Az ároktői banda hat tagja a vádak szerint tucatnyi idős emberrel bánt el kegyetlenül: 2008-2009-ben Budapest peremkerületeiben, és vidéken 70-80 éves emberekre támadtak, kirabolták őket, két áldozatukat pedig olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehaltak sérüléseikbe.
Az ügyész öt vádlottra is tényleges életfogytiglant kért - az elsőfokú per már két éve folyik a Fővárosi Törvényszéken, az ügy jelentősen csúszott a DNS-szakértő véleményének késedelme miatt. És mivel a vádlottak előzetes letartóztatása közben lejárt, elsőfokú ítélet híján haza kellett engednie a bíróságnak már négy vádlottat is, hármat még áprilisban.
A kormány júniusban még határozottan kiállt a bíróságok tehermentesítése, az ügyek gyorsítása mellett - például az Európában sokat bírált, végül megszűntetésre ítélt ügyáthelyezésekkel -, személyesen Rétvári Bence igazságügyi államtitkár ígért erre javaslatot.
A két héten belül parlament elé kerülő változat viszont akkor az ügyészségnek adna szélesebb jogkört: ugyanis akkor is nyomkövető kerülhetne a gyanúsítottra ügyészi indítványra, ha amúgy a bíróság nem lát indokot az előzetes elrendelésére sem.
Az ároktői Rostás Elemér és Rostás Henrik szökése kapcsán - akiket szerdán elfogtak a hatóságok Svájcban - a Belügyminisztérium a bíróságra mutogatott, mivel szerintük a törvényszék a házi őrizet elrendelésekor nem rendelkezett annak módjáról - így arról, hogy viseljenek-e nyomkövetőt vagy sem.
Csakhogy áprilisban a vádlottaknak még a hozzájárulása kellett a lábperec viseléséhez - szeptember 1-jétől már nem kell -, de az ügyészségnek kellett volna indítványoznia a bíróságnál, hogy azt mégis viseljék. Ám a Fővárosi Törvényszék szerint ilyen kérés nem is érkezett hozzájuk.
Az MSZP még júniusban az ároktői ügy kapcsán az eljárások feletti fokozott ellenőrzést javasolt, olyan kontrollmechanizmus kialakítását, ami - "az igazságszolgáltatás érdekeivel összeegyeztethetően" - garantálja a perek lehető legrövidebb időre szorítását.
Az MSZP-s Bárándy Gergely és Mesterházy Attila pártelnök javaslatát a Fidesz lesöpörte, és az új kormánypárti javaslattal mindez aligha teljesülne. Mint akkor az MSZP hangsúlyozta is, az előzetes letartóztatás idejének esetleges további növelése emberi jogi egyezmények követelményeivel állna szemben. Korlátlan idejű előzetes pedig utoljára a Kádár-rendszerben működött.
Ám a kormány a jelek szerint inkább további vesztes pereket kockáztat Strasbourgban, miközben az Alaptörvénnyel is szembemennének: az ugyanis kimondja, hogy a gyanúsítottat "a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani".
