Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 19.

Európa a hőguta határán

Az idei nyár már most is rekordközeli hőhullámokat hozott Európa számos országába: turisták keresnek menedéket az árnyékban, zsúfolásig telnek a strandok, miközben a városok egyre nehezebben viselik a tartós forróságot.

A megengedés művészete: hogyan legyünk jó szülei a belső gyermekünknek?

Szinte mindenkiben van egy hang, aki szeretne ugrálni a pocsolyákban, vagy reggelire fagyit enni, és csak úgy, hátravetett kézzel élvezni az életet. Ez a hang a belső gyermekünk, melyet nem szabad elhallgattatni vagy elnyomni. Merjük meghallani és merjünk élni e szerint, mert a belső gyermekünk kívánságai jelentik a kulcsot a valódi felnőttléthez.

Hack Péter: Nem biztos, hogy jó más logó alatt azt csinálni, amit a Fidesz

Az ELTE tanszékvezető tanára szerint a közjogi vezetők leváltása önmagában csak személycserét jelentene, ha közben nem változnak meg a jelölés és a választás garanciái.

Hack Péter szerint az ügyészség még nem lesz függetlenebb attól, hogy leváltják Sulyok Tamást

A hang, amely belülről szól

Mi történik akkor, amikor egy hang hónapokon vagy akár éveken át velünk marad, és nem tudjuk kikapcsolni? Ma már a legtöbb egészségi probléma, köztük a fülzúgás hátterét illetően sem érdemes élesen különválasztani a lelki és szervi okokat. A szakemberek inkább úgy gondolkodnak, hogy minden esetben mindkét tényező jelen van, legfeljebb az arányok különböznek. Test és lélek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással, és hatnak is egymásra, amely elképzelés a modern orvostudományban is mind­inkább meghonosodik, és másképp tekintenek a betegségek lehetséges hátterére, folyamataira.

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 18.

Megkarcolva, de törve nem

Pofáraesésekből tanultam a legtöbbet

Barcelonában üldögélek egy asztalnál. Minden órában hálát mondok annak a nem is túl ritka pofáraesés-cunaminak, ami arra sarkallt, hogy beszéljek nyelveket, legyen jogsim, pénzem, és legelőlre kellett volna írnom: barátaim, emberi kapcsolataim. Hálásan gondolok leckéztetőimre, akik orrom alá dörgölték: a nullából nem lesz produktum, melózni kell, nincs mese! 

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 17.

Barlangba csomagolt párizsi híd

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 16.

Levendula, amíg a szem ellát

Bőrbe zárt lélek

Szabadalmaztatott technológiával készülő bőrportrék, művésztelepek, egy guruló tehén és ötven év alkotói pálya – Zajácz Tamás szerint minden emberben van egy részlet, amelyet érdemes örökre megőrizni.

Jazidiek: egy nép, amely túlélte a lehetetlent

A világ rendkívül sokszínű, és még az internet korában is biztosan szembejönnek velünk nem is olyan kis létszámú, de eddig számunkra ismeretlen népcsoportok. Még olyan részei is vannak a Földnek, amelyekről keveset vagy egyáltalán nem hallottunk. Ilyen lehet Iraki Kurdisztán, vagy hivatalos nevén a Kurdisztáni Autonóm Régió, amely az 1991-es Öböl-háború idején de facto autonóm entitás lett. 

A Pávaangyal gyermekei

Az ezidikről (avagy jazidikről) a legtöbben az Iszlám Állam terroristái által 2014-ben elkövetett népirtás kapcsán hallottak, pedig történetük sokkal több pusztán a túlélésnél.

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 15.

Látássérülteknek segít a technológia

„Sokan kívülről bűvészkedésnek látják, ahogyan a vak emberek az okostelefont használják. A valóságban a készülék speciális módba kapcsol – például iPhone-on a VoiceOver funkcióval – és a gesztusok jelentése megváltozik. A felhasználó végighúzza az ujját a képernyőn, a program pedig folyamatosan bemondja, milyen elem található az ujja alatt. A kiválasztás dupla koppintással történik. Így a telefon teljes mértékben használható e-mailezésre, böngészésre vagy üzenetküldésre” – tudtuk meg Szuhaj Mihálytól, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnökétől, akit az okoseszközök látássérültek életében betöltött szerepéről, érdekes új fejlesztésekről kérdeztünk.

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 12.

GoPróval tanítják a robotokat

Győzelem utáni összeomlás

A választások óta, azt mondaná az ember, hogy elmúlt a veszély, a Simabőrű hazament a hajtókkal, és elő lehet jönni a bokorból, de én most lettem rosszul. 

Kéri László: Ebből akár rendszerváltás is lehet

Már amennyiben minden hónap ennyire termékeny lesz, mint az első.

Az eperfa lombja

Gyermekkorom legkedvesebb emlékei közé tartozik a nagyszüleim hatalmas kertjében feszítő, óriási eperfa. Ott állt büszkén a ház mögött, közvetlenül a focipálya szomszédságában. Amikor a fehér szemek érni kezdtek, nagyapám mindig nejlonfóliát terített a koronája alá, hogy felfogja a potyogó termést. Nekünk, unokáknak szigorúan megtiltotta, hogy a fa közelébe merészkedjünk, nehogy sárba tiporjuk a java részt, amely minden évben a cefréshordóban végezte, hogy aztán pálinkaként szülessen újjá.

L. Ritók Nóra: Az alkotás érzelmi többletet adhat az oktatáshoz

Imádtam az iskolai ének-zene, rajz- és tornaórákat. Pedig rajzolni nem tudtam, és bár jó hangom volt, a zene nem vonzott, és kicsit kövérkés lévén inkább a statikus helyzeteket kedveltem. Otthon sem rajzoltunk, nem énekeltünk, nem sportoltunk, nálunk az esti mesemondásban merült ki az összművészeti előnevelés. Arra voltam kíváncsi, miben segítheti elő a vizuális művészet megszerettetése, hogy egy gyermek a világot értő, abban eligazodni tudó felnőtté váljon. 

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 11.

Az öröm mint egzisztenciális ellenállás Gyuricza Gergely festményein

A kortárs urbánus térben a testiség és az erotika vizuális reprezentációja traumatizált, sűrűn átpolitizált mező, melyben mind a férfi-, mind pedig a női testet eszközként használják. Míg a premodern és a reneszánsz művészetben a meztelen test ábrázolása a kulturális kánon organikus, magától értetődő részét képezte, addig a modernitás felé haladva az erotikus diskurzusok fokozatosan prűddé, medikalizálttá és intézményesen szabályozottá váltak. Vagy csupán a dacos változni akarást és a fejlődni vágyást szimbolizálták. Gyuricza Gergely JOY című kiállításán jártunk, amely a vágyat nem tabuként vagy szégyenforrásként, hanem az önazonosság, a kapcsolódás és a belső életerő egyik fontos dimenziójaként közelíti meg.

Virág elvtárs zöldbe vágyott

Virág elvtárs úgy döntött, hogy a családjával zöldövezetbe költözik. Megérkezett a feleségével és három lányával. Egy éven át építkezett, mindennap falakat bontatott, építtetett, fúratott, faragtatott; minden hétköznap reggel héttől este hatig kalapáltak, ütöttek-vágtak, dörömböltek és kiabáltak a munkások, a szomszédok nagy örömére. Virág elvtárs meghozta az örökös zajt a zöldövezeti nyugalomba.

Hallgassuk a Népszavát! – 2026. június 10.

A háború árnyékában készülnek Iránban a futball-vb-re

Hogyan tudunk kijönni a közéleti kiégésből?

Nem az a furcsa, hogy elfáradtunk. Az a súlyos, hogy ennyi ideig bírtuk. Tizenhat évnyi politikai zaj, permanens válságok, járvány, háború, infláció, személyes krízisek után sokan úgy ébrednek reggelente, hogy már nem tudják pontosan, mitől fáradtak. Csak azt érzik, hogy a régi történeteik nem működnek tovább, kimerült a figyelmük és az érdeklődésük a közélet iránt, egyszóval kiégtek. A NER választási vereségében ugyanis nemcsak gazdasági, politikai vagy korrupciós botrányok játszottak szerepet, hanem egy kollektív idegrendszeri kifáradás is.

Sior megkarcolta, valaki hazavitte

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang