A magyar mezőgazdaságot tönkrevágja a klímaválság: itt az idő, hogy egymillió hektárt visszaadjunk a folyóknak az Alföldön

Egymást követik a szélsőséges időjárású évek Magyarországon, a történelmi aszálykárok pedig egyre több gazdálkodót kényszerítenek a földek feladására. Riportunkban kistermelők és vidéki gazdák beszámolóin keresztül mutatjuk be, hogyan halad az agrárium az egyre mélyülő krízis felé. A megnövelt kárenyhítési támogatás sem hozhat megoldást, amíg a régi sémák uralják az ágazatot – legyen szó a vizet elvezető csatornarendszerek fenntartásáról, a gazdák kiszolgáltatottságáról vagy az alacsony hozzáadott értékű termelésről. Bár a szakértők radikális javaslatokkal avatkoznának be, a változáshoz szakértelemre és időre van szükség, ami rohamosan fogy, hiszen a vízért vívott küzdelem kora már elkezdődött.

Még egy ilyen aszályos évet sok gazda már nem bír ki, inkább eladnák a földjeiket

Vigyázat, Fidesz-veszély!

Ha esetleg öt hónap után is lettek volna még illúziók, a kötcsei találkozó és Orbán Viktornak a Bayer show-ban adott interjúja után egyértelművé vált: a Fidesz itt van, továbbra is a volt miniszterelnök mozgatja, a párt irányvonala, retorikája változatlan, megújulásról szó sincs. A szakadék változatlanul túl mély ahhoz, hogy valamiféle nemzeti megbékélésben lehessen reménykedni.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt miniszterelnök érkezik a párt alapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány hagyományos kötcsei találkozójára a kötcsei Dobozy-kúriához 2026. szeptember 12-én

Nem a tökéletes élet a cél, hanem hogy jobb legyen, mint most

Magyarországon nincs stabil jövőjük a halmozottan sérült gyerekeknek, mert szakadozott a védőháló, így egy budapesti édesanya hatalmas elhatározásra jutott. Egy éven át kutatott, számos szempontot tartott szem előtt, az ellátástól az időjárásig mindent mérlegre tett, mire Svájc mellett döntött. A merész terv megvalósításához közösségi összefogásra és tízmillió forintos kezdőtőkére van szükségük.

Nyugdíjas gyógyítók tartják életben az ellátórendszert: nem tudnak orvosokat csábítani az egyik leghátrányosabb kistérségbe

A munkatársak több mint fele nyugdíjasként dolgozik a barcsi járóbeteg-ellátóban, pedig az egyik leghátrányosabb kistérség hatványozott erőforrásokat igényelne. A változáshoz országszerte világos politikai akarat kellene.

Ili néni várakozik a szemműtétjére a barcs járóbeteg-ellátó központban

Heti abszurd: a felcsúti oroszlán és az apokalipszis macskája

Vadászidény van. És most ne arra gondoljunk, hogy az öreg szamurájharcos Kötcsére visszatérve megint támadást hirdetett – csakhogy mivel? A régi vadászai vagy letették a fegyvert és elkotródtak, vagy a parlamentben rajzolgatnak, heherésznek, mintha ezért fizetnénk őket. Hát nem!

Magyar Pétertől Rapcsák Andrásig: miért vált Hódmezővásárhely a szoborháborúk frontvonalává?

A rendszerváltás óta tartó kulturális hullámvasút nemcsak a múlt (f)elszámolását, hanem a köztéri szobrok sorsát is folyamatosan átírja. Legyen szó fővárosi emlékművek áthelyezéséről vagy vidéki városok politikai csatározásairól, a köztéri alkotások mozgatása vitákat generál. Arról nem is beszélve, hogy úgy tűnik, egy alkotás megítélésében erősen befolyásol minket, milyen politikai nézetet vallunk, szerettük-e az ábrázolt illetőt vagy a mű alkotóját. Mélyi József művészettörténész segít abban, hogy nagy látószögből tudjuk szemlélni ezeket az ügyeket. 

 Rapcsák András főtéri szobrától szabadulna a vásárhelyi képviselőtestület

Tikkad a vidék a szárazságban, szerényebben mézel a Dráva völgye is

Hidasi Zoltán ötvenéves családi hagyományt folytatva foglalkozik fenyőfákkal a barcsi határvidék zártkerti területén. A sokasodó csontszáraz időszakok miatt azonban az elmúlt nyolc évben telepített több tízezer csemetéjéből jóformán semmi sem maradt meg. A család megélhetésére gondolva kitanulta a méhészetet, amelyet három éve fejleszt. A klímaváltozás ezt a tevékenységet sem kíméli.

