Előfizetés

Weber: tudatni kell Putyinnal, hogy mi az ára a cselekedeteinek

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.11. 15:41

Fotó: STR / AFP
Március vége óta már egy tucat ukrán katona halt meg a térségben.
Ki kell zárni Oroszországot a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből, ha tovább mélyíti a válságot Ukrajna keleti részén vagy katonái bevonulnak a térségbe – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában. Manfred Weber a Funke német médiacsoport napilapjainak hétfői kiadásában megjelenő összeállításban az előzetesen ismertetett részletek szerint veszélyes provokációnak nevezte a kelet-ukrajnai válságövezetnél tapasztalt orosz csapatösszevonást. Mint mondta, a Kreml a Nyugat reakcióját igyekszik tesztelni a művelettel, amelyre félreérthetetlen és erős választ kell adni. – Ugyanez az elv érvényes a börtönbüntetését töltő orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egészségének minden bizonnyal szándékos veszélyeztetése ügyében – tette hozzá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.
– Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak közösen, egységesen kell fellépni, és tudatni kell Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy mi az ára a cselekedeteinek

– hangsúlyozta.

A kelet-ukrajnai feszültség erősítése vagy a katonai beavatkozás ára az orosz oligarchák számláinak befagyasztása lehet, de akár az is, hogy a teljes orosz bankrendszert lekapcsolják a SWIFT rendszerről.
– Amennyiben a Kreml a provokációk folytatását választja, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték kiépítésének befejezése is lehetetlenné válna

– fejtette ki Manfred Weber.

A napokban Angela Merkel kancellár is felszólította Vlagyimir Putyint, hogy ne törekedjen a Donyec-medencében az oroszbarát szakadárok lázadása miatt 2014 óta tartó konfliktus elmélyítésére. Hivatalának közleménye szerint az orosz elnökkel csütörtökön telefonon folytatott megbeszélésén követelte, hogy a régiós feszültség oldása érdekében állítsák le a csapat-összevonásokat. A térségben egy hosszabb nyugalmas időszak után március vége óta ismét gyakoriak a fegyveres összetűzések, amelyekért az ukrán kormányerők és a szakadár milíciák egymást teszik felelőssé. Kijev a szakadár területek demarkációs vonalánál, Oroszország pedig az Ukrajnával közös határa közelében és az Ukrajnától a nemzetközi jog szabályainak megsértésével elcsatolt Krím félszigeten hajtott végre csapaterősítést. Vasárnap az ukrán hadműveleti parancsnokság bejelentette, hogy újabb ukrán katona vesztette életét, egy másik pedig megsebesült tüzérségi támadásokban az elmúlt napban a Donyec-medencei fronton. A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ellenséges erők tízszer sértették meg a tűzszünetet a frontvonal mentén, ebből kilencszer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira – egyebek mellett a minszki egyezményekben tiltott nehézfegyverekkel –, egy alkalommal pedig drón, azaz pilóta nélküli repülőgép hajtott végre berepülést az ukrán ellenőrzésű oldalra. A katona a Luhanszk megyei Zolote településnél esett el, abban a térségben, ahol mellesleg már korábban végrehajtották a csapatszétválasztást. A parancsnokság közölte, hogy az ukrán katonák viszonozták a tüzet. Március vége óta már egy tucat ukrán katona halt meg a térségben.

Görög újságíró-gyilkosság: az ügy hullámai Brüsszelig is elértek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.11. 15:11

Fotó: Oresztisz Panajotu / MTI
Athéni otthonánál szabályosan kivégezték Jeorjiosz Karaivazt, aki cikkeiben a szervezett bűnözés ellen lépett fel. A jelek szerint foglalkozása miatt végeztek vele.
Megdöbbenés fogadta Görögországban Jeorjiosz Karaivaz újságíró pénteki meggyilkolását. A köztéri kamerák felvételeiből kiderül, a férfit szabályosan kivégezték Athén déli részén lévő otthonánál, s másfél tucatnyi lövést adtak le rá, hat golyó fúródott a testébe, miután kiszállt a gépkocsijából. A gyilkosságot két férfi követte el, akik motorral érkeztek a helyszínre. „Mindannyiunkat sokkolt a halála” – jelentette ki Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök kormányának szóvivője. Több újságírószervezet szintén megdöbbenésének adott hangot, és azt követelték, mielőbb tárják fel a nyomozóhatóságok, hogy Karaivazt újságírói tevékenysége miatt gyilkolták-e meg. Ez azért igen valószínű, mert a férfi a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval foglalkozott. Az ügy hullámai Brüsszelig is elértek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a „gyáva gyilkosság” mielőbbi kivizsgálását követelte. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke pedig a Twitteren azt közölte, lesújtotta a hír. Karaivaz a Star televízió munkatársa volt, és ő üzemeltette a bloko.gr hírportált. A nyomozók a meggyilkolt újságíró telefonjának és számítógépének adatai alapján próbálják kideríteni, kinek is állhatott az útjában. Több ellensége is lehetett, kritikushangú cikkeiről volt ismert. Emellett a híroldalán lévő bejegyzéseket is górcső alá veszik. Karaivaznak esélyes sem volt a túlélésre, hiszen a boncolás megállapította: golyót kapott a fejébe, a mellébe, a nyakába, illetve a kezébe. A rendőrség az elkövetés módja alapján biztosak abban, hogy profi bérgyilkosok voltak az elkövetők. Lefterisz Ökonomu polgári védelmi miniszterhelyettes a közszolgálati televízióban azt közölte, korai még kijelenteni, mi állt a háttérben. Ugyanakkor az eltelt három évben több olyan gyilkosság is történt, ami arra utal, hogy „szabályos háborúba kerültünk”, s szerinte minden jel szerint több eset mögött a szervezett bűnözés állhat. Az Esziea athéni újságírószervezet közleménye szerint az 52 évesen elhunyt Karaivaz az egyik legtapasztaltabb, a szervezett bűnözéssel foglalkozó újságíró volt, 32 éves karrier áll mögötte. A leszámolások miatt Kiriakosz Micotakisz kormányfő is nyomás alá kerülhet. A miniszterelnök eddig ugyan jól vezényelte le a járvány elleni védekezést, de egy év óta folyamatosan csökken pártja, a jobboldali konzervatív Új Demokrácia (ND) népszerűsége. Igaz, ettől még biztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat, de csökken a különbség az ND, valamint a volt baloldali miniszterelnök, Alekszisz Ciprasz által fémjelzett Sziriza támogatottsága között. A legutóbbi, ProRata ügynökség által közölt felmérés szerint 11,3 százalék választja el őket. Ennél is beszédesebb, hogy a Metron Analysisnél ugyan március közepén még 15,9 százalék volt a két párt közötti különbség, de januárban még 21 százalék választotta el őket. Micotakisz szombaton berendelte magához Mihalisz Hriszohoidisz belügyminisztert, s mielőbbi lépéseket követelt a rendőrségtől. Görögországban eddig alig volt példa újságírógyilkosságra, a legutóbbi ilyen esetet még 2010-ben jegyezték fel, amikor az oknyomozó újságírót, Szókratisz Joliaszt gyilkolták meg Athénban. Hasonló módon végeztek vele, mint Karaivazzal: 15 golyót eresztettek a testébe, de az elkövetőket mindmáig nem fogták el. Az elkövetés módszere alapján szakértők arra következtettek, hogy a szélsőbaloldali Forradalmi Szekta állhatott a gyilkosság mögött. Ez a terrorszervezet 2009 februárjában hallatott először magáról, amikor egy rendőr meggyilkolásával fenyegetett. Az Európai Unió államaiban sem példanélküli az újságírók meggyilkolása. 2017-ben a máltai oknyomozó újságírót, Daphne Caruana Galiziát gyilkolták meg, mert cikkeiben rámutatott a szervezett bűnözés és a politikai élet közötti kapcsolatokra. Hasonló okokból kellett meghalnia Ján Kuciak szlovák újságírónak 2018 februárjában. Megölését tüntetéshullám követte Szlovákiában, minek nyomán kénytelen volt lemondani az addigi miniszterelnök, Robert Fico.  

Nagyon gyorsan terjed a koronavírus-járvány Indiában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.11. 12:52

Fotó: INDRANIL MUKHERJEE / AFP
A napi új esetszám ezen a héten hatszor döntött rekordot a dél-ázsiai országban.
Rekordot döntött az új koronavírus-megbetegedések száma Indiában; vasárnap olyan sok, csaknem 153 ezer új esetet regisztráltak, amennyit a járvány kitörése óta még sohasem. A szubkontinens világelső az új fertőzések mozgóátlagában; a Reuters összesítése szerint a világon jelentett új napi megbetegedések közül minden hatodikat Indiában jegyeznek föl. A napi új esetszám ezen a héten hatszor döntött rekordot a dél-ázsiai országban. A Covid-19 betegség szövődményeiben elhunytak száma több mint öt hónapos csúcsra, 839-re nőtt vasárnap. Az Indiában eddig regisztrált koronavírus-fertőzöttek több mint 13 milliós tábora a harmadik legnagyobb a világon az Egyesült Államok és Brazília után. Narendra Modi indiai kormányfő vasárnap elindította azt a négynapos "oltási fesztivált", amelynek célja, hogy minél többen fölvegyék a koronavírus elleni oltást. India január közepe óta több mint százmillió adag vakcinát kötött le. Ugyanakkor több indiai államban is oltóanyaghiányra panaszkodnak. A hatóságok szerint a fertőzés gyors terjedésének egyik fő oka, hogy az emberek nem hordanak a szájat és az orrot eltakaró maszkot, és az elmúlt hetekben sem halasztottak el számos tömegrendezvényt, vallási és politikai gyűléseket. Vasárnap az északi országrészben, Haridvár városában a Gangesz folyó partján sűrű tömeg gyűlt össze reggeli imára a Kumbh mela hindu zarándokünnepen, a résztvevők többsége nem viselt maszkot.