Kinek a baja?

Baja arra emlékeztet bennünket, hogy a szabad és tisztességes (free and fair) választások a demokrácia alapszabályát adják. Még inkább arra is emlékeztet, hogy a 2014-es választások várhatóan szabadok lesznek ugyan a formális jogi előírások szerint, de bizonyosan nem lesznek tisztességesek a társadalmi szabályok szerint. A független szakértők gondosan kielemezték, hogy a többször átírt választási törvények miatt hogyan lejt a választási pálya a Fidesz felé. A becslések szerint ez a jogi torzítás az egyébként "szabad" választásoknál eleve néhány százalék előnyt jelent a Fidesznek a demokratikus ellenzékkel szemben. Most azonban Baja üzenete az, hogy ennél még sokkal nagyobb baj van a "tisztességes" választásokkal. Ezt ugyan már korábban is tudni lehetett számos időközi és önkormányzati választás kapcsán, de Baján most feltárult a függöny, és lelepleződött a választási csalás.

Már az illetékes jogszabályok is jogtalanságok sorozatát rögzítik a többszörösen megbabrált két választási törvénnyel, de az igazi akadálypálya magán a terepen van. Baja ébresztőt fújt, és a Fideszes papagáj-kórusban akárhogy is kerülgetik, körbetáncolják a nyilvánvaló tényeket, az egész ország értesült a választói akarat megerőszakolásáról. A bíróság jogi határozata a kampánycsend megsértéséről ugyanis politikailag és társadalmilag világosan tartalmazza a választási csalás tényét, s ezt mindkét szembenálló táborban így is érzékelik. Teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz valóságos társadalmi akadálypályát épített ki, amelyen minden módon akadályozzák a választói akarat megfogalmazódását és végrehajtását. Ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldalnak, ha meg akarja őrizni a nyerési esélyét a következő választáson, akkor nemcsak országos kampányra és mozgósításra, hanem a társadalmi akadályok elhárítására is fel kell készülnie.

Az akadályverseny már korábban elkezdődött, és a bajai megismételt választáson az országos figyelem középpontjába kerül, de annak csak a látható része. A választópolgárok tömeges szállítása úgymond csak a jéghegy csúcsa, a választás befolyásolásának csak a legjobban látható és a leginkább ellenőrizhető eleme. A Fidesz ugyanis kétszeresen él, azaz voltaképpen bőségesen visszaél, az apátiával, a választók nagy tömegeinek elközömbözösödésével, politikai közönybe zuhanásával. Nemcsak azzal, hogy sokan el sem mennek választani, hanem még inkább azzal is, hogy az emberek eltűrik, közömbösen elviselik a nyilvánvaló választási csalások rendszerét. Hiába látja mindenki, hogy fellendült a tömegszállítás a szegénységbe zuhantak lakónegyedei és a választások helyszíne között, még sincs elegendő társadalmi ellenállás vagy tiltakozás vele szemben. Nem kerekedik felül az itt élőkben az undor, a dac és a személyes megbántottság a választási csalások láttán, hogy legalább szólnunk kéne, ami sok az mégis csak sok. A közömbösségnél még erősebb motívumként valójában a fortélyos félelem igazgat mindenkit, mégpedig mindkét oldalon. Persze, hogy az emberek félnek bármiért szólni, akármennyire is a szemük előtt játszódik le a választási csalás, de azok a helyi fideszes végrehajtók is félnek, akik a csalásokat a terepen elkövetik, mert féltik az állásukat, a keservesen kikínlódott, mégis bizonytalan társadalmi helyzetüket, a judáspénzüket vagy éppen a közmunkájukat.

Most bizonyára mozgósítás várható mindkét oldalon, mivel nem kétséges, hogy a Fidesz nekiáll tovább finomítani a csalási eszközöket, a logisztikát, a beetetést és a listázást, míg a baloldal megpróbál mindent megfigyelni, vagyis a támogatóit nemcsak a választásra, hanem a csalások kiszűrésére és bizonyítására is mozgósítani. A tét nagyon magasra van téve, hiszen a Fidesz arra készül, hogy a demokratikus díszletek között durván ráerőszakolja magát az országra. Ezért a Társadalmi Trükkök Tanácsa, mint a legfelsőbb grémium nyilván éjt nappallá téve ülésezik, hogy milyen újabb választási akadályt tudnak kitalálni és még gyorsan üzembe helyezni a már jól bevált vizesárkok és drótakadályok mellett. Nem elegendő ugyanis a Fidesz nagyüzemi propagandagépezetének felpörgetése, mindenek előtt a rezsicsökkentési hablaty, mint a leghatásosabb kampányfegyver megismételt bevetése sem. Ez most más mese, mert Baja üzenete nem annyira a fideszes választók, a "kisebbség többsége" ideológiai drog-függőségéről szól, hanem a még kívülállók választói akaratának megerőszakolásáról. A Fidesz saját választói tábora könnyen mozgósítható az évek-évtizedek óta beetetett gyűlölet panelekkel is, és ha kell, akkor ott van még a Kubatov lista rásegítő hatása. De a bizonytalanok, vagy éppen a társadalomból kitaszítottak serege, csak erőteljesebb eszközökkel terelhető a szavazófülkébe, és a kísérletek 2014-ben országszerte folynak majd, hogy a választói akaratot a trükkök sorozatával a Fidesz irányába eltérítsék.

A kormány-ellenzék választási versenyfutásban mindenképpen fordulatot jelent, hogy a Fidesz nagy választási vereséget szenvedett Baján. Nem a választási eredménnyel, hanem a csalás-biztosnak látszó fideszes módszerek lelepleződésével. Mindenki tudhatja már, hogy kinek a baja Baja.

Szerző
Ágh Attila

Amerika lecsap a követségrobbantókra

Az amerikai kormányzat erélyesen védelmébe vette az amerikai különleges erők líbiai fellépését, amelynek során sikerült elfogni egy régóta körözött al-Kaida-terroristát. Abu Anasz al-Libi volt az egyik végrehajtója az 1998-ban a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetség ellen elkövetett terrortámadásoknak. John Kerry amerikai külügyminiszter szerint "jogos és megfelelő" volt az Delta Force kommandósainak akciója.

Libit szombaton hajnalban fogták el, amikor éppen leparkolta az autóját. Líbia tiltakozott az Egyesült Államoknál a terrorista elfogása miatt, "emberrablásnak" minősítve a kommandósakciót. Tripoliban hétfőn bekérették Deborah Jones amerikai nagykövetet az igazságügyi minisztériumba, erről tegnap tájékoztatott a líbiai külügyminisztérium.

Libit, akinek a valódi neve Nazih Abdul-Hamed al-Rukaj, amerikai bíróság elé állítják, de még nem dőlt el, hogy polgári vagy katonai törvényszék ítélkezik az ügyében. A terroristát jelenleg a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hadihajó, a USS San Antonio fedélzetén hallgatják ki. Az amerikai haditengerészetet a kommandósakciót követően rendkívüli készültségbe helyezték világszerte.

Az Egyesült Államok 15 éve folytatja a hajtóvadászatot az 1998-as terrortámadás elkövetői ellen - emlékeztetett az NBC News. Összeállításuk szerint eddig már 19-et sikerült elfogni vagy megölni a 22 gyanúsítottból, akik részt vettek Nairobiban és Dar es Salamban az amerikai követség felrobbantásában.

Négy terroristát dróntámadásban öltek meg, Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezérét egy pakisztáni kommandósakcióban, egy gyanúsított Afganisztánban esett el. Egyet a pakisztáni, egyet a szomáliai kormányerők öltek meg. A tíz élve elfogott al-Kaida-tag közül hatot amerikai bíróság elé állítottak és elítéltek, a Colorado állambeli Florence-ben, szuperbiztos börtönben töltik büntetésüket. Két terrorista pere hamarosan megkezdődik New Yorkban.

Az Alijev família családi vállalkozásaként működteti Azerbajdzsánt

Semmiféle meglepetés sem várható a mai azerbajdzsáni elnökválasztáson. Csak az a kérdés, mekkora fölénnyel nyer Ilham Alijev hivatalban lévő elnök. A Ray Monitoring Center közvéleménykutató intézet szerint 81,2 százalékra számíthat, így messze nem fenyegeti az a veszély, hogy második fordulóra kényszerülne.

Generációk nőhettek fel Azerbajdzsánban úgy, hogy az Alijev család valamely tagja volt hatalmon. Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev Azerbajdzsán egykori erős embere, a KGB azeri szárnyának egykori vezetője 1982-1987 között első miniszterelnökhelyettes volt a Szovjetunióban.

A peresztrojka, a glasznoszty azonban szembement az ő keményvonalas elképzeléseivel, ezért Mihail Gorbacsov felkérte arra, vonuljon nyugdíjba. A Szovjetunió szétesése után azonban ismét eljött az idősebbik Alijev ideje: 1993 júniusától egészen 2003 októberének végéig állt a kaukázusi állam élén. Ekkor már súlyos betegség gyötörte, decemberben meghalt.

Fia követte az elnöki székben, aki a 2003. október 15-i választáson - hivatalos közlések szerint - a szavazatok 76,84 százalékát szerezte meg. A voksolás nem volt sem szabad, sem demokratikus. A Wikileaks 2010-ben kiszivárogtatott dokumentumaiban a az Egyesült Államok baki diplomatái Alijevet maffiavezérhez hasonlították.

A Transparency International pedig 2012-es jelentésében a világ egyik legkorruptabb országának nevezte Azerbajdzsánt. Az Alijev família saját családi vállalkozásaként működteti az országot - állapította meg a korrupcióellenes szervezet.

A politikában esélye sincs az ellenzéknek a kibontakozásra. 2008-ban Alijevet 87 százalékkal választották újra, a 2010-es parlamenti választás során kizárólag kormánypárti képviselők kerülhettek a parlamentbe. 2011-ben tüntetések voltak a demokráciáért, amit a rendőrség erőszakkal vert le.

A gazdag nyersanyagkészletnek köszönhetően ugyanakkor rohamtempóban nőtt az ország gazdasága, 2007 első negyedévében például 41 százalékkal. Eleinte úgy tűnt, a válság sem rázza meg az azeri gazdaságot: 2009-ben még 9,3 százalékos volt a GDP növekedése, 2011-ben viszont már csak 1 százalék. Igaz, tavaly az infláció is alig haladta meg az egy százalékot.

Szerző