Több ezren demonstráltak a Sándor-palotánál az Orbán-kormány ellen (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.21 18:10

Fotó: Tóth Gergő
Éjszakába nyúlóan, több ezren tüntettek a Sándor-palotánál a kormány ellen, ellenzéki pártok politikusai és civilek szóltak az összegyűlt tömeghez.
A demonstráció zárásaként a tömeg elénekelte a Himnuszt. Ezután vécépapírokat dobáltak a téren, ahol volt egy-egy füstgránát is, de viszonylag gyorsan kiürült fél 12 táján. A rendőrség 23 óra 17 perckor kiadott tájékoztatása szerint: "A szervező bejelentette a Budapest V., Kossuth térről induló és a Budapest I., Szent György térig vonuló rendezvény végét.  A rendőrség biztosította a bejelentett rendezvényt, intézkedésre nem került sor."
„Nem túlóra kell a bányásznak, kamionsofőrnek, hanem tisztességes fizetés" – mondta Varju László, a DK képviselője, aki bányász volt tíz évig, ezért tudja, hogy mit jelent a túlóra. Ha Orbán Viktor békét akar ebben az országban, akkor mondjon le" – mondta. Ők csak egyszerű békét, nyugalmat, biztonságot, sajtószabadságot akarnak - tette hozzá.
"Orbán Viktor kormány kéjjel rúgott bele a társadalom különféle csoportjaiba. Eközben pár család felosztotta maga között az ország vagyonát" - mondta Törley Katalin a Tanítanék mozgalomtól, aki egyáltalán nem csodálkozott azon, hogy Áder aláírta a törvényt, hiszen "a főnöke elé tolta". Törley szerint olyat kell lépni, ami fájni fog:  
legyen általános, országos, fájdalmas sztrájk.
Szabó Tímea elhozta azt az Áder-bábut, amiért korábban megbüntették. A Párbeszéd frakcióvezetője Áder János 2017-es beiktatásán mutatta be először a bajszos marionettbábut a parlamentben. Akkor ezzel akarta jelezni, hogy Áder "nem köztársasági elnök, hanem bábu". Ezért Kövér László házelnök 250 ezerre forintra büntette. 
"Azt üzenem Kövér Lászlónak, hogy nem én írtam alá a lakástakarékok kinyírását, a CEU elüldözését, a rabszolgatörvényt, a hajléktalan emberek bebörtönzését."
Nem ő, nem ők, hanem Áder, ez a gerinctelen bábu tette meg, folytatta. Nem érdekli, mit ír alá Áder, mert ez a harc kezdete, nem a vége - tette hozzá. Felhívásában a szakszervezeteket országos sztrájkra, a civileket polgári engedetlenségi akciókra buzdította.
Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők közösen léptek a színpadra. Szél azt mondta, jövőre ugyanezt kell folytatni, csak az erőből értenek. Szerinte nem kért sokat a nemzet, csak jogállamot, demokráciát, és hogy 8 óra munkából meg lehessen élni. Értsék meg az urak a palotában, hogy lejárt az idejük. Hadházy folytatta: ki kell harcolni, hogy visszavonják a túlóratörvényt, és ami az öt pontban szerepel. "Nemcsak be fogják olvasni, hanem vissza fogják vonni. Érezniük kell a törődést!" Hadházy szerint nem lesz színjáték, "végig fogjuk csinálni, vissza fogjuk vonatni a rabszolgatörvényt. A végsőkig el fogunk menni a szabad sajtóért."
Gyüre Csaba, a Jobbik országos alelnöke szerint az Orbán-kormány kimutatta az igazi arcát. „Ők lettek a demokrácia ellensége" – mondta. Nem a magyar dolgozók mellé álltak, és korábban cserbenhagyták a devizahiteleseket is. Azt mondta, nem akarnak olyan országot, ahol egypártrendszer van, ahol a média a Fidesz kezében van, ahol a korrupció uralkodik, ahol a fideszes oligarchák gazdagodnak.
"Jó, hogy ennyien vagyunk, őrült jó" - kezdte beszédét Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a januári teendő: "álljon meg az ország, álljon meg az ország, álljon meg az ország".
"Velem szemben áll a nemzet egysége, civiltől politikusig, mindenki azért, hogy megmutassa, ebből a hatalomból nem kér többet", mondta a színpadon Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. Hangsúlyozta, hogy az nem lehet, hogy a magyar munkás beledöglik a munkába, egy anya nem jut el az óvodába a gyerekéért a túlóra miatt, az apák elalszanak a karácsonyfa mellett, mert agyon vannak dolgoztatva.
Magyar György ügyvéd, a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviseletében azt mondta, olyan jogalkotás zajlik Magyarországon, ami még soha nem fordult elő. „A Parlament aznap illegitim volt, nem hozhatott volna semmilyen jogszabályt" – mondta a túlóratörvény szavazásáról. 
Bősz Anett, a Liberálisok országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy "szabadság nélkül, jogok nélkül és méltóság nélkül nem lehet élni". Szerinte vissza kell vonni a túlóratörvényt: most. Bősz szerint azért tüntetnek, hogy elmondják, "ez csak kezdet", és ugyanezt képviseli mindenki függetlenül attól, melyik párttól érkezett. "Ezért fogtunk össze" - mondta Bősz, aki szerint addig mennek, amíg le nem váltják a kormányt, amely "életbe léptette a rabszolgatörvényt". Áder szerinte "elvesztette államfő jellegét."
Felháborító, hogy Orbán Viktor azt mondja, hogy többet akar keresni, az dolgozzon többet. A hallgatók is gyakran munkára kényszerülnek, hogy a kollégiumot, albérletet ki tudják fizetni, mondta Lipusz Balázs a Hallgatói Szakszervezettől. Az egyetlen eszközük az utak lebénítása, a gyárak leállítása – ha a munkások lépnek, a diákok velük vannak - tette hozzá.
Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja azt ígérte, hogy szocialistaként a tőkésekkel szemben mindig a munkások oldalán fog állni. Azt mondta, tanultak az elmúlt nyolc évből, és az elmúlt két hétből is. „Ha kell elfoglaljuk az üléstermet, ha kell kimegyünk az utcára, ha kell, bemegyünk a tévébe!" - mondta az Index tudósításában. „Új ellenzék született". Szerinte hozzá kell szoknia a kormánynak, hogy mostantól így néz ki az új ellenzéki politizálás. Azt ígérte, hogy januárban folytatják.
22:54 Donáth Anna, a Momentum alelnöke arról beszélt: ez nem egy budapesti ügy, vidéken is tüntetéseket tartanak, és Európa-szerte tiltakozások vannak. „2019 az ellenállás éve lesz” – szögezte le. Ezt követően az MSZP-s Bárány Balázs azt mondta, új ellenzék született, a kormánynak pedig hozzá kell szoknia, hogy így néz ki az új ellenzéki politizálás. A liberálisok parlamenti képviselője, Bősz Anett egyebek mellett közölte: szabadidő nélkül nem lehet élni, vissza kell vonni a túlóratörvényt, Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke pedig – utalva a sztrájkra – arról beszélt: januárban meg kell állnia az országnak.         22:36 Most is több ezren vannak a helyszínen, de tudósítónk szerint sokan már elindultak haza. 22:14 Lassan elkezdődnek a beszédek. „Elegünk van“, „Boldog karácsonyt” – skandálják a tüntetők. 22:04 A Sándor-palota falára „O1G” feliratot vetítettek, tudósítónk jelenleg 3-4 ezer embert lát az épületnél.
21:42 Tudósítónk a helyszínről közölte, hogy megérkezett a több ezres tömeg eleje a Sándor-palotához. A rendőrök egyelőre egy sorban, félkörben veszik körül az épületet, a bejáratnál viszont nagyon sok egyenruhás van. „Szégyelld magad, János!”, „Demokráciát!” – skandálják a tiltakozók.   21:32 Az esemény Facebook-oldala alapján a Sándor-palotánál beszédek is lesznek. Eszerint felszólal majd – Donáth Anna, alelnök (Momentum) – Kordás László, Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke – Bárány Balázs, elnökségi tag (MSZP) – Lipusz Balázs, Hallgatói Szakszervezet – Bősz Anett, ogy. képviselő (MLP) – Magyar György, Mindenki Magyarországa Mozgalom – Csárdi Antal, ogy. képviselő (LMP) – Szűcs Tamás elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – Gyüre Csaba, országos alelnök (Jobbik) – Szűcs Zoltán Gábor, MTA TK kutató, korábbi MTA-s tüntetések szónoka – Szél Bernadett és Hadházy Ákos (független képviselők) – Kiss László, 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért – Szabó Tímea, ogy. képviselő (Párbeszéd) – Törley Katalin, Tanítanék Mozgalom – Varju László, ogy. képviselő (DK) 
21:23 Tudósítónk jelezte, hogy a tömeg a Clark Ádám térre ért, a menet eleje most kanyarodik a Vár felé.    21:21 Többen a magasba emelték telefonjukat a Lánchídon.   A helyszínen Donáth Anna, a Momentum alelnöke a hvg.hu-nak azt mondta: a mai tüntetés egy utolsó nagy jelzés karácsony előtt, hogy ez nem egy hisztis csürhe, hanem egy hangos és dühös tömeg, amelyik meg fogja mutatni magát. „Ez nem egy pár napos tüntetéshullám, hanem ellenállás, amely 2019-ben is folytatódni fog” – fogalmazott. A füstgránátozással kapcsolatban leszögezte, hogy ezt füstképzőnek hívják, és játékboltban kapható. „Ha veszélyes vagy illegális, elgondolkoznék rajta, hogy miért kapható játékboltbokban” – tette hozzá.   21:10 A menet eleje már a Lánchídon van. „Nem vagyunk rabszolgák”, „Bajszos szar!”, „Szabad ország, szabad egyetem”, „Elegünk van!” – skandálják a tömegben.
20:53 Tudósítónk egy nyugdíjas, 75 éves tanárral beszélt. Havasi Zsoltnak négy gyermeke van, és miattuk van vonult negyedjére is utcára. Elmondása szerint az egész család tüntet, most éppen ő van soron, az MTVA-nál a legkisebb gyermeke demonstrált.   20:52 Elindult a tömeg a Sándor-palota felé.   20:43 Tudósítónk a helyszínről közölte, hogy eldurrantak az első füstgránátok. 20:41 Egyre többen gyülekeznek a Nagy Imre-szobornál, és onnan indulnak a Sándor-palotához. 20:26 Tudósítónk a helyszínről jelezte, hogy most érkezik meg a tömeg a Kossuth térre. 
20:11 A menet blokkolja a Bajcsy-Zsilinszky utat – tudósítónk szerint folyamatosan csatlakoznak az emberek, körülbelül 6-8 ezren lehetnek. Eközben a Kossuth téren is gyülekeznek a tiltakozók.   20:03 A tömeg elindult a Kossuth tér felé, ahol a civilek, szakszervezetek, valamint ellenzéki politikusok és pártok által szervezett tüntetés kezdődik. Az eseményt eredetileg „Ne írd alá, János!” címmel hirdették meg, ám – figyelembe véve, hogy a köztársasági elnök ebből a szempontból egy nappal megelőzte a tiltakozást – a demonstrációt átkeresztelték „Szégyelld magad, János” névre.   19:22 A tömeg eleje tudósítónk szerint most ér a Lánchídhoz. Felhangzik többek között a „Túlórázni szeretnénk”, „Birkák vagyunk”, és a „Chuck Norrist a határra” skandálás is.

19:13 A tömeg az Erzsébet tér felé tart. Eddig hallottuk Kovács Ákostól az Ilyenek voltunk című számot, illetve több „NER-slágert” is. Azonban jelenleg kemény technó szól, de tudósítónk szerint a tömeg „durvulása” ennyiben mutatkozik csak meg.
19:08 Tudósítónk egy brit turistát is felfedezett a most már bőven több ezres tömegben. Richard Parter – miután felvilágosítottuk, hogy miért vannak tüntetések a fővárosban – azt mondta: Angliában így nem nyomhatnának át egy törvényt sem. Richard arra a felvetésünkre, hogy ő is egy külföldi ügynök-e, hangos nevetéssel válaszolt.

19:05
Nem értek egyet a rabszolgatörvénnyel, külön felháborító, ahogy ezt kommunikálják – válaszolta tudósítónknak Ferenci Leó. A fővárosi középiskolás fiú közölte azt is, hogy az érettségi után távozik az országból. Arra a kérdésünkre, hogy akkor minek tüntet, azt mondta: „azért, hogy legyen hová visszajönnöm.”
18:49
Körülbelül 2 ezren lehetnek kint, a hangulat szuper – jelentette tudósítónk, aki kapott egy tízezer forintos bankót is, amelyet Soros György arcképe díszít.
18:40 Sziasztok gyerekek! – köszönt be a Mikulás is, aki állítása szerint túlórázik. Egyébként kicsit csalódott a rendőrökbe, hiszen „török származású, finn migráns vagyok álruhában és simán beengedtek.”

18:38
Elegünk van a húgyszagú, örökké sivalkodó libsi trágyamolekulákból – idézte fel Bayer Zsolt kormánypárti publicista stílusát egy másik felszólaló.

18:32
Köszönjük, hogy pár hét alatt megszűnt a hajléktalanság. Ideje volt – kezdte felszólalását Dada Suzi. Az MKKP elnökségi tagja megköszönte az átfogó és zökkenőmentes médiareformot is, így „végre ugyanazt tudom olvasni minden újságban.” „Köszönjük a külön bíróságokat és a túlórával kapcsolatos törvényeket is. Orbán Viktor tudja mit, miért tesz” – hangsúlyozta.

18:26
Azért jöttünk ma ide, hogy megköszönjük a kormánynak azt a sok mindent, amit idén kaptunk tőlük - így üdvözli a tömeget Kovács Gergő, a Kétfarkúak elnöke.

18:15
A hangszórókból a Fidesz „örökös” indulója, a Listen To Your Heart dübörög.

18:10
Megkezdődött a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által rendezett „Nemzeti Összkarácsonyi Békemenet”, a résztvevők már gyülekeznek a fővárosi Kossuth Lajos téren.

„Szégyelld magad, János”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt által meghirdetett esemény Facebook-oldalán kiemelték, hogy a „hálatüntetésen”, „a Kormány politikája, a politikája, és a politikája mellett” szeretnének kiállni. „Szeretnénk megköszönni azt a sok jót, amit idén kapunk az ország vezetésétől” – jegyezték meg ironikusan, hozzátéve, hogy végre minden héten 8 napot dolgozhatnak, nem kell többet bajlódni a független bíróságokkal és eltűnnek a „bosszantó külföldi egyetemek”. A „hálatüntetés” után, este 8-kor kezdődött egy ugyancsak a Kossuth térre hirdetett demonstráció, melyet civilek, szakszervezetek, valamint ellenzéki politikusok és pártok szerveztek a „rabszolgatörvény” néven elhíresült törvénymódosítás elfogadása miatt. Az eseményt eredetileg „Ne írd alá, János!” címmel hirdették meg, ám – figyelembe véve, hogy a köztársasági elnök ebből a szempontból egy nappal megelőzte a tiltakozást – a demonstrációt átkeresztelték „Szégyelld magad, János” névre.
„Ez egy közös ellenzéki tüntetés, tehát civilek, ellenzéki pártok és szakszervezetek közös rendezvénye, ahova mindenkit szeretettel várunk, pártszimpátiától függetlenül”
– hangsúlyozták a szervezők.
A fővároson kívül sem ért véget a tüntetéshullám: Győrben „Tüntetés a Demokráciáért, és séta” címmel hirdettek tiltakozást civilek, Tatabányán pedig 18 órától tartanak közös ellenzéki tiltakozást a rabszolgatörvény miatt. De Kaposváron és Székesfehérváron is demonstrálnak, szombaton pedig például Érden és Gyálon tiltakoznak majd. Külföldön is utcára vonulnak: pénteken Berlinben, Bernben és Bournemouthban is tiltakoznak, míg  szombaton egyebek mellett Dublinban, Lisszabonban és Amszterdamban tüntetnek majd. Pénteken Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa és Korózs Lajos, az MSZP parlamenti képviselője közös sajtótájékoztatót tartott. Ezen Tordai azt ígérte: „kiterjesztjük a tüntetést, nemcsak a parlamentben fogunk obstruálni, és ott ütünk, ahol a legjobban fáj”. Jelezte, hogy határozati javaslatokat adnak be az önkormányzatoknak, testületeknek, hogy az önkormányzati cégeknél ne alkalmazzák a törvényt. Korózs pedig azt mondta,
„lehet, hogy jön a karácsony, de biztosak lehetnek benne, hogy január 2-án folytatjuk. Addig is lesznek akciók, amikkel felszínen tartják a gyalázatot, amit Orbánék elkövettek.”

Botrányos szavazás, folyamatos tiltakozás

Áder János csütörtökön jelentette be, hogy aláírta a törvénymódosítást, mely szerinte nem lehet akadálya, hogy „a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen”. Azóta kiderült, hogy szerdán aláírta a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt, mely ugyancsak számos hazai és nemzetközi bírálatot váltott ki.   Az Országgyűlés 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg múlt szerdán a rabszolgatörvényt, botrányos körülmények között, és a közigazgatási bíróságokról is akkor döntöttek. Annak ellenére, hogy név szerinti szavazás volt, a szavazatszámláló gépek simán elfogadták a kártya nélkül leadott voksokat is. A döntés után – mely lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását – Magyarország-szerte és egész Európában tüntetések kezdődtek. A szakszervezetek sztrájkokra és forgalomlassításokra, összehangolt és intenzív akciókra készülnek. A munkáltatók pedig még a törvény hatálybalépését sem várták meg, már a héten megszülettek az első 400 túlórás szerződések.
Frissítve: 2018.12.22 10:27

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45