Az MNB az egynapos betéti - irányadó - kamatát újabb 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette – jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Monetáris Tanács keddi ülése után. Az alapkamat továbbra is 13 százalékon áll, ám ennek nincs gyakorlati jelentősége. Amennyiben folytatódik a kockázatok mérséklődése, további kamatvágások lehetnek, így az egynapos irányadó kamat szeptemberre elérheti 13 százalékot, vagyis az alapkamat szintjét. A piacot nem lepte meg a döntés: száz bázispontos kamatcsökkentést vártak, így bejelentés után még erősödni is tudott a forint.
Az MNB megítélése szerint a dezinfláció felgyorsult az elmúlt hónapokban, egyre szélesebb körű és egyértelmű fordulat következett be, így az infláció az év végére „érezhetően” tíz százalék alá csökkenhet. Ugyanakkor az adóemelések miatt a 2024-es infláció pálya magasabb lesz a korábban vártnál – mondta Virág Barnabás. Mint arról lapunk is beszámolt, a kormány az elmúlt napokban a jövedéki adó és a kiskereskedelmi különadó jelentős emelését jelentette be januártól, és az erről szóló javaslatot be is terjesztette a parlament elé.
Májusban 21,5 százalék volt az infláció, az áremelkedések üteme az előző hónaphoz képest már csökkent. Az MNB szerint májusban a teljes fogyasztói kosár 40 százalékában mérséklődtek az árak. Az élelmiszerárak csökkenése a következő hónapokban is folytatódik az MNB előrejelzése szerint, a vállalkozásoknak egyre kisebb lehetőségük van az átadási árak emelésére, s ez igaz az iparban, építőiparban, valamint a kereskedelemben is. Ezek eredőjeként az MNB módosította idei inflációs prognózisát, most épp 16,5-18,5 százalékot várnak éves átlagban, szemben a korábbi 15-19,5 százalékkal. A kormány kitart a 15 százalékos drágulási előrejelzés mellett. A már említett adóemelések miatt azonban a jövő évi inflációs prognózisát emelte a jegybank: 2024-re 3,5-5,5 százalékos pénzromlást vár, ez fél százalékponttal magasabb a márciusi előrejelzésnél, ugyanakkor a 2025-re vonatkozó prognózist 3-4 százalékról 2,5-3,5 százalékra csökkentette. A jegybank előrejelzése szerint az infláció 4 százalék alá legkorábban 2025 első negyedében eshet, ennek azért van kitüntetett szerepe mert az MNB inflációs célja 2-4 százalék. Tehát ha egyszer eléri a négy százalékot, akkor az MNB elmondhatja, hogy az infláció mint probléma megszűnt létezni – ám ez még odébb van.
A magyarok több mint fele szegényebb lett az elmúlt fél évben, csak egy szűk réteg gazdagodikA jegybank érdemben nem nyúlt hozzá az idei gazdasági prognózisához. 2023-ra továbbra is 0-1,5 százalékos gazdasági növekedést vár, ám Virág Barnabás a sajtótájékoztatón nem volt hajlandó abban a kérdésben állás foglalni, hogy a tényleges növekedés a sáv melyik széléhez lesz közelebb. Az viszont még szinte biztos, hogy az első negyedéves 0,9 százalékos GDP-csökkenés után még a második negyedben is zsugorodik a magyar gazdaság, a fellendülés csak a második félévben indulhat meg. A magyar gazdaságra továbbra is az ukrajnai háború, illetve az energiaárak alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot – tette hozzá az alelnök. Az MNB szerint 2024-ben már 3,5-4,5 százalékkal nőhet a GDP, míg 2025-re 3-4 százalékos gazdasági növekedést jósol.
A Monetáris Tanács megítélése szerint magyar gazdaságot övező kockázatok az elmúlt hónapokban mérséklődtek, jelentősen csökkent a külső egyensúlytalanság, azaz a folyó fizetési mérleg hiánya és az inflációi is. Ezen kedvező folyamatok a következő hónapokban is folytatódnak, de az MT szerint a kockázatok továbbra is óvatosságot indokolnak. Fontos lenne a kockázatok csökkentéséhez, hogy végre meginduljon az uniós pénzek lehívása. Folyik a párbeszéd a kormány és az Európai Bizottság között, de hogy mikor lesz ebből megállapodás, azt nem tudják megítélni az MNB-ben – mondta Virág Barnabás.
Leminősítés jöhet a héten
Péntek este jelenti be Magyarország új adósságbesorolását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő korábban jelezte, hogy akár a magyar államadósság leminősítése is szóba jöhet a mostani felülvizsgálat során, ha nem történik előrelépés az uniós pénzek lehívásával kapcsolatban. Márpedig az elmúlt hónapokban komoly előrelépés nem történt az ügyben. Virág Barnabás kérdésre elmondta, makrogazdasági szempontból nem indokolt, hogy kedvezőtlen változás álljon be Magyarország hitelminősítésében, de ez a Fitch közgazdászainak döntése lesz, e döntési folyamatba kívülről nem láthatunk bele.