"Elsőre is látszik, hogy itt egy rendszerszerű hibáról van szó", hiszen a rablógyilkossággal vádolt bűnbanda ügyében négy év alatt nem született elsőfokú ítélet, majd a két veszélyes bűnöző házi őrizetből szökött meg - mondta Bárándy Gergely, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának szocialista tagja azzal kapcsolatban, hogy múlt pénteken az idős emberek kifosztása és meggyilkolása miatt hírhedté vált ároktői banda hat tagjából kettő megszökött az elsőfokú ítélet előtt.
A politikus úgy látja, soron kívül kellene értékelni a bírói tevékenységet, ha négy éven belül nem hoz döntést, és emiatt meg kell szüntetni a vádlott előzetes letartóztatását. Felidézte, hogy az MSZP nyár elején már beterjesztett erről egy törvényjavaslatot, amelyet éppen az ároktői banda áprilisi szabadon bocsátása indokolt, ám ezt a Fidesz indoklás nélkül elutasította; a héten kérni fogják, hogy vegye napirendjére a módosítást a parlament.
Rendszerszintű probléma lévén tehát nem elegendő az eljáró bíróság felelősségét pedzegetni, számos más tényező is közrejátszott az ítélet csúszásában. Harangozó Tamás MSZP-s politikus azt a kérdést vetette fel: hogyan lehetséges, hogy a Bűnügyi Szakértői Kutatóintézet (BSZKI) csupán két év alatt, 2013 márciusára volt képes elkészíteni egy átfogó szakvéleményt az ároktői üggyel kapcsolatban.
"Ez megengedhetetlen" - szögezte le a rendészeti bizottság szocialista tagja, aki szerint ennek elsősorban a pénzhiány az oka. A BSZKI intézetvezetőjének közlésére hivatkozva azt mondta: 240 millió forintos fejlesztéssel akár négyszeresére is tudnák növelni a kapacitásukat. Ennek fényében különösen aggályos, hogy - mint a múlt héten nyilvánosságra került - Pintér Sándor egykori cége évente 270 millió forintért nyújt biztonságtechnikai szolgáltatást a Magyar Postának.
Hozzátette: továbbra sem tartják indokoltnak, hogy amíg ilyen, a büntetőeljárások alapjait megkérdőjelező problémák vannak, amelyeket néhány százmillió forintos hiányok magyaráznak, addig a Terrorelhárítási Központ több tízmilliárdos fejlesztési és működési forrásokat kapott az elmúlt években. A problémákat azonban nem csupán az ároktői bandatagok szökése, de az a riasztó adat is jelzi: a rendőrség eredményessége tavaly 23 éves mélypontjára süllyedt, nem kevesebb mint 270 ezer nyomozást zártak le eredménytelenül.
Közben felvetődött: ha a büntetőeljárási törvény szerint kötelező az elektromos karperec használata azoknál a házi őrizetbe vett terhelteknél, akiknek az ügyében négy év alatt sem született döntés, mégis hogyan fordulhatott elő, hogy a rendőrség nem tudja, hol vannak a rablógyilkosok. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék úgy reagált erre, hogy áprilisban, a házi őrizet elrendelésekor még más szabályok voltak érvényben, akkor még az őrizetesek hozzájárulása is kellett a nyomkövető viseléséhez, ám ők ebbe nem egyeztek bele. A vonatkozó jogszabály-módosítás csak szeptember 1-jén lépett érvénybe, igaz, még így is lett volna lehetőség a karperec elrendelésére. Az ügyészségnek kellett volna indítványoznia ezt, viszont a Fővárosi Törvényszék szerint ilyen kérés nem érkezett nem hozzájuk.
Bárándy Gergely és Harangozó Tamás holnap egy órára az alkotmányügyi és rendészeti ellenőrző albizottság együttes ülésére hívta Pintér Sándor belügyminisztert és Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy adjanak számot arról, a jövőben hogyan próbálja elkerülni a kormány az ilyen ügyeket.
