Az autóipar forradalma megállíthatatlanul robog előre, és azok az országok, amelyek ebben részt tudnak venni, hosszú távú garanciát kapnak gazdaságuk növekedésére - ezzel a szöveggel konferálta fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy egy újabb kínai akkumulátorgyárat óhajt telepíteni Magyarországra az Orbán-kormány ezúttal Ácsra.
„Ma egy újabb nagy kínai vállalat köteleződik el amellett, hogy első európai gyárát Magyarországon építse fel. A Huayou Cobalt hatalmas beruházásának bejelentése rövidesen megtörténik, elöljáróban annyit, hogy annak értéke 500 milliárd forint fölött van”
- mondta a politikus.
A borítékolhatóan nagy környezetpusztítással járó óriásberuházás értéke mintegy 520 milliárd forint, ezzel a kínai Huayou Cobalt 900 új munkahelyet hoz létre (amit valószínűleg vendégmunkásokkal fognak feltölteni, persze erre már nem tértek ki).
A cég katódot fog gyártani elektromos akkumulátorokhoz. Szijjártó Péter MTI által szemlézett közlése szerint a lítium-ion akkumulátorok és új kobalt anyagok fejlesztésére és gyártására szakosodott cég kapacitása évente körülbelül százezer tonna lesz. A bejelentés értelmében a beruházást részint ezúttal is a magyar adófizetők fogják finanszírozni, ennek mértékét azonban csak akkor hozzák majd nyilvánosságra, ha azt az Európai Bizottság jóváhagyta. Hangsúlyozta, hogy a beruházás értéke meghaladja az egymilliárd dollárt, ilyenből tavaly összesen 159 darab volt a világon, és Magyarországon ez már a második hasonló volumenű bejelentés idén.
– A Huayou Cobalt abszolút csúcstechnológiát hoz Magyarországra, hogy a progresszívek is értsék, high-tech - állította a miniszter, üdvözölve, hogy a társaság képzési programokat is indít majd munkavállalói számára. – Majd két évig tárgyaltunk ennek a beruházásnak a Magyarországra hozataláról. Nemzetközi verseny volt. Volt jó pár más európai ország is. Szeretném aláhúzni, hogy az európai progresszívek is értsék, európai ország, amely szerette volna ezt a beruházást magához édesgetni – állította konkrétumok megnevezése nélkül.
Szijjártó Péter beszédében a jelenlegi nehézségeket is érintette, emlékeztetve, hogy az utóbbi három év alatt kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság. Kiemelte, hogy ezen rendkívül bizonytalan helyzetben egy olyan folyamat volt, amely változatlan sebességgel, töretlenül haladt előre, ez pedig az autóipar forradalma. – A kocka el van vetve (..) Az elektromos autóiparhoz kapcsolódó gyárak mindenképp létre fognak jönni. A kérdés csak az, hogy hol. A kérdés, hogy mely országok lesznek sikeresek ebben az új világgazdasági korszakban, mely országok tudják a legtöbb hasznot kiszakítani maguknak - hangzott az untig ismert szólam. Ezzel kapcsolatban „gazdasági sorskérdésnek" nevezte, hogy melyik országok tudnak sikeresek lenni a szektor beruházásaiért zajló „éles versenyben”, amelynek során szavai szerint minden vagy majd minden eszközt bevetnek a szereplők. Kiemelte, hogy a nyugati autógyárak óriási függőségbe kerültek a keleti elektromos akkumulátoroktól, utóbbi piacot ugyanis 95 százalékban Kína, Dél-Korea és Japán uralja.
„A debreceniek haragját biztosan ki fogja váltani, hiszen még a déli övezetbe tervezett CATL ügyét sem nyelték le, s máris nyakukba kapták az újabbat”Az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd, a párt szerint az új debreceni akkugyár vízfelhasználása sérti az uniós keretirányelvet– Európa csak akkor tud sikeres lenni ebben az új világgazdasági korszakban, hogyha a keleti és a nyugati gazdaság mesterséges szétválasztása helyett arra törekszik, hogy a keleti és nyugati gazdaság a lehető legszorosabban működhessen együtt” - csomagolta be Szijjártó Péter hazánk öngyarmatosításának tényét. Mint mondta, erre Magyarország kiváló példa, miután hazánk „nagyon sokat profitál" abból, hogy fontos találkozási pontjává vált a keleti és a nyugati cégeknek. „Ez nélkülözhetetlenné és megkerülhetetlenné teszi Magyarországot az elkövetkezendő évek európai gazdasági fejlődésében - jelentette ki.
A miniszter emellett azt magyarázta, hogy elengedő elektromos akkumulátorgyár nélkül nem lehetséges a környezetvédelmi célok teljesítése sem, márpedig Magyarország ma már a világ negyedik legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezik e téren. – Hogy ez mennyire nem új jelenség, arra bizonyíték az, hogy az elmúlt hét évben ötvenegy, elektromos autóiparhoz kapcsolódó beruházás érkezett Magyarországra négyezer milliárd forint értékben - büszkélkedett, hozzátéve, hogy az ágazat tíz legnagyobb cége közül már négy elkötelezte magát hazánk mellett. – Ez nem ment volna a keleti nyitás politikája nélkül. Nem ment volna akkor, hogyha Magyarország nem tudta volna, nem tudná a legjobb beruházási körülményeket biztosítani a kínai vállalatok számára – mondta, hozzátéve, hogy 2020 után idén is a kínai vállalatok hozzák a legtöbb beruházást Magyarországra, és a lendület láthatóan kitart.
Hulladéklerakó lesz Magyarország, hatalmas terhet vesz a vállára az ázsiai akkumulátoripar idetelepítésévelVégül arról számolt be, hogy a magyar-kínai kereskedelmi forgalom tavaly rekordot döntött 13 milliárd euróval, és már most biztosra vehető, hogy idén újabb csúcs fog születni, ráadásul a tavalyi beruházási rekord (6,5 milliárd euró) várhatóan megduplázódik 2023-ban.