Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást - amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el - három szempontból vizsgálta meg.
Elsőként megállapította, hogy a túlóratörvény nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Másodszor összevetette az új túlóra-szabályozás rendelkezéseit más európai országokéval, és azt találta, hogy van, ahol még ennél is rosszabb a helyzet.
Harmadszor megvizsgálta, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország négy és félmillió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák. Áder szerint a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak a munka törvénykönyvének.
- olvasható az államfő nyilatkozatában. Áder hozzátette, a törvény nem lehet akadálya, hogy "a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen".
Az emberek döntő többség egyértelműen elutasítja a rabszolgatörvényt, a Fidesz korábbi alelnöke és egykori frakcióvezetője mégis aláírta azt - írja a Magyar Liberális Párt. Nem folyt a módosításról szakmai egyeztetés sem az érintettekkel, hívja fel a figyelmet a párt, és hangsúlyozza, támogatják a tüntetéseket, a bojkottot és az országos sztrájkot is.
Áder a Fideszre jellemző álságos és cinikus módon űzött gúnyt a munkavállalókból, akiknek nyilatkozatában boldog karácsonyt kívánt - írja a Jobbik. Szintén úgy látják, a kormány és az államfő a külföldi nagyvállalatokhoz lojális. A törvény ellen harcra szólítanak fel minden tisztességes magyar embert.
Az aláírással Áder rászabadítja a népharagot Orbánra - írja a DK. A magyarok millióit megnyomorító rabszolgatörvényt aláírásával szerintük bűnrészes lett az államfő, az emberek ellenállását pedig tovább erősíti.
Heti hat nap munka, fizetés három év múlva
Az Országgyűlés 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg múlt szerdán a rabszolgatörvényt, botrányos körülmények között. A kétharmad ellenzéki jegyző nélkül le zavarta le a kétharmad a rabszolgatörvény megszavazását és a közigazgatási bíróságok felállítását. Annak ellenére, hogy név szerinti szavazás volt, a szavazatszámláló gépek simán elfogadták a kártya nélkül leadott voksokat is.
A rabszolgatörvény néven híressé vált törvénymódosítás megszavazása után - mely lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását - nem csak Budapesten és Magyarország-szerte, hanem egész Európában tüntetések kezdődtek. A szakszervezetek szintén sztrájkokra és forgalomlassításokra, összehangolt és intenzív akciókra készülnek. A munkáltatók pedig még a törvény hatálybalépését sem várták meg, már a héten megszülettek az első 400 túlórás szerződések.
Az Európai Bizottság is vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket. Korábban az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bíróságok ügyében arra szólította fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a törvénycsomagot.
Kövér László házelnök hétfőn küldte tovább a törvényt a Sándor-palotába, a köztársasági elnöknek öt napja volt azt aláírásával ellátni. Idő előtt teljesítette feladatát. A módosítást ezt követően a Magyar Közlönyben fogják kihirdetni.
Áder egy nappal megelőzte azt a demonstrációt is, amin a tüntetők arra kérték volna, ne szignózza a törvénymódosítást. Az eredetileg „Ne írd alá, János!” című eseményt „Szégyelld magad, János!” néven tartják majd péntek este 8-kor a szervezők, közöttük Hadházy Ákos, a Momentum Mozgalom, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, valamint a Civilek a rabszolgatörvény ellen nevű Facebook-csoport. Csütörtök estig közel 16 ezren érdeklődtek iránta. Nem ez lesz az egyetlen demonstráció pénteken, ugyanis 18 órától a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetet” rendez, amin várhatóan ugyanolyan sokan lesznek.
