Aggályok merültek fel a jegybank pénzügyi függetlenségét illetően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonása során - állapította meg az Európai Központi Bank (EKB) tegnap kiadott véleményével. A törvény véleményezésével kapcsolatban is számos probléma felmerült. A jegybankot érintő kérdésekben ugyanis az uniós szabályok alapján a kormánynak kötelező kikérnie a frankfurti székhelyű intézmény véleményét - bár ezt a kötelezettségét rendre nem teljesíti. A kormány ezúttal nem ugyanazt a törvényjavaslatot küldte el az EKB-nak, mint amit a parlamentnek benyújtott. A parlament még azelőtt szavazott az összevonásról szóló törvényjavaslatról, hogy az EKB véleménye megjelent volna a módosító indítványokról.
- Elmulasztott konzultáció
- Nem azt a tervezetet küldte el a kormány az EKB-nak, amelyet a parlamentnek benyújtott
- Nem várta meg a kormány az EKB-vélemény elkészülését
- Következetlen a törvény szövege
- Nincs megfelelő átmeneti időszak
- Aggályos az MNB pénzügyi függetlensége
- Bizonyos makroprudenciális hatáskörök a kormánynál maradtak
- Statisztikai adatok továbbításának sérelme
Az EKB "méltányolná, ha (...) visszajelzést kapna (...) a központi banki függetlenséggel kapcsolatos nyitott kérdések rendezésére tett lépésekről" - áll a véleményben. Emellett az EKB ismét leszögezte, hogy a tagállamok kötelesek felfüggeszteni a jogszabálytervezet elfogadási eljárását a vélemény elkészüléséig.
Továbbra is fenntartja azt az aggályát a Mario Draghi által vezetett testület, hogy a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása hosszabb átmeneti időszakot igényel. Az, hogy ugyanazon a napon szűnt meg a felügyelet és kezdte ellátni ezt a feladatot a jegybank, veszélyezteti a jogbiztonságot. A pénzügyi rendszer nagyobb stabilitását segítené egy átmeneti időszak, amikor a pénzpiacon működő gazdasági szereplők belső eljárásaikat megfeleltethetik az új magyar felügyeleti rendszernek. A kormány nem teljesítette ezt a kérést, ragaszkodtak az október elsejei, azonnali átálláshoz.
Akár csak egynapos csúszás is előre nem látható kockázatokat jelentene, ugyanis így felügyelet nélkülivé válna a magyar bankrendszer, ami sem az országnak, sem az uniónak nem lehet érdeke - fogalmazott korábban Orbán Gábor, a nemzetgazdasági minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára. A törvény elfogadásának sietségét jól jelzi az EKB azon bírálata, hogy a törvényjavaslat az új felügyeleti rendszerre egyszerre hivatkozik az "MNB" és a "felügyeleti hatóság" kifejezésekkel, ezeket egységesíteni kellene.
Az EKB emellett felveti, hogy a PSZÁF korábbi döntéseiből származó fizetési kötelezettségei is a jegybankhoz kerülnek az összevonás után, vagyis azokat az MNB-nek kell viselnie, ez pedig az európai szervezet szerint aggályokra ad okot a jegybank pénzügyi függetlenségével kapcsolatosan. Mint megemlítik, a függetlenséget akkor lehetne garantálni, ha a hozzájárulás mértékét ezentúl az MNB szabná meg, és külön tüntetné fel a könyvelésében. A felügyeleti függetlenséggel nincs összhangban, hogy a jegybank csak a nemzetgazdasági miniszter engedélyével vonhatja vissza egy hitelintézet tevékenységi engedélyét - mutat rá a frankfurti testület.
Az új törvény egyik módosítása hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi az MNB számára, hogy a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások működésével kapcsolatban egyedi azonosításra alkalmas adatokat továbbítson az EKB és a központi bankok európai rendszere számára az értékpapírtitok sérelme nélkül. Ebben az esetben az együttműködésre vonatkozó jogi kötelezettség betartását szeretné elérni az EKB.
Orbán, a hamiskártyás
Ismét hamis kártyákkal játszott a kormány, amikor más törvényjavaslatot küldött az EKB-nak, mint amit a parlamentnek benyújtott - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese. A politikus lapunknak elmondta: egy ilyen adminisztratív hiba nem történhet a kormányban, ki kell vizsgálni, hogyan fordulhatott ez elő. Ha szándékosan vezették félre az EKB-t, az pedig egyenesen elfogadhatatlan - tette hozzá Józsa. Az ország szavahihetősége van veszélyben a szocialista politikus szerint, ezentúl megkérdőjelezhető a pénzügyi felügyelet függetlensége, hiszen Orbán Viktor "saját kádereivel rakta tele" a jegybankot.
Ignorálja a kormány az uniós szabályokat
A kormány sportot űz abból, hogy elmulaszt véleményt kérni az EKB-tól a jegybankot érintő törvénymódosításokról. Többször előfordult, hogy a jegybankot érintő törvénytervezeteket később, vagy nem végleges formájukban küldte el a frankfurti székhelyű testületnek, vagy egész egyszerűen nem vette figyelembe a kapott véleményt. A 2011 decemberében elfogadott új jegybanktörvény miatt kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen az Európai Bizottság. A tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatról például tavaly november 19-én még aznap szavazott a parlament, amikor az EKB megkapta a javaslatot. A kormány akkor arra hivatkozott, hogy az adótörvényeket december elsejéig el kell fogadni, hogy január elsejétől életbe léphessenek. Az EKB november 26-án már elkészült az állásfoglalásával, de a parlament akkor már döntött. A frankfurti szervezet számos véleményében fejti ki, hogy "méltányolná, ha a konzultáló hatóság a jövőben eleget tenne az EKB-val kellő időben történő konzultációra vonatkozó kötelezettségének."