Térkép készült az ingyen szüretelhető magyarországi gyümölcsfákról, 143 városban csaknem 22 ezer fa szerepel rajta

Az ember nem is gondolna rá, hogy a napi ingázási útvonalán ingyen beszerezhető friss gyümölcsök teremnek. Két fiatalember ötlete nyomán egy hazai kezdeményezés, a cikkünk megjelenésének idején 143 városban csaknem 22 ezer fát és bokrot jelölő Gyümölcstérkép pontosan erre világít rá. Azaz arra, hogy a forgalmas utaktól távol eső parkokra, ligetekre tekinthetünk úgy is, mint élelmiszerforrásra, miközben közösséget is építhetünk.

Valóság kontra narratíva Magyarországon, avagy a tény visszanyal

Itt lenne az ideje, hogy a társadalom kilépjen a hazug, manipulatív politikai narratívák világából, és a valóságra próbáljon meg rálátni. Most lehetőség is lenne rá, mert a Tisza-győzelem után elindult rendszerszintű átalakítások, reformtervek, vizsgálatok közben tágabb lett az információs tér.

Nem kíván éles képet láttatni a progresszív adózásról a miniszterelnök

A vak cigány zongorahangolónak jólesik az együttérzés, de megélni inkább munkából tudna

Tizenhét éves volt, amikor heves tiltakozása ellenére a szülei beleegyeztek a szemműtétjébe. Amikor felébredt, a műtőlámpa melegét észlelte, de a fényét nem: szeme világára örök sötétség hullt. Később zongorahangolóként kereste a kenyerét, és bár semmit nem látott, a családi ezüstöt féltő megrendelők gyakorta ellenőrizték a fogyatékosságát. Csonka Imre ugyanis cigány. Egy idő után maga mutatta meg a táskáját mindenkinek. A barcsi rokkantnyugdíjas 65 évesen szenvedélyes sakkozó, Rejtőt hallgat, és gyengéd érzelmek fűzik vakon született szuloki sorstársához, Andreához. Minden vágya, hogy dolgozhasson, és hogy kezében tarthassa fia gyermekét.

Sejtektől a kozmoszig – Barabás Zsófival A lélegző ég alatt

Barabás Zsófi absztrakt festményein organikus formák lépnek kapcsolatba egymással vagy válnak szét. Az alakzatokat nézve óceánok felülnézeti képére, sejtszerű struktúrákra vagy akár a kozmoszra is gondolhatunk. A művésszel A lélegző ég alatt című kiállítása kapcsán beszélgettünk a motívumairól, az absztrakt művészetről és arról, hogy a külföldi utazásai mellett mely hatások inspirálják az alkotásban.

A láthatatlan kéz sem talál fogást a tőkefelhalmozáson

Mindennek van ideális formája. A tőkés termelésnek is. Vállalkozók kisebb cégeket alakítanak létező igények kielégítésére, ha érdemes, összekapcsolódnak, a piac szabályozza az árakat. Egyre nagyobb a vásárlóerő, egyre több az áru, mindenki elégedett. Igencsak messze jutottunk ettől a tankönyvi képlettől. Ráadásul a magántulajdon nem csupán hajtóerő. Fékezni is tudja a rendszert.

„Kicsit már kiborg leszek” – Berger Gyula táncművész koreográfiáról, közösségről és a speciális csípőprotézis-műtétről

Berger Gyula 68 éves táncművész, táncpedagógus, több mint 40 éve van a pályán. Ezalatt több társulatot vitt, koreografált, jelenleg a ZéróPlusz táncstúdiót vezeti, itt tanít is, miközben több mint tíz éve küszködik kétoldali csípőízületi artrózissal (porckopással), emiatt az utóbbi időben már nagyon korlátozottá vált a mozgása. Speciális csípőprotézis-műtétre volt szüksége, ám ezt az eljárást nem támogatja a tb. Az első műtétet áprilisban elvégezték, saját zsebből fizette ki az 5,9 millió forintot. A második műtét azonban már kimeríti a kereteit, a nyugdíja 44 év elismert szolgálati idő után havonta 160 ezer forint, ezért támogatók segítségét kérte közösségi gyűjtésben. Az alkotóval ennek kapcsán visszatekintettünk a pályaívére, amelyből kirajzolódik a kortárs tánc hajnala a vasfüggönyön innen, majd a rendszerváltozás és az új idők kihívásai is.

Heti abszurd: Nyuszihorror és a farok, amit akartok

Kellett a nyuszimotorok beszerzését is a Gyulára bízni!

Egészen szürreális kísérletbe kezdett a Fidesz, Orbán Viktor pártja próbálja eljátszani, hogy érdekli a demokrácia, és őt bántja a hatalom

Igazán szürreális élményként a migrációs paktum ellen és a Sulyok Tamás mellett kiálló tüntetések vonultak be a köztudatba, ahol egy új dilemma tornyosult a dühös megszólalók fölé: miért nem lehet minden ideges exnerista és poszttraumás patrióta mellé pszichológust állítani. A kegyelemdöfést akkor vitték be a stand-up szakmának, amikor elénekelték a Tavaszi szél…-t, bejelentették, hogy tégláról téglára vesznek vissza mindent, és azzal lelkesítették egymást MP1B-pólókban: Ne féljetek! Vajon mire lesz elég a gyermekded sértettség? De főként: mire nem.

Csendes forradalom kezdődött a tanári szobákban, úgy tűnik, véget ér a lojális pártkatonák aranykora a magyarországi iskolák élén

A tantestületek végre érdemi beleszólást kapnak az igazgatói pályázatok elbírálásába. Ez a látszólag technikai jellegű változás ennél azért jóval messzebbre mutat, hiszen egy vezető az egész közösség légkörére hatással van. Egy szentesi iskola példáján keresztül mutatjuk meg, hogyan kezd szárba szökkenni a demokrácia az oktatásban. A városi pedagógusok már alig emlékeznek demokratikus igazgatóválasztásra, de örömmel tanulnak bele.

Képünk illusztráció

„Be volt pakolva a bőröndöm, hogy ha újra a Fidesz nyer, elhagyom az országot” – Tzumo Árpád jazz-zenész a kultúraváltásról

Minden embernek van egy veleszületett adottsága, és azt kell az életében megtalálnia, kibontakoztatnia, mondja a több díjjal büszkélkedő Tzumo Árpád. A zenész sok visszássággal, igazságtalansággal, szakmai alapokat nélkülöző döntéssel találkozott az elmúlt tizenhat évben, s ehhez mint világot járó, külföldi tapasztalatokat szerző művész nem szokott hozzá. Az Orbán-rendszerről, pályakezdéséről és a jó zene hatalmáról kérdeztük.

Mi lesz veled, népművészet?

Kevés olyan lejáratott szó van ma a magyar közbeszédben, mint a nemzeti. A közelmúlt leginkább szétválasztó szava volt, pedig az összetartozást kellett volna közvetítenie. Mint ahogy a magyar zászló vagy a Himnusz is mindenkihez szól, ugyanígy a nemzeti kultúra kifejezésnek is ezt kellene közvetítenie. Egy viták felett álló egységet, amely a magyar történelem leggyümölcsözőbb korszakaiban működött, amikor a különbözőségben a lehetőségeket látták meg.

Csinosítom magamat, a Rákosmenti Népművészeti és Kézműves Egyesület kiállítása

Merülés a komfortzónán túlra

Minden bizonnyal sokan hallottak már Wim Hofról, avagy Icemanről, aki jeges fürdők mellett számos extrém hidegben töltött rekord őrzője is. Módszere a természetes alapokon nyugvó technikákra épül: a tudatos légzésre, a hidegterápiára és a mentális fókuszra. A gyakorlók tapasztalata szerint rendszeres alkalmazása támogatja a stresszkezelést, növeli az energiaszintet, erősíti az immunrendszert, és mélyebb kapcsolatot alakít ki a testtel és az elmével. Wim Hof Módszer Workshopon jártunk, ahol lehetőségünk volt kipróbálni a jeges fürdőt is.

Gondatlanságból elkövetett autokrácia, avagy az öntudatra ébredt nyerőautomata

Abszurd és siralmas volt a NER létezése minden ízében, miért éppen az elmúlása menne fájdalom nélkül. Ami történik, végtelenül logikus, bár a társadalomtudósok (a kriminológusoktól a kremlinológusokig) sokáig fognak még molyolni a rendszer sajátosságait pontosan kifejező terminusokon. És persze lesz feladatuk bőven a Tisza-kormány szakpolitikusainak, a független hatóságoknak és az újságíróknak is, hogy minél több adatot lehessen kinyerni az élő szemtanúk (egyúttal többnyire sértettek) sokasodó elbeszéléseiből. Ezek az adatok ugyanis rövidesen megokolhatják, amit e hasábokon már nem egyszer megelőlegeztünk: a 2010-2026-os Orbán-korszak egyfajta társadalommérnöki államcsínyként fog bevonulni a történelemkönyvekbe. Vagy himpellér-prosztokráciaként. Minősítés dolga lesz megállapítani, hogy a NER országra szabadítását pőre nyereségvágyból vagy gondatlanságból követték-e el, bár hajlunk rá, hogy sokféle árnyalatot fog találni az ügyészség a véleményes gulyási naivitástól a közveszélyes kövéri nemzetbántalmazáson át az előre megfontolt rogáni karaktergyilkosságokig.

Heti abszurd: Orbán Viktor végre megtalálta a határait

Viszik a héten a politikusokat, mint a cukrot. Tán még zárjegyet is kapnak előbb-utóbb, hiszen (ha már cukor) szőlő vagy más gyümölcs hozzáadásával könnyedén tudatmódosító-szer készíthető belőlük. 

A tőke a felhőkig ér, a városok lakhatási válságokkal küzdenek, miközben ezrével épülnek bennük a felesleges, kihasználatlan négyzetméterek

Tisztelt ingatlantulajdonosok! Ha megkeresi Önöket egy Gabriella Schmied nevű hölgy, hogy szeretné megvenni a lakásukat, jó áron, merthogy a férje dúsgazdag régiségkereskedő, legyenek óvatosak. Az illető igazi neve Schmied Andi, képzőművész, építész, és feltehetően csak azért akar bejutni a lakásukba, hogy lefényképezze a tereket és a kilátást. Főleg, ha impozáns. A képekből aztán társadalomkritikai színezetű könyvet szerkeszt, esetleg kiállítást rendez. Interjú.

Norvég bűnözőknek bélyegezték őket, elvették a forrásaikat, most egy terézvárosi adományboltból építenek élhetőbb jövőt

A fenntartható fejlődés elve nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a jövőt a sérült ökoszisztémákat aktívan megújító, regeneratív fejlődés jelentheti. A Profilantrop Egyesület húsz éve úttörőként ülteti át ezt a filozófiát a gyakorlatba: az Aradi és a Szív utca sarkán található adományboltjuk nyereségéből vidéki közösségfejlesztési projekteket támogatnak, miközben saját fejlesztésű, játékos edukációs eszközeikkel formálják a jövő társadalmát.

Igman fagyos éjszakái

Bosznia bércei történelmi teljesítmények tanúi voltak a 20. században. Tito partizánjai és az 1984-es téli olimpia szereplői is emlékezetes menetelésekkel írták be magukat a történelembe ezeken a nyugat-balkáni hegycsúcsokon. A Monarchia vészterhes korszakát idézi Ferenc Ferdinánd neve, a trónörökös az Igman hegység lábánál szállt meg, mielőtt autójával a Latin híd felé hajtatott volna, ahol Gavrilo Princip szerb nacionalista diák kioltotta az életét, világháborúhoz vezető etnikai feszültségeket szabadítva el. Az ország kivételes európai értékei közül nyilvánvalók a természetiek, amelyek egyelőre inkább lehetőségek, mint kiaknázott erőforrások. Szarajevói riportunk befejező része.

Zsolnay és a kemencelapát

A Hungarikon-gyűjteményben több lapát is szerepel. Kovács Katié, Storcz Botondé, Wichmann Tamásé, a legbecsesebb azonban – elnézést kérve a kajak- és kenukirályoktól – egy vasból készült, alig harminccentis, leginkább Poszeidón szigonyára emlékeztető rozsdamentes kemencelapát Zsolnay Vilmos hagyatékából. Köszönet érte az ükunokának, a kiváló memóriájú és hasonló mesélő kedvű hagyományőrzőnek, Mattyasovszky Zsolnay Zsófiának. A családi emlékek között található még kalaptű és zsabó, puskagolyóval átlőtt lópokróc, tervezőceruza és eozinmázas lapocskák, melyeknek fényét éppúgy megcsodálhatjuk polgári otthonok becsben tartott vitrinjeiben, mint Lechner Ödön, Steindl Imre vagy Schulek Frigyes épületein, kiváltképp naplementekor.

Képregényes létélmények

A képregényes kultúra feljövőben van Magyarországon: egy nagyobb könyvesboltba belépve képregényes szekció várja az olvasókat, ahol megtaláljuk a Marvel- és a DC-képregények szuperhőstörténeteit, a japán műveket, vagyis a mangákat, a koreai köteteket, azaz a manhwákat, és a szerzői kiadásokat is, melyek egyedi stílusukkal és történetükkel ragadják meg az olvasót. Ha ennél is szélesebb képre vágyunk, akkor érdemes képregényfesztiválra menni.

Brancsban kamatozik a bizalmi tőke

Huszonöt történetet mesél el a Megcsináltuk! című könyv, amelyet a Brancs közösség jelentetett meg. A közösségi gyűjtés kihívásairól olvashatunk benne, miközben megismerhetjük a Brancs szárnyai alatt indult vállalkozásokat, amelyeknek 90 százaléka még ma is sikeresen működik. Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akik egy régóta dédelgetett álomból szeretnének saját vállalkozást indítani. Megszólítja azokat az olvasókat is, akik kezdő vállalkozók, vagy kezdőtőke hiányában nem tudják, hogyan indulhatna el a történetük.

Heti abszurd: Kisföldalatti kómamozgalom

Lebuktunk. Már megint nem vigyáztunk eléggé. Pedig hányszor mondtam a fiúknak, hogy ne énekelgessük többé „A párttal, a néppel egy az utunk”-ot kánonban a Mementó Szoborparkban könnyes szemmel naplementekor. 

Kiskirályságok, nagy hatalmak: helyi aktivitás és időközi választás lehet a megoldás a fölényeskedő fideszes önkormányzatok ellen

A helyhatóságok polgármesterei és önkormányzati képviselői legitim választásokon kaptak felhatalmazást 2029-ig, érdemesek tehát a mandátumuk kitöltésére – vélekednek sokan, jobbára a megválasztottak és a jelölőszervezeteik. Sokan úgy gondolják azonban, hogy az önkormányzati hatalomban sokkal nagyobb súllyal szerepel a Fidesz a mai támogatottságánál, mivel egy olyan helyzetben választották meg őket, amikor a Tisza még alig létezett, a NER viszont nagyon is. Ma nyilván teljesen más képet mutatna az ország egy választás után. Van rá esély? És a választás kiírása korrekt volna? Véleményeket kértünk.

A cél az orbáni maffiaállam teljes felszámolása, a vezető szereplőket el kell távolítani a közéletből

Lezajlottak a parlamenti választás. Kihirdették a hivatalos eredményt. A képviselők átvették mandátumukat. Az új miniszterelnök és kormánya is letette a hivatali esküt. Zajlik az intézmények átadása, kinevezték az államtitkárokat, szerveződnek a kormányzati stábok. Megkezdi munkáját a parlament, frakciókkal, napirend előtti felszólalásokkal, határozatokkal. Folyik minden, ahogy kell. Madártávlatból. Mert benne élve az események lüktetésében egyre inkább érezni, hogy valami nem stimmel. De ezúttal jó értelemben.

Nyeregben nő az önbizalom: a lovasterápia egyszerre hat a testre, a lélekre és a szociális készségekre

A lovak nem csupán társak vagy sporteszközök, hanem sok esetben terapeuták is. A lovasterápia egyre ismertebb és keresettebb módszer Magyarországon, még ha nem is mindenki tudja pontosan, mit takar, és nem is mindenütt könnyen elérhető. Fóton, a Magyar Lovasterápia Szövetség központjában jártunk riporton, ahol Bozori Gabriella gyógypedagógus-lovasterapeuta válaszolt kérdéseinkre.

Heti abszurd: Erre kéne jönnötök, Fideszt növesztett a tök

„Bercikám, olvastam a hírekben, hogy te vagy az egyetlen fideszes, aki nem szart be, és hogy ritka nagy tököt növesztettél, de hogy négy keréken kell idegurítanod!”

Kólásdoboz

„A tánc növeli az együttműködést, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy a nemzet összetartóbb legyen”

Oberfrank Réka táncos-koreográfus Miracle című előadása hét táncos közös utazása. A középpontban a testek és azok részeinek felfedezése, egymáshoz való viszonyuk vizsgálata áll. Az alkotóval az öt éven át számos helyszínen és változatban bemutatott darab utolsó előadása előtt a tánc társadalmi gyógyulásban és a nemzeti összetartozás megélésében fontos szerepéről is beszélgettünk.

„Nem az a kérdés, hogy van-e művészet nélkül élet, merthogy van, csak az rendkívül szürke és kiüresedett tud lenni”

Ókori görög és római szobrokat idéző műveket készít Kotormán Ábel, aki egyaránt merít ihletet az antik és a modern művészetből. Fontosnak tartja, hogy a művészet szeretetét átadja a tizenéves tanítványainak és a nagyközönségnek is, az alkotótársaival ezért szervezte meg nemrég a Népsziget Kultfesztet, amelyen szintén több hazai neves művész mutatkozott be.

„Remélem, hogy a jelenlegi Nemzeti alaptanterv nagyon gyorsan a múlt szemétdombjára kerül”

Hová tűnt a szabad játék és az autonómia a magyar iskolákból? Miért és mikor veszett el a bátorság a pedagógusokból? Miben más az oktatás egy állami és egy alternatív iskolában? Veszít a felnőtt a tekintélyéből, ha partnerként kezeli a gyereket? Erről mondott véleményt Trencsényi László, Tóth Bence, Rácz Dominika és Fischer Judit. A CEU-n tartott kerekasztal-beszélgetésen világossá téve azt is, hogy az, hogy egy iskolában szabadság van nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok. 

Fischer Judit, 
Rácz Dominika, Rácz Júlia moderátor, 
Tóth Bence és
Trencsényi László a kerekaszta-beszélgetésen

Az első hét a kormánypadban: kicsi, de fontos lépések egy szabad, demokratikus, új társadalom felé

A várakozás az új kormánnyal szemben akkora, hogy minden percét, óráját, napját hajlamosak értékelni hívei és ellenfelei. Jót mondott? Jól mondta? Azt mondta? Teszik? Nem teszik? Jól teszik? Jól nem teszik?

Alkotás a kultúrharc ellen – Giulia Colletti kurátor a Velencei Biennálén nyilatkozott lapunknak

Ha egy művészeti szakember útnak indul, akkor Párizsba vagy Londonba vágyik, de ő Szicíliában, Palermóban nőtt fel, így átélte, milyen földrajzilag marginális helyen lenni. Nem hisz abban, hogy a kulturális életben csak a centrumok a fontosak, és hogy a világot észak-dél és kelet-nyugat felosztásban lehet csak látni, hanem nyitottan kell arra tekinteni, mondta lapunknak Giulia Colletti olasz kurátor, akivel a 61. Nemzetközi Velencei Képzőművészeti Biennálén találkoztunk. Mesélt a 2015-ös budapesti OFF-Biennáléról is.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang