Tisztességtelen és kicsinyes eljárásnak nevezte lapunknak Gyurcsány Ferenc, hogy az Országház személyzete kedd este 20 óra után lekapcsolta a parlamenti ülésterem világítását, holott a volt miniszterelnök a Demokratikus Koalíció (DK) további négy képviselőjével együtt még ott tartózkodott, hajnalig tartó virrasztással tiltakozva a magyar közoktatás átalakítása ellen. Gyurcsány nem akart találgatásokba bocsátkozni arról, hogy ki felelős a méltatlan intézkedésért. Elmondása szerint a parlamenti személyzet barátságos volt velük, vizet is hoztak a politikusoknak, illetve megbeszélték velük, hogy maradni fognak. A DK elnöke furcsának nevezte, hogy az üléstermi világítás lekapcsolása után az Országház épületén belül és kívül mindenütt égett a villany.
Kérdésünkre nem árulta el az Országgyűlés Hivatala, pontosan ki döntött arról, illetve ki utasította - a kezdetben segítőkésznek mutatkozó - személyzetet, hogy az ellenzéki képviselők benttartózkodása ellenére - amelyhez egyébként a házszabály szerint joguk volt - sötétbe borítsák az üléstermet. Arra sem kaptunk választ, hogy méltányosnak tartják-e az eljárást. A parlament sajtószolgálata csupán azt közölte, hogy "a plenáris ülés berekesztése után a Hivatal minden alkalommal leoltja a világítást, és bezárja az ülésterem minden ajtaját. Ez nem csak este gyakorlat, hanem minden olyan napon, illetve napszakban, amikor nincs plenáris ülés".
Nem először próbálkozott "nem hagyományos" politikai akcióval a DK. Gyurcsány Ferenc és társai például tavaly éppen az Országház közvetlen közelében tartottak egyhetes éhségsztrájkot, de említésre méltó az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtti - a keddi demonstrációhoz hasonlóan szintén a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó - virrasztásuk is. A DK elnöke fontosnak tartja az ehhez hasonló demonstrációkat, mivel szerinte azon a nyelven kell beszélni a politikusoknak, amelyet a média és a választók megértenek. Gyurcsány úgy vélte, a puszta pártközleményeket ma már egyre kevésbé értik és értekelik az emberek, ezért erős politikai üzenetek kellenek, és ebben a DK eddig is élen járt.
Kérdésünkre, hogy a magyar közoktatásért szervezett DK-akciók mögött milyen oktatáspolitikai elképzelések húzódnak meg, a volt kormányfő elmondta, pártja szerint a legfontosabb, hogy vissza kell adni az iskolát a szülőknek, a diákoknak és tanároknak. Ez a gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy vissza kell adni az igazgatóválasztás jogát a helyi közösségeknek, és vissza kell adni az államosított iskolákat azoknak a települési önkormányzatoknak, amelyek vállalják és vállalni is képesek azok fenntartását. Gyurcsány szerint meg kell szüntetni az iskolákban zajló, "keresztény-nemzeti mázzal leöntött, ideológiai átnevelést", valamint a kötelező hittanoktatást. Vissza kell állítani a tankötelezettség korhatárát a 18. életévre, továbbá 7 éves kortól bizonyos tantárgyakat minden iskolában angolul kellene tanítani, mint például Svédországban, elősegítve a könnyebb munkaerő-piaci érvényesülést. Ezen felül pedig be kellene vezetni az iskolákban az "Így él Magyarország" nevű tantárgyat, amelynek keretében a diákok a magyarországi közéleti, társadalmi viszonyokkal, a gazdaság, az állam és az önkormányzatok mai működésével foglalkoznának.
Az MSZP hétfőn szintén a parlamenti ülésteremben bírálta a kormány oktatáspolitikáját, igaz, még az ülés alatt. Napirend előtti felszólalásában Hiller István úgy fogalmazott, a szocialisták egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok béremelést kapnak, de az életpályamodellt "hibás terméknek", szakmailag gyenge munkának nevezte. Az új bérrendszer elfogadása előtt egy alaposabb, szakmailag jobban végiggondolt, színvonalasabb egyeztető munkára lett volna szükség - tette hozzá az MSZP oktatáspolitikusa.
Semjén írhatja át a Vatikáni Szerződést
Csak asszisztálhat az egyházügyekben is illetékes emberi erőforrás miniszter, valamint a külügyminiszter a Vatikáni Szerződés módosításához, a megállapodás végleges szövegének megalkotása egyedül a miniszterelnök általános helyettésenek, azaz Semjén Zsoltnak a feladata és hatásköre lesz - derült ki egy keddi kormányhatározatból. A rendelet szerint Martonyi János külügyminiszter feladata csak a szöveg végleges megállapításához szükséges meghatalmazási okirat kiállítása, Balog Zoltán erőforrás miniszternek pedig csupán a megállapodás szövegét kell törvényjavaslatba átemelnie, majd a kormány elé terjesztenie.
Ezzel a KDNP elnöke lényegében szabad kezet kapott a miniszterelnöktől a Horn-kormány és az Apostoli Szentszék által kötött 1997-es szerződés újraírására, amely egyebek közt meghatározta a magyar katolikus egyház, illetve annak oktatási intézményeire fordítható állami támogatás mértékét (később minden egyházzal ennek mintájára kötöttek szerződést - a szerk.). A feltételek újratárgyalása azért vált fontossá a katolikusok számára, mivel az egykulcsos adó 2010-es bevezetése miatt drasztikusan csökkent a magánszemélyek személyi jövedelemadójából felajánlható egyszázalékos támogatás összege.