Áder aláírta a rabszolgatörvényt és áldott karácsonyt kívánt a munkavállalóknak

Publikálás dátuma
2018.12.20 16:45
Áder János a rabszolgatörvény megszavazásakor az országgyűlés ülésén
Fotó: / Molnár Ádám
Rákerült az elnöki szignó a túlóratörvényre.
Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást - amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el - három szempontból vizsgálta meg.
Elsőként megállapította, hogy a túlóratörvény nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Másodszor összevetette az új túlóra-szabályozás rendelkezéseit más európai országokéval, és azt találta, hogy van, ahol még ennél is rosszabb a helyzet.
Harmadszor megvizsgálta, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország négy és félmillió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák. Áder szerint a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak a munka törvénykönyvének.
"Mindezen szempontok alapján, a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését"
- olvasható az államfő nyilatkozatában. Áder hozzátette, a törvény nem lehet akadálya, hogy "a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen".

Harcra készülnek a pártok

Áder János ma sokadszorra bebizonyította, hogy nem a köztársaság, nem a magyar munkavállalók, hanem csak és kizárólag a Fidesz és a külföldi nagyvállalatok érdekeit képviseli köztársasági elnökként - reagált közleményben az LMP. Mint írják: ők a munkavállalókkal és szakszervezetekkel vannak, és "ez a harc kezdete".

Az emberek döntő többség egyértelműen elutasítja a rabszolgatörvényt, a Fidesz korábbi alelnöke és egykori frakcióvezetője mégis aláírta azt - írja a Magyar Liberális Párt. Nem folyt a módosításról szakmai egyeztetés sem az érintettekkel, hívja fel a figyelmet a párt, és hangsúlyozza, támogatják a tüntetéseket, a bojkottot és az országos sztrájkot is.

Áder a Fideszre jellemző álságos és cinikus módon űzött gúnyt a munkavállalókból, akiknek nyilatkozatában boldog karácsonyt kívánt - írja a Jobbik. Szintén úgy látják, a kormány és az államfő a külföldi nagyvállalatokhoz lojális. A törvény ellen harcra szólítanak fel minden tisztességes magyar embert.

Az aláírással Áder rászabadítja a népharagot Orbánra - írja a DK. A magyarok millióit megnyomorító rabszolgatörvényt aláírásával szerintük bűnrészes lett az államfő, az emberek ellenállását pedig tovább erősíti.

Heti hat nap munka, fizetés három év múlva

Az Országgyűlés 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg múlt szerdán a rabszolgatörvényt, botrányos körülmények között. A kétharmad ellenzéki jegyző nélkül le zavarta le a kétharmad a rabszolgatörvény megszavazását és a közigazgatási bíróságok felállítását. Annak ellenére, hogy név szerinti szavazás volt, a szavazatszámláló gépek simán elfogadták a kártya nélkül leadott voksokat is.
A rabszolgatörvény néven híressé vált törvénymódosítás megszavazása után - mely lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását - nem csak Budapesten és Magyarország-szerte, hanem egész Európában tüntetések kezdődtek. A szakszervezetek szintén sztrájkokra és forgalomlassításokra, összehangolt és intenzív akciókra készülnek. A munkáltatók pedig még a törvény hatálybalépését sem várták meg, már a héten megszülettek az első 400 túlórás szerződések.

Sztrájkhelyzet van, köztársaság nincs

Nagyszabású, hosszan tartó munkabeszüntetés előkészítésén dolgoznak a szakszervezetek a túlóratörvény aláírása miatt. Mint a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, Székely Tamás nyilatkozta a Népszavának: Áder határidő előtti aláírása azt üzeni, a majdnem tízmillió magyar állampolgárnak nincs többé köztársasági elnöke, Magyarországon megszűnt a köztársaság és végképp bebizonyosodott, hogy diktatúra van.

Az Európai Bizottság is vizsgálja a közigazgatási bíróságokról és a munkaidő-szervezésről szóló magyar törvényeket. Korábban az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa a közigazgatási bíróságok ügyében arra szólította fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a törvénycsomagot.
Kövér László házelnök hétfőn küldte tovább a törvényt a Sándor-palotába, a köztársasági elnöknek öt napja volt azt aláírásával ellátni. Idő előtt teljesítette feladatát. A módosítást ezt követően a Magyar Közlönyben fogják kihirdetni.
Áder egy nappal megelőzte azt a demonstrációt is, amin a tüntetők arra kérték volna, ne szignózza a törvénymódosítást. Az eredetileg „Ne írd alá, János!” című eseményt „Szégyelld magad, János!” néven tartják majd péntek este 8-kor a szervezők, közöttük Hadházy Ákos, a Momentum Mozgalom, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, valamint a Civilek a rabszolgatörvény ellen nevű Facebook-csoport. Csütörtök estig közel 16 ezren érdeklődtek iránta. Nem ez lesz az egyetlen demonstráció pénteken, ugyanis 18 órától a Magyar Kétfarkú Kutya Párt „Nemzeti Összkarácsonyi Békemenetet” rendez, amin várhatóan ugyanolyan sokan lesznek.

Legalább 27 tüntetés karácsonyig

Csütörtök délután Kecskeméten, Miskolcon, Zalaegerszegen, Békéscsabán, Nagyatádon és Szentendrén tiltakoznak a törvénymódosítás ellen, a rendezvényeken külön-külön százak vesznek részt. Emellett Baján és Zalaegerszegen órákig tartó fél pályás útlezárással tiltakoztak a túlóratörvény ellen kora délután, még annak aláírása előtt. Tüntetnek továbbá Münchenben, Zürichben és Linzben is. A Mérce.hu csütörtök délután úgy számolta: karácsonyig 27 demonstrációt jelentettek már be.

2018.12.20 16:45
Frissítve: 2018.12.20 21:17

Nem változott semmi: újabb milliárdokkal nőtt a kórházak adóssága

Publikálás dátuma
2019.01.19 06:30
Az 55 milliárd forintnak csak a felét fordították a tartozásokra, a többi a jobban gazdálkodó és jól gyógyító kórházakhoz került
Fotó: / Németh András Péter
Már decemberben is újabb három milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága, pedig ez volt az a hónap, amikor 55 milliárdnyi kormányzati segélyt kaptak az intézmények.
Bár tavaly elég lehetett volna a súlyos eladósodás fölszámolásához az 55 milliárdos kormányzati segély, ám a tárca úgy döntött, a pénz egy részét más elvek szerint osztja szét. Így már decemberben sokasodtak a kórházak kifizetetlen számlái, januárra pedig 15 milliárdnyi lejárt tartozásuk lett. Csak az év utolsó hónapjában újabb 3 milliárddal nőtt a szektor eladósodása. - Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen nem változtak azok a körülmények, amelyek az eladósodást okozzák – mondta lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki hozzátette: az orvos és az ápolóhiány már olyan méreteket öltött, hogy ez önmagában növeli a költségeket. - A kórházak egymástól lopkodják az embereket. Az alulfinanszírozott rendszerben pedig nincs is erre forrás. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy a meglévő kapacitás fenntarthatatlan ennyi emberrel, ami van. A jelenlegi helyzet egyértelműen beavatkozásért kiállt – mondta. Lapunknak az egyik nagy intézményvezető saját adósságkrízisét azzal magyarázta, hogy a kórháza havi bevételének nyolcvan százalékát a bérekre költi. A maradék húsz százalékból pedig képtelen a működtetés egyéb feltételeit (az energia, a gyógyítási anyagok, a javítások fedezetét) biztosítani. S hiába kapott most az év végi konszolidációból viszonylag komolyabb összeget, decemberben a kifizetetlen számlái csak szaporodtak. A szokásos bérköltségeket srófolta, hogy az utolsó negyedév túlóráit is most kellett kifizetni. S ha ez nem lenne elég, ő éppen azon peches kórházi vezetők közé tartozik, akiknél több olyan szakma is működik, amelyek gyakorlásáért kevesebbet fizet a biztosító, mint amennyibe az kerül. Így ezek eleve csak veszteséget termelhetnek az intézménynek. További „pénzrablója” kasszájának, hogy jó ideje már csak extra áron tud orvost, ápolót alkalmazni, műtéti teamet biztosítani. Hozzátette: tíz éve nem igazították meg az egy esetre jutó általános díjakat, miközben az egyéb költségek, áram és egyéb szolgáltatások ára nő. A tárca a kórházak kifizetetlen számláinak rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét fordította közvetlenül a tartozásokra. A többit, mintegy 24 milliárd forintot azok között osztották szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyeltek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ez az elosztás eredményezte azt a furcsa helyzetet, hogy a leginkább eladósodottaknak milliárdos tartozásuk maradt (Bajcsy, Honvédkórház, Péterfy), míg például a nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. A négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Rásky László megjegyezte: az ő becslésük szerint az 55 milliárdból tíz biztosan nem a számlákra ment el. Bár Kásler Miklós és tárcája a nyáron soha nem látott felhatalmazást kapott, hogy akár erőteljes rendszer-átalakításba fogjon, eddig túl sok eredményt nem sikerült fölmutatni. A kórházak eladósodásának problémája is megmaradt. Pedig minden biztatóan indult, amikor az új kormány megalakult – emlékeztette regnáló vezetőtársait Rácz Jenő, korábbi egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség volt elnöke a minapi Önkormányzati Egészségügyi Napok téli szimpóziumán. Mint mondta: Kásler Miklós és Nagy Anikó személyében nagy tapasztalatú, kiváló szakemberek kerültek az ágazat élére. A miniszter tervei jól kiegészültek a Magyar Orvosi Kamara hat pontjával, valamint a Magyar Nemzeti Bank egészségügyre vonatkozó 22 pontos javaslatcsomagja is jó üzenet volt a pénzügyi szférától. Mindezek után derült égből villámcsapásként érkezett az Állami Számvevőszék elnökének nyári nyilatkozata, amellyel megbélyegezte a kórházak gazdálkodását. S ahelyett hogy visszavonta volna a szavait, tetézte is azokat, és az egészségügy ősbűnének nevezte, hogy az egyes intézmények többet költenek, mint amennyi a rendelkezésükre áll. Pár hónap múlva ismét lecserélődött az egészségügyi vezetés, és a konszolidáció helyett megint csak adósságrendezésre futotta.
Szerző
2019.01.19 06:30
Frissítve: 2019.01.19 06:30

Tíz hónapos vágányzárra készül a MÁV a Budapest-Hatvan vonalon

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:44
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Február 4-én megy el az utolsó vonat a budapesti Keletiből egyenesen Hatvanra, aztán a legközelebbi talán majd decemberben.
Február 4-től várhatóan december végéig nem járnak a vonatok Pécel és Aszód között a Budapest-Hatvan vasútvonal felújítása miatt - közölte a MÁV. A tíz hónapos vágányzár ideje alatt mindkét sínpárt elbontják és újjáépítik, illetve Péceltől Turáig elkezdődik az állomások és megállóhelyek teljes átépítése is.
Idén négy állomás és mintegy 22 kilométernyi vonalszakasz teljes átépítése történik meg. A Budapest-Hatvan vonalszakasz felújítása tavaly tavasszal kezdődött, és a tervek szerint 2020-ig tart. Az uniós és hazai forrásból finanszírozott beruházás idején a munkálatokhoz igazodva több fázisban változik a vonatok közlekedése. Jelenleg egy vágányon, de menetrend-módosítással fenntartható a vonatközlekedés.

Pótlóbuszok járnak majd

A munka első ütemében, május 12-ig az S80-as személyvonatok csak Budapest-Keleti pályaudvar és Pécel, illetve Aszód és Hatvan között közlekednek.  Pécel és Aszód között S80-as és G80-as jelzéssel pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az S80-as pótlóbuszok minden állomáson és megállóhelyen megállnak, míg a G80-as járatok csak Bag, Dózsa György út 8. autóbusz-megállóhelyen állnak meg.
A Pécel-Hatvan szakaszon gyors pótlóbuszok közlekednek, és biztosítják a csatlakozást a MÁV-HÉV járataira - melyeken a vasúti jegyeket és bérleteket is elfogadják. Aszódot a lényegesen hosszabb közúti eljutási idő miatt a gyors pótlóbuszok nem érintik, ezért az eljutást Aszód és Hatvan között személyvonatok, a főváros felől pedig Pécelről pótlóbuszok biztosítják.
A Keleti pályaudvar és Hatvan között a miskolci, a kassai, a nyíregyházi és a debreceni InterCityk helyett IC-pótlóbuszok szállítják az utasokat. Közölték továbbá, hogy a hatvani vonal vágányzári menetrendje miatt február 4-től március 31-ig az Aszód-Balassagyarmat vonalon több vonat menetrendje módosul. Április 1-től május 12-ig Aszód és Galgamácsa között nem közlekednek a vonatok, helyettük vonatpótló buszok viszik az utasokat.
2019.01.18 20:44