Kijevnek nincs B-terve

A háború lezárását és életszínvonal emelkedést ígért megválasztásakor Volodimir Zelenszkij. A járvány átírta a forgatókönyvet, a volt színész elnök nem találja a kiutat a sokszoros káoszból.

A kelet-ukrajnai válságövezetbe látogat Volodimir Zelenszkij államfő csütörtökön vagy pénteken, közölte az elnöki hivatal névtelen forrásaira hivatkozva a korrespondent.net. Bár hivatalosan nem erősítették meg a vizit tényét, az ukrajnai sajtó tényként közli, hiszen, amint a Népszava is beszámolt róla, az utóbbi napokban komoly csapatösszevonást hajtott végre az orosz hadsereg az ukrán határ közelében. Az orosz haderő mozgása a NATO-t, az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is aggasztja, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden telefonon egyeztetett a kérdésben és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus súlyosbodása kapcsán az ukrán elnökkel.

A Nép Szolgájaként népszerűvé vált Volodimir Zelenszkij ex-színész 2019 májusában azzal az ígérettel kezdte meg államfői mandátumát, hogy véget vet a háborúnak és a gazdasági fejlődés útjára állítja az országot. Ám már a koronavírus-járvány előtti hónapokban is egyre nyilvánvalóbban látszott, hogy a politikai tapasztalat nélküli elnök és új, zömében ugyancsak tapasztalatlan politikusokból álló pártja sem tud megbirkózni a feladattal. Több kormányválság után zúdult az országra a pandémia, az új hatalom pedig egyre inkább a Porosenko éra eszközeire korlátozódott minden viszonylatban. A befagyott donbászi konfliktus márciustól időnként újra fellángol és Moszkva mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyan leszögezte, hogy senkit, - beleértve Ukrajnát is- sem fenyegetnek az orosz belső haderőmozgások, de hangsúlyozta azt is, hogy a Kreml álláspontja szerint Kijev provokálja a Donyec-medence orosz állampolgárságot is elnyert lakóit. Leszögezte: “az orosz állampolgárok biztonsága és sorsa prioritást jelent az orosz állam és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin számára”.

Vagyis, jogosan aggódik Zelenszkij és a NATO is. Csakhogy a kijevi kormányzat továbbra sem találja a Kreml semlegesítésének kulcsát. Az egyetlen terv, amit e téren a napokban nyilvánosságra került az, hogy a járvány után a diplomáciai rendezésnek új helyszínt keresnek. A kijevi kormány számára elfogadhatatlanná vált a fehérorosz főváros, Minszk, mivel az Alekszandr Lukasenko által vezetett Belarusz „az utóbbi időben Oroszország befolyása alatt van”.

A koronavírus sem kíméli Ukrajnát. A szerdai számok az egészségügyi minisztérium húsvéti vészjósló előrejelzését igazolják. Makszim Sztepanov tárcavezető hétfőn közölte: a következő két hétben eddig nem látott méreteket ölthet az országban a koronavírus-járvány, az egészségügyi ellátórendszer pedig teljesítőképessége határán működik. Szerdán gyászos rekord született, 481 ember vesztette életét a koronavírus miatt. Ezzel összesen 35 498-re emelkedett a járvány áldozatainak száma a 44 milliós országban. Emellett 15 415 új fertőzést regisztráltak, közülük 636 gyerek és 437 orvostanhallgató. Az oltás viszont későn, február 24-én kezdődött és igen akadozva halad, húsvétig még csak 231 ezer embert oltottak be, szerdai jelentések szerint 8 megyében teljesen kifogyott a vakcina. Márciusban viszont több oltóanyagot azért kellett kidobni, mert megromlottak az oltási kampány lassúsága miatt.

Ukrajna komoly vakcinahiánnyal küszködik, és nemcsak a szegényebb országoknak szóló COVAX-program lassúsága miatt. Nagymértékben hozzájárult az is, hogy a kijevi parlament törvényben tiltotta meg az orosz vakcina beszerzését, a sokkal drágább kínai vakcina beszerzése körül pedig korrupciós botrány robbant ki. Az orosz vakcinát kizáró indítványt a volt államfő, Petro Porosenko képviselőcsoportja nyújtotta be azzal az indoklással, hogy nem származhat az "agresszorként elismert államból".