A szabadság neme – Életerőről, értékekről és emlékezetről Petőcz Andrással

„A hermafroditizmus önmagában is figyelemre méltó” – mondja Petőcz András, akinek legutóbbi regénye külső és belső utazások sorozatából áll össze az emberi viszonyok és az emberi test körül, egy öreg művész és fiatal, nem mindennapi modelljének kapcsolatából kibontva. Az androgün szerető szerzőjével Erószról és Thanatoszról, szerelemről és halálról, valamint a túlzottan kíváncsiskodókról is szót ejtettünk.

Tatár Sándor versei

Langyulatjelentés; Sejtkonzílium

Lárai Eszter: Egy anorexiás naplójából

Fekete-fehér; Hajcsár és a szolga; Lépcsők

Zámbó Tamás: Sárga ég

Győri-Simon Dóra versei

[az ember]; hóhömb

Ayhan Gökhan: Hódolatom

Rachel Kushner: A teremtés tava (részlet)

A modern élet problémáitól való szabaduláshoz forradalom vagy az ősidőkig történő visszatérés vezet? Legyen bármelyik idea is célravezető, egy amerikai titkos ügynök mindenesetre beépül egy franciaországi radikális ökoközösségbe, hogy feltérképezze annak működését, politikai ambícióit. Rachel Kushner politikai thrillerje olyan világba vezet, ahol a szerelem is fegyver, a múlt fikció, az igazság pedig csak egy újabb fedőtörténet. A teremtés tava március 3-án jelenik meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában. 

A nemzeti megváltó szerepe – Milbacher Róberttel a legendás múlt játszóterein

Petőfi mégsem halt meg Segesvárnál? Sőt, orosz kém volt? Arany Vörös Rébékje pedig a valóságban is élt? Milbacher Róbert két kisregényében az igazságkeresést, a kutatást szinte krimiszerűen tálalja. Ám rafináltan keveri a lapokat – irodalomtudósként, íróként egyaránt. Rajtunk, olvasókon áll, melyik igazságverzió felé hajlunk. A Variációk a múltra című kötet szerzőjével legendákról, kollektív emlékezetről, a múlt sokféle arcáról is beszélgettünk.

Csabai László: Szovjetgrád

Takács Nándor: Téli küldetés

Szenteltvizet kóstolva – Papp-Sebők Attilával a Kátéról

„Hogyan lehet a szégyent eltolni és átértelmezni, vagy éppen a fénybe emelve felmutatni?” – Papp-Sebők Attila Káté című első verseskötetében erre tesz kísérletet. Emellett Istenről és dióbélről is szót ejtettünk a szerzővel.

Farkas Arnold Levente: névmások

Rényi Ádám: Matek (Részlet a Várólista című kötetből)

Az Osztálytalálkozó, A bezzeggyerek és az Erika néni után ma, február 20-án jelenik meg Rényi Ádám felnőttmeséinek újabb könyve, a Várólista. A szerző negyedik kötetének életmeséi férfisorsokat mutatnak be. A novellák – a groteszk futamoktól a lírai darabokon át a vitriolos társadalomkritikáig és a kacagtató jelenetekig – úgy tartanak görbe tükröt a mai magyar mindennapok és úgy általában a mai ember elé, hogy közben cseppet sem bántóak, épp ellenkezőleg: a szerző humorral, őszinte és szeretetteljes érzékenységgel formálja meg még leghóbortosabb hőseit is. Egy kis ízelítő a 21. Század Kiadónál megjelenő kötetből.

Beck Tamás: Csodagyerek

Egyre inkább az ősz – Tatár Sándorral pózokról és pozíciókról őszintén

„…csekély mértékben indokolt, hogy bárki is halálosan komolyan vegye magát költőként” – mondja Tatár Sándor a jelen költőszerepei és az írott szó társadalmi hatása kapcsán. Nem beszél a levegőbe, két verseskötete is megjelent tavaly, a válogatott és új verseket tartalmazó nincs másik mese és a Szabadalmaztatott ősz. Versrokonságokról és rossz állampolgári közérzetről éppúgy kérdeztük, mint az életigenlésről.

Vörös István: Közép-európai féligmondó

Ray Nayler: Az elásott csatabárd (részlet)

Az elásott csatabárd egy lázadás története a status quo ellen egy mesterséges intelligencia és autoriter rezsimek által uralt közeljövőben. Nayler új regénye mélyen rétegzett futurisztikus thriller a geopolitikai kémkedések izgalmas jövőbeli világából, az emberi szabadságot megfojtó diktatórikus rendszerek kemény kritikájával. A könyv február 24-én jelenik meg magyarul az Agave Könyvek gondozásában.

Sinka Zsófia: Saint-Louis

Száraz Pál: A kis trónörökös

Mojzes Ivrat: A csend hangjai

Elvesztett illúziók – Sára-Csombor Ritával egy zárt közösségről

Vannak egyenlők és egyenlőbbek – Sára-Csombor Rita saját tapasztalataiból okulva írta meg Vénia című regényét, melyben a fiatal lány, Flóra egy keresztény szerzetesrend rideg mindennapjaiban éli meg, hogy a jézusi elvek többnyire nem valósulnak meg a közösségben. A tanári hivatást gyakorló, a határait előszeretettel feszegető szerzővel beszélgettünk első regényéről.

Jancsó Ágnes: Tedd a felhőt az égre!

Háborúk, szarkofágok, galaxisok (Hász Róbert: Jelentés)

Gaël Faye: Zsakaranda (Részlet a regényből)

A 11 éves Milan halálosan unatkozik franciaországi otthonában; csak a televízión keresztül jutnak el hozzá a távoli tragédiák visszhangtöredékei. Aztán 1994 nyarán a családja befogad egy Ruandából jött állítólagos unokatestvért, Claude-ot. Ám az új testvért éppolyan váratlanul ragadják el tőle, ahogyan felbukkant. Később, már fiatalemberként Milan lépésről lépésre, utazásról utazásra eljut a családi titok forrásához, abba az országba, amely a népirtás után próbálja újraépíteni önmagát. Gaël Faye négy generáción át meséli el annak a népnek a történetét, amely a véres múlt dacára párbeszédre, megbocsátásra törekszik. A regény magyarul a Park Könyvkiadó gondozásában jelenik meg február első felében.

Egyszer, aztán soha többé? – Ruff Orsolyával A Bánatos Madonnáról

Megöregedni. Nőként megöregedni. Család nélkül nőként megöregedni. Ugyan már! Itt az idő életed legnagyobb kalandjára! Ezért is dönt úgy három idős hölgy, hogy a bűn mezejére lép – aztán inkább nyomozni kezdenek egy bűnelkövető után. Ruff Orsolya A Bánatos Madonna című regénye könnyed, szórakoztató krimi, tele nagyon is komoly és fontos kérdésekkel. Ezekről is beszélgettünk a szerzővel.

Tóth Vivien: Nietzsche lova

Merkószki Csilla: Csak

Faust a sakktáblán – Bartók Imrével váratlan húzásokról

„A versenysakk a mi korunk pestise” – győzködik egy rejtélyes aktivista csoport tagjai Bartók Imre új könyvének címszereplőjét. Az évezredek óta népszerű és jámbornak tűnő sport körül azonban nem ez lesz az egyetlen furcsaság a sakktörténeti anekdotákat és mitológiai történeteket egyaránt felvonultató regényben. A fiatal Damien ugyanis két parti közt idő előtt hamvába holt párkapcsolatát próbálja feldolgozni a szőnyegkészítő pszichológusával, vagy pedig egy applikáció segítségével másokat segít át a halálba, miközben megjárja Skóciát, az Egyesült Államokat, Olaszországot és a magyar fővárost is. A szerzővel a sakkról, sakkirodalomról, közel-keleti szőnyegekről, „a tökéletes lépésről” és a halhatatlanságról beszélgettünk.

Fájdalom és gyönyör között – A betonba hímzés technikájáról Halász Ritával

A főhőst elhagyó szerető nem más, mint Jézus, akinek anyja és apja is egészen más megvilágításba kerül Halász Rita második regényében. A Betonba hímezve öt évvel a Mély levegő után jelent meg, és bár ebben is fontos szerephez jut egy párkapcsolat, merőben más, mint a debütáló mű. A szerzővel beszélgetve irodalmi előképeken és képzőművészeti alkotásokon keresztül tárul fel ennek a különleges könyvnek a világa, amelyre, mint kiderül, még David Bowie is hatott.

Elena Fischer: Paradise Garden (részlet a regényből)

A Paradise Garden egy 14 éves lány, Billie (Erzsébet) és anyja, Marika életét követi nyomon egy német nagyváros szegényes lakótelepén. Amikor egy tragédia következtében Billie egyedül marad, útra kel, hogy megtalálja az apját, és választ kapjon a múltját érintő kérdésekre. A regény érzékenyen mutatja be az anyaság, a gyermekkori trauma és a társadalmi egyenlőtlenségek témáit, miközben a főhős kutakodása és útja tulajdonképp az identitás és gyökerek iránti vágy metaforája. Részlet a magyarul a Helikon Kiadó gondozásában februárban megjelenő regényből.