Hidasi Zoltán méhész ellenőrzi a kaptárakat barcsi méhészetében. A térséget sújtó aszály és a nektárhiány miatt a megszokottnál jóval nehezebb szezonnal kell szembenézniük a somogyi gazdáknak.

Lélekrombolás légkondicionált irodákban, avagy Lorazepam a Gyönyörök kertjében

Hiába nem futószalag mellett zajlik, hanem tiszta irodákban, hiába fizetnek többet érte éhbérnél, a kulimunka őrzi lélekromboló és osztályteremtő képességét.

Dunából merni a vizet – Köztéri művészet és ökológiai lázadás a Placcc Fesztiválon

Feléleszthető-e a rendszerváltás legnagyobb zöldmozgalmának ereje a mai polikrízisben? A Placcc Fesztivál ökológiai blokkjában Móró Zsófia rendhagyó köztéri performance-át néztük meg, amely a bős–nagymarosi gát elleni tiltakozások szlogenjeivel és közös dunai vízhordással motivál a részvételre a társadalmi tehetetlenség ellenében.

Móró Zsófia képzőművész performatív installációjában a múlt öröksége és a jelen környezeti kihívásai összekapcsolódnak

Heti abszurd: Szusientitás-védelmi Hivatal, avagy a csataló visszanéz

Magukat megnevezni nem tudó fideszes forrásaink szerint Orbán Viktor kíméletlenül lerántja a leplet a Fidesz választási vereségének és egyúttal a NER kinyuvadásának okairól Kötcsén. Az egyik felelős a hírek szerint Lánczi Tamás lesz, aki nem átallott csak kéthetente szusizni állampénzen alkalmanként húszezer forintért. Ez veszélyes. 

A hét, amikor jelentős sokaság mondott sületlenségeket, köztük Unger Anna, aki ettől még vezetheti közmegelégedésre a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt

Botorság azt gondolni, hogy a hivatal első elnöki ciklusa alatt, vagyis hat éven belül jogerős ítéletek lesznek, mondta Unger Anna a minap, és ezzel egy csapásra két hatalmas hibát is elkövetett (többet nem is nagyon lehetett volna). 

„A politikának kordában kéne tartania a kapitalizmust”

A mintegy másfél éve alapított Harmonikus Növekedésért Alapítvány olyan közgazdászközösséget kíván kialakítani, amely, túllépve a piac mindenhatóságának, illetve megkérdőjelezésének szélsőséges dogmáin, képes pragmatikus szemlélettel, gazdaságon kívüli tényezőket is figyelembe véve gondolkozni és cselekedni a jóllét fenntartható növeléséért. Képzési programja és tanulmányai mellett kiemelkedő eredménye a Harmonikus Növekedési Index kidolgozása, amely adatalapú értékelést tud adni az országok jóllétének szintjéről, megmutatva, mely területek fejlesztése a legsürgetőbb feladat. A törekvésről, Magyarországra leképezett elméleti hátteréről beszélgettünk György Lászlóval, az ELTE GTK docensével, a műhely alapítójával.

Elfárad a lélek már a rajtvonalnál: a gyerekeket is fenyegeti a kiégés

Kimerült, kedvetlen, nem játszik, üresen bámulja a képernyőt. Sok szülő hiszi azt, hogy gyermeke csupán fáradt, nehezebb korszakon megy keresztül vagy dacol, miközben a szakpszichológus rámutat: a kiégés már rég nemcsak a felnőtteket, hanem egyre több gyereket és kamaszt is érint. A folyamatos teljesítménykényszer, az iskola, a szülők és a különórák felől érkező nyomás miatt a gyerekekből lassan elfogy az energia, a korai jeleket pedig olykor nehéz időben észrevenni. 

Huszonnégy világhírű képzőművész tűnik fel ikonikus munkáival G. Horváth Boglárka új kiállításán

Sztárművészek vásznakon.

G. Horváth Boglárka az Ember embernek embere című kiállításán

Heti abszurd: Emberi erőforrásmustra, avagy valaki mondja meg, ki mennyit ér?

Turbóra kapcsolt a shamingkultúra a héten a honi közéletben: elsők közt Magyar Péter kegyetlen verbális tőrdöféssel leállatorvosozta Hadházy Ákost, ránk szabadítva a modern politikai kommunikáció egyik legújabb fegyverét. 

Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

„Egy hüllő sosem lesz olyan, mint egy kutya” – Felelős állattartásból példát mutatnak a hüllőtenyésztők

Hüllőtenyésztéssel foglalkozik az RMA Reptiles Maniac nevű csapat, amelynek az is célja, hogy bemutassa az érdeklődőknek, hogyan kell hüllőt gondozni, vagyis együtt élni velük. Mi is ellátogattunk a bemutatóhelyükre, hogy utánajárjunk, mire kell ügyelni, ha varánuszt, kaméleont vagy szakállas agámát szeretnénk tartani. Persze, a választék ennél jóval nagyobb.

A vörös tejut eteti Tóth Csaba állatgondozó, az RMA Reptiles Maniac munkatársa

Válság van, de lakni márpedig kell valahol, erőn felül, áron alul

Milliók küzdenek a lakhatási szegénységgel és az egekbe szökő ingatlanárakkal Magyarországon, ahol a saját otthon mára luxusnak számít. Miközben a bérlés és a vásárlás szinte elérhetetlenné vált a fiatalok számára, egyre többen keresnének alternatív utakat a zártkertektől a mobilházakig – csakhogy a szabályozások és a lakcímkártya megszerzése komoly akadályokat gördít a túlélés útjába.

A lakhatás jogáért tüntetnek civilek A város mindenki egyesület által szervezett Lakásmeneten

Egyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszály

Budapest utcáin fogyatkoznak a fák, egyre több helyen találkozunk kivágott fatörzsekkel. A következő 10–15 évben a fővárosi felnőtt faállomány legalább harmada elveszhet – erről beszélt augusztus elején a FŐKERT vezetése. A klímaváltozás és az aszály sokkos állapotba hozta a fővárosi zöldfelületeket. A megoldást már nem a politikai célú faültetési hullámok jelentik, hanem a meglévő, haldokló fák radikális életben tartása – miközben a groteszk jogi környezetben a betonnak és a közműveknek még mindig több joga van, mint az élő környezetnek.

A betonnak és a közműveknek még mindig több joga van, mint az élő környezetnek

A turul és a közpénz: balatoni árakon lehet kutatni a türk eredetet a Kurultájon

Bugacon a büféár a Balatont idézi, a zászlók és szimbólumok a türk eredetet kutatják, a közönségben pedig a családostul érkező kíváncsiskodóktól a kackiás bajszú sörözőkön át a politikai üzenetet hordozó pólókig mindenki képviselteti magát. A rekordösszegű állami milliókkal kitömött, a fideszes kormányzati felső vezetés által is felkarolt Kurultáj mára nemcsak a keleti hagyományőrzés, hanem a NER-konform kultúrpolitika egyik leglátványosabb seregszemléjévé vált – ahol a turul és a közpénz összefonódása rég eldöntött kérdés.

Lovasok felvonulása a Kurultájon, a rokon tudatú népek ünnepén Bugacon tíz évvel ezelőtt

Heti abszurd: Viszlát, János, és köszi a halakat!

Lázár János, a parlamenti padsorok legdrágább szelleme, aki még azért is behúzta – méghozzá büntetésként – a havi minimálbért, hogy főállásban lógott a melóból, az államalapítás ünnepén úgy döntött, a legnagyobb ajándékot adja a hazának: a távozását. 

A bárányok hallgatnak technót Inotán

Bárányok foglalták el az inotai hőerőmű környékét és az épület fontos tereit Weiler Péter Készenlét című kiállításán, amelyet stílszerűen a komplexum irodaházában rendezett meg az elektronikus zenét játszó INOTA Fesztivál keretében.

Türelmetlenség szüli a bukást: mit takar az áprilisi kétharmad, és mit akar vele a hatalom?

Bizonyára rászolgált már az új kormány komolyabb kritikai észrevételekre. De az ország politikai működése még formálódik, alkotmányozás előtt állunk. Nem biztos, hogy eljött már az ideje a rendszerszintű értékeléseknek.

„Egy normális világban mindenki zöld lenne, amikor a nagymamánk nyáron befőttet rakott el, hogy legyen gyümölcs télre, az maga a fenntarthatóság”

Negyed évszázada csöppent a zöldmozgalomba Csillag Gábor, aki az ELTE-n tanított kulturális antropológiát, amikor egy hallgatója a kezébe nyomott egy szórólapot, hogy a Zöld Fiatalok tiltakoznak, mert Tarlós István be akarja tiltani a melegsátrat a Szigeten. A tüntetésen döbbent rá, hogy „a zöldség nem csak környezetvédelem”, majd miután Berlinben találkozott Daniel Cohn-Bendittel és más veterán forradalmárokkal, megismerte a zöldgondolkodás legtágabb társadalmi-politikai szemléletét, amibe az emberi és kisebbségi jogoktól a szociálpolitikáig minden beletartozik. Ez annyira beszippantotta, hogy fokozatosan kilépett az akadémiai életből, és belépett a zöldaktivizmusba, részt vett az első hazai zöldpárt megalapításában is. Ma is ezt az átfogó szemléletet képviseli, amikor rendszerkritikus és szemléletformáló elemzéseket, tartalmakat publikál olyan felületeken, mint az Új Egyenlőség vagy a Zöld Hang.

A megfoghatatlan megragadása érzelmekkel: az időt öntik képekbe a FŰZ art group fiatal alkotói

Az időt mint témát számos oldalról meg lehet világítani, elvégre egy megfoghatatlan, sokak szerint nem is létező dologról van szó. Az öt fiatal művészből álló FŰZ art group most kísérletet tett arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal ragadja meg az időt, pontosabban adja át annak érzetét a Mindent a maga idejében című kamarakiállításukon a Hungarian Art & Business (HAB) épületében.

A FŰZ art group öt tagja: Palman Zsuzsi, Wirth Abigail, Juhász Kinga, Czinder Fanni és Tóth Annamária Rita

Abszolút pimpszínház: Facebook-kormányzással vádol az Orbánra négymilliárdot elkaminskizó Fidesz, ettől függetlenül Magyarnak sem ártana féket szerelni a kommentelő kezére

Magyar Péter valóban Facebook-kormányoz? Van olyan egyáltalán? Miért nincs igaza a Fidesznek, amikor ezt a vádat fűzi be a totális pimpszínházába? És milyen hibákat követett el a miniszterelnök? Mert azt azért nem hinnénk, hogy minden rendben van.

A munkamegosztás pornográfiája

Lehet tapsikolni, ha van biztos havi fizetés, lehet belőle enni, ruházkodni, lakni, mekizni, és még egy külföldi útra is futja. Csak az is kérdés, mit kell érte tenni napi nyolc órában, milyen lapokat dobott, milyen pályára rakott a munka szuperhatékony megosztása.

Jelenetkép az RTL Birodalom című sorozatából

Telt ház előtt tért vissza a tetthelyre a martfűi rém a Mozizug különleges kertmozivetítésén

Időutazás, nosztalgia és a múlt borzalmai találkoztak a martfűi cipőgyár elhagyatott falai között. Tíz évvel a kultikus, A martfűi rém című thriller bemutatója után az alkotók és a helyiek egy rendhagyó, telt házas kertmozivetítésen emlékeztek vissza a forgatásra és az egykori gyár mindennapjaira. A szervezők kitettek magukért, a program tele volt izgalommal és múltidézéssel; az Itt forgatták filmtúra visszahozta a moziélményt oda, ahol a megrázó események egykor valóban megtörténtek.

A martfűi rém (2016) című film eredeti forgatási helyszínén rendezett vetítést a Mozizug

Heti abszurd: vízen járások minisztériuma, tűzijátékos törpepárt és a nagy levegőfoglaló

A paksi helyzethez képest megnyugvás, hogy végre hírt adott magáról a KDNP, és ez a hír nem Rétvári Bence frakcióvezető hagyományos parlamenti üvöltözése volt. Hanem a döbbenet. 

„A betegségemnek köszönhetem, hogy visszakerültem az életbe” – Egy magyar édesapa szívós talpra állása a sorsfordító diagnózis után

Sokunknak természetes, hogy a nap a megszokott kerékvágásban indul: csörög az ébresztő – amit szenvedések közepette nyomunk ki –, felkelünk, elintézzük az alapvető higiéniai dolgainkat, reggelizünk, és munkába vagy iskolába indulunk. Egy neurodegeneratív tartós betegségnél azonban egészen más a helyzet. Szegi Ignác a sclerosis multiplexszel együtt élve tanulta meg újraértelmezni az egészség és az élet fogalmát.

Heti abszurd: Hajsza a Sándor-palota szőnyegétől a strandtörülközőig

Az, hogy egy kétszavas kommentet napokig próbál megfejteni a teljes magyar nyilvánosság, valóban azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk az ördögöt a falra festeni.

Jelenetkép A tanú (1969) című filmből
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang