Előfizetés

Új magyar filmek a FilmÜnnepen

Publikálás dátuma
2013.10.09. 16:22
Csányi Sándor és Tompos Kátya a Coming out című filmben © Megafilm
Új magyar filmekhez kapcsolódó programkülönlegességek is színesítik az ország vezető mozihálozata, a Cinema City FilmÜnnepét a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére. Az október 10-13. között 6 budapesti és 13 vidéki multiplex moziban kedvezményes mozijegyárakkal megrendezendő programsorozat keretében a vetítések mellett előzetes és werkfilm premier, sztár jegykezelők és közönségtalálkozók lesznek.  

Csütörtöktől országszerte a FilmÜnnep vetítésein lesz látható először a Csányi Sándor és Tompos Kátya főszereplésével Orosz Dénes rendezésében készült Coming out című humoros romantikus vígjáték előzetese. A film főszereplője, Erik, az ország leghíresebb meleg személyisége, rádiós műsorvezető, aki büszkén vállalja másságát. Erik lelkesen készül esküvőjére kedvesével, Balázzsal (Karalyos Gábor), ám egy balesetet követően váratlanul szokatlan változást észlel magán: látványosan vonzódni kezd elgázolójához, aki egyben kezelőorvosa (Tompos Kátya) is... A Coming out december 5-én kerül a mozikba.

 A készülő magyar filmek sztárjai is beállnak jegykezelőnek a négynapos FilmÜnnepen. Trill Zsolt, a Mancs című film főszereplője, Kulka János, akit hamarosan a Swing és az Argo 2 című alkotásokban is láthatnak a mozinézők, valamint a Megdönteni Hajnal Tíméát című romantikus vígjátékból Szabó Simon és Simon Kornél is csatlakozik az ismert sztárok alkotta jegykezelő csapathoz.

Árpa Attilával, aki nemrég fejezte be az Argo 2 forgatását, nemcsak jegykezelőként találkozhat a közönség. A FilmÜnnepen újra műsorra tűzik a nagy sikerű Argo első részét és az Arénában a péntek esti vetítés előtt egyszeri alkalommal bemutatják az Argo 2 werkfilmjét, a különleges vetítést közönségtalálkozó követi.

 Szász Jánossal, A nagy füzet című film rendezőjével szintén találkozhat a közönség a FilmÜnnep keretében. A világhírű Agota Kristof-könyv játékfilm adaptációja, melyet szeptember 19. óta játszanak a magyar mozik, Karlovy Vary-ban elnyerte a fődíjat és Magyarország hivatalos nevezése a legjobb idegennyelvű film kategóriában az Oscar-díjra.

Orbán szerint Magyarország egy igazi laboratórium

MTI
Publikálás dátuma
2013.10.09. 16:08
FOTÓ: THINKSTOCK
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország ma egy igazi laboratóriumként működik: a modern világ kihívásaira a hagyományos értékeken alapuló válaszokat próbál találni. A politikai radikalizmus azonban nem tekinthető ilyen hagyományos európai értéknek - jelentette ki londoni látogatásán a magyar kormányfő.

   Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben - közkeletű nevén Chatham House - tartott szerdai előadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.

    Orbán Viktor álláspontja szerint egyébként a jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, "nem élhetünk úgy, ahogyan eddig", ezért szükséges a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
    A mintegy kétszáz meghívott vendég előtt a hagyományos értékek jövőbeni európai szerepéről - angol nyelven - beszélő kormányfő az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.

    Az EU-val kapcsolatban megerősítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak - tette hozzá, kijelentve, hogy ezért "az ideológiák és a dogmatizmus helyett" el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget - folytatta -, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.

    A miniszterelnök a hagyományos értékekről szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt "vörös" és "zöld" támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben - emelte ki - az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
    Orbán Viktor megismételte: meggyőződése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.

    A kormányfő emellett ismertette hallgatóságának a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetését, a társasági adó csökkentését, az új, szavai szerint rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotását, a felsőoktatási rendszer átalakítását, valamint az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikáját, egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi társadalmi és politikai stabilitás megőrzésére. Elmondta azt is, hogy ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon, a kormányzati célkitűzés az ötmillió elérése.

    Az előadás után a hallgatóság köréből kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
    Orbán Viktor válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét "általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni" arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet.

    A kormányfő kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak "egyáltalán nem kell megrettenniük" a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erők, "hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal" Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de "a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal" - fogalmazott.
    A szélsőséges pártok európai betiltásával kapcsolatos kérdésre kifejtette: a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhető.
    A politikai radikalizmus Orbán Viktor véleménye szerint nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részéről.

    A kormányfő szerint az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor "személyekre, személyi vezetésre" van szükség - hangsúlyozta.
    Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs - tette hozzá a miniszterelnök.
    Orbán Viktor délután David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.

Az MSZP, az Együtt-PM és a DK támogatja a közmunkás-szakszervezet követeléseit

Az MSZP, az Együtt-PM szövetség és a Demokratikus Koalíció is támogatásáról biztosította a közmunkás-szakszervezet követeléseit.  Erről Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő, a közmunkások szakszervezetének társelnöke számolt be újságíróknak.

 Az érdekképviselet egy hete fordult a három baloldali ellenzéki párthoz, azt kérdezve, támogatják-e követeléseiket. Ezek között szerepel, hogy a közmunkások kerüljenek vissza a munkatörvénykönyv hatálya alá (és részesüljenek például a gyermekek után járó pótszabadságból), illetve hogy a 8 órában foglalkoztatottak megkapják a nettó minimálbért. Emellett olyan munkahelyteremtő politikát szorgalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy minden családban legyen valaki, aki egész évben dolgozhat.

Nyakó István elmondta: Mesterházy Attila MSZP-elnök, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, a DK részéről pedig Molnár Csaba alelnök biztosította támogatásukról  követeléseiket. (Nyakó István a múlt héten azt mondta, az LMP-t nem sorolják a kormányváltásra esélyes baloldali demokratikus pártok közé, ezért nem keresték meg.) A szocialista politikus közölte, a 2014-es kormányváltás után hivatkozni fognak e vállalásokra, és a közmunkás-szakszervezet "a kormányváltó baloldal élő lelkiismerete lesz".

Kordás László, a szakszervezet főtitkára hangsúlyozta: követeléseik megvalósulása nem csak a közmunkások helyzetén segítene, a munka törvénykönyvének megváltoztatásával minden dolgozó ember jól járna, az igazságosabb közteherviselés pedig az átlagosan vagy az átlag alatt keresők megélhetését tenné könnyebbé.
Komjáthi Imre, a szervezet társelnöke arról beszélt: 28 éve dolgozik a vegyiparban, tíz éve szakszervezeti tisztségviselő, ez idő alatt megtanulta, hogy a munkaadók ígéreteit jobb dokumentumokban rögzíteni, ezért kértek a pártoktól is írásos garanciát követeléseik támogatásáról.