatt sem volt képes a kormány a saját maga kitűzött célt komolyan venni, több mint hiba. A kormány ezzel a húzásával gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét - véli a Portfolio elemzője, aki figyelmeztet arra is, hogy a befektetők szemében az ilyen következmények nélküli kilengések rontják a kormány megítélését, hiszen a költségvetés legfontosabb száma nincs kébe vésve.
Itt az újabb szomorú rekord, 120 százalékos lyuk tátong Magyarország költségvetésénMint a Népszava is számos alkalommal megírta: a tavalyi költségvetés legnagyobb gondja, hogy a bevételi célok aligha teljesülhetnek, mert a lakosság fogyasztása erőteljesen visszaesett. A PM becslése szerint 1337 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt - nagyobbrészt áfa - bevételek, de kevesebbet fizettek be a tervezethez képest a vállalkozások (320 milliárd), a lakosság (120 milliárd), és 400 milliárd forinttal kevesebb pénz érkezett az EU-ból is - írja a Portfolió.
Az 2023-as előrejelzett GDP-adat is meglepetés: míg az elemzői várakozások rendre recessziót jósoltak a múlt évre, a kormány részéről legfeljebb célozgattak a rossz gazdasági teljesítményre. A mostani prognózisukban azonban feketén-fehéren leírták, hogy 0,4 százalékkal visszaesett tavaly a gazdaság, azaz beismerték, hogy recesszióban vagyunk. E tételért is a lakossági fogyasztás visszaesése, valamint a beruházások bezuhanása a "felelős". A dolgozók is rosszul jártak tavaly, hiszen az átlagkeresetek 13,8 százalékos növekedését, valamint a 17,6 százalékos inflációt figyelembe véve 3,3 százalékos reálbércsökkenést kellett elszenvedniük. Nem sikerült teljesítenie a kormánynak azt a tervét sem, hogy a tavalyi év egészében 1,5 százalékkal javul a termelékenység, mert ezzel szemben 1 százalékkal esett.
Idén már minden mutató szebb lesz a kormányzati várakozások szerint: 3,6 százalékos lehet a növekedés, 2,9 százalék a költségvetés hiánya, a reálbér 4,7 százalékkal múlhatja felül a 5,2 százalékos éves inflációt. A lakosság fogyasztása is helyreállhat, legalábbis ezt tükrözi, hogy kétezer milliárd forinttal több bevételre számít a kormány ebből, mint tavaly érkezett.